Az inzulinrezisztencia diagnózisához szükség van a terheléses glükóz és inzulin szintek mellet az ún. HOMA index-re is. Ez utóbbi azonban sokaknál némi fejtörést okoz, ugyanis egyedül a kapott értékből még nem lehet egyértelműen következtetni az IR fennállására. A témáról dr. Koppány Viktóriát, az Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistáját kérdeztük.
Amennyiben valakinél felmerül az inzulinrezisztencia gyanúja, úgy szükséges ellenőriztetni a terheléses vércukor és inzulin értékeit. A labor eredményeket tartalmazó leleten ezek mellett fellelhető az ún. HOMA index is. (Megállapításához az éhgyomi vércukor és az éhgyomi inzulin értékét kell összeszorozni, majd azt elosztani 22,5-tel). Az érték alapján megállapítható az IR gyanúja, hiszen 2 felett már mindenképp fellelhető a hajlam, ám a diagnózishoz kevés (általában 4 felett mondják ki az IR-t).
Hogy miért nem elég egyedül a HOMA index-et nézni? Ennek magyarázata, hogy ez csupán az éhomi glükóz és inzulin szintet nézi, a terheléses értékeket nem. Ebből kiindulva könnyen elképzelhető, hogy az illetőnek a referencia tartományon belül van a HOMA index értéke, mégis fennáll nála az inzulinrezisztencia. De ennek ellenkezője is igaz, vagyis ha valakinél 2 feletti, az még nem jelenti a kóros állapot meglétét- magyarázza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája.
Az inzulinrezisztencia diagnózisához több tényezőt is figyelembe kell venni. Fontos szerepe van ugyanis a laborértékek mellett a fennálló tüneteknek is, így azokon semmiképp sem szabad átsiklani. A diagnózishoz tehát szükség van az éhomi, a 60 és a 90 perces vércukor és inzulin értékekre, a HOMA index-re és a tünetekre is. Ezek alapján mondható ki egyértelműen az IR megléte.
Az inzulinrezisztencia kezelésében nagy szerepet játszik a személyre szabott diéta és mozgásprogram, ezért a beteg lehetőleg vegye igénybe dietetikus és személyi edző segítségét is– főleg a kezdeti időszakban, amíg elsajátíthatja a számára ideális táplálkozást és edzést. Emellett orvosi javallatra bizonyos ideig gyógyszeres terápiára is szükség lehet, mellyel növelhető a sejtek inzulin érzékenysége. Amennyiben a paciens az előírásokat betartja, úgy nem csak az állapottal együtt járó kellemetlen tünetektől szabadulhat meg, de a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását is megelőzheti.
Véleményeket Dr. Koppány Viktóriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekNagyon elégedett voltam a Doktornő felkészültségével, az időpont visszajelző sms-el, recepciós hölgyek kedvességével és felkészültségével.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.