Most megmutatjuk, milyen kenyeret ehet az IR diéta alatt

Mi is az IR

Az inzulinrezisztencia egy olyan betegség, ami megdöbbentően sok embert érint napjainkban is úgy, hogy sokan nem is tudnak a meglétéről. Ennek az az oka, hogy a kezdetekben sokszor semmilyen jellemző tünetet nem produkál, ami azonban sajnos nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele.

A test, minden egyes sejt cukorral, egészen pontosan glükózzal üzemel. Ahhoz, hogy a vérben szállított anyagot fel tudják venni a sejtek inzulin jelenlétére van szükség. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy egyes sejtjei termelik, és létfontosságú a megfelelő szint megléte. Napjainkban azonban az emberek többsége nagyon keveset mozog, és a táplálkozására sem figyel oda, vagyis rengeteg finomított élelmiszert, cukrot, és előre elkészített ételt vásárol és fogyaszt.

A nem megfelelő életmód hatására a glükóz szintje megemelkedik a vérben, amihez egyre több inzulint kell termelnie a hasnyálmirigynek. A folyamatosan magas inzulinszint pedig egy sor olyan következménnyel jár, melyek igazán nem adnak tüneteket, de meglétük nagyon is komoly gondot okoz, mint például a meddőség kialakulása. A tartósan magas inzulin ráadásul azt is eredményezi, hogy a hasnyálmirigy extra munkát végez, aminek eredményeképpen egy idő után elfárad, az inzulintermelése lelassul, majd akár teljesen le is áll, és így 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.

Táplálkozás és mozgás

Szerencsére az inzulinrezisztencia idejében felismerve jól kezelhető. Sok esetben csupán életmódváltással is, esetleg kiegészítő gyógyszerek alkalmazásával el lehet kerülni, hogy cukorbetegség alakuljon ki a későbbiekben.

A legtöbb fejtörést az IR-ben szenvedőknek a megfelelő kenyér kiválasztása okozza. Tudjuk, hogy a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, és a rozs is előbb kerül a tudatos vásárló kosarába. Ám a betegség esetében azt is figyelni kell, hogy a szénhidrát, amit eszünk, mennyi idő alatt szívódik fel.

„IR diétában legalább 50%-ban magas rost tartalmú lisztekből készülő kenyeret érdemes választani. Ha boltban vásárolunk kenyeret, akkor az összetevők listáját nézzük meg, és olyan kenyereket helyezzünk előtérbe, amiknél a felsorolásban az első valamilyen magas rost tartalmú (teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, graham liszt, rozsliszt), hiszen az összetevők listája azzal kezdődik, amiből a legtöbb van az adott termékben.

Amennyiben otthon készítünk kenyeret, akkor érdemes legalább a felhasznált liszt 50%-ának magas rost tartalmúnak lennie. Amennyiben már megszoktunk hogyan viselkedik a magas rost tartalmú liszt, akkor bátran lehet 75%-ban, akár teljes egészében rostban gazdag lisztet használni.

Gluténmentes étkezést folytatók esetében szintén a többségében magas rost tartalmú lisztekből álló kenyereket érdemes előtérbe helyezni, mint a hajdinaliszt, barna rizsliszt, cirokliszt, vagy magliszt alapúak, és minél kevesebb keményítőt, rizslisztet és kukoricalisztet használjunk fel.

Szénhidrát csökkentett termékek fogyasztásával óvatosan kell bánni, hiszen sok esetben a szénhidrát tartalom csökkenésével párhuzamosan nő a zsiradék mennyisége, ami fogyókúra esetén nem feltétlenül előnyös.” – fejti ki Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.

Diagnózis és kezelés

Mivel az inzulinrezisztenciát nehéz felismerni, így sokszor a betegek nem mennek időben orvoshoz, és a baj sokkal nagyobbra duzzad. Szerencsére azért van néhány jel, amire érdemes odafigyelni, és meglétük esetén szakemberhez fordulni.

• Hagyományos diétával sem csökkenő testsúly
• Rendszertelen menstruáció
• Meddőség
• Hasi elhízás
• Cukros ételek fogyasztása után kis idővel jelentkező idegesség, ingerlékenység

A szakember a betegség meglétét vérvizsgálattal tudja igazolni, és amennyiben a problémára fény derül, úgy életmódváltással, és gyógyszeres terápiával segíthet az állapot romlásának megállításában, valamint a visszafordításában.