Azok, akik cukorbetegséggel küzdenek, pontosan tudják, hogy mennyi, és persze, hogy milyen kenyeret, szénhidrátot ehetnek, vagy kell enniük egy nap. Azonban azok, akiknél még nem alakult ki a cukorbetegség, de inzulinrezisztenciával már szembesülniük kellett, sokszor tanácstalanok, hogy melyik élelmiszereket, és főleg, hogy melyik kenyeret válasszák. A témában Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa van a segítségünkre.
Az inzulinrezisztencia egy olyan betegség, ami megdöbbentően sok embert érint napjainkban is úgy, hogy sokan nem is tudnak a meglétéről. Ennek az az oka, hogy a kezdetekben sokszor semmilyen jellemző tünetet nem produkál, ami azonban sajnos nem jelenti azt, hogy nem kell foglalkozni vele.
A test, minden egyes sejt cukorral, egészen pontosan glükózzal üzemel. Ahhoz, hogy a vérben szállított anyagot fel tudják venni a sejtek inzulin jelenlétére van szükség. Ezt az anyagot a hasnyálmirigy egyes sejtjei termelik, és létfontosságú a megfelelő szint megléte. Napjainkban azonban az emberek többsége nagyon keveset mozog, és a táplálkozására sem figyel oda, vagyis rengeteg finomított élelmiszert, cukrot, és előre elkészített ételt vásárol és fogyaszt.
A nem megfelelő életmód hatására a glükóz szintje megemelkedik a vérben, amihez egyre több inzulint kell termelnie a hasnyálmirigynek. A folyamatosan magas inzulinszint pedig egy sor olyan következménnyel jár, melyek igazán nem adnak tüneteket, de meglétük nagyon is komoly gondot okoz, mint például a meddőség kialakulása. A tartósan magas inzulin ráadásul azt is eredményezi, hogy a hasnyálmirigy extra munkát végez, aminek eredményeképpen egy idő után elfárad, az inzulintermelése lelassul, majd akár teljesen le is áll, és így 2-es típusú cukorbetegség alakul ki.
Szerencsére az inzulinrezisztencia idejében felismerve jól kezelhető. Sok esetben csupán életmódváltással is, esetleg kiegészítő gyógyszerek alkalmazásával el lehet kerülni, hogy cukorbetegség alakuljon ki a későbbiekben.
A legtöbb fejtörést az IR-ben szenvedőknek a megfelelő kenyér kiválasztása okozza. Tudjuk, hogy a barna kenyér egészségesebb, mint a fehér, és a rozs is előbb kerül a tudatos vásárló kosarába. Ám a betegség esetében azt is figyelni kell, hogy a szénhidrát, amit eszünk, mennyi idő alatt szívódik fel.
„IR diétában legalább 50%-ban magas rost tartalmú lisztekből készülő kenyeret érdemes választani. Ha boltban vásárolunk kenyeret, akkor az összetevők listáját nézzük meg, és olyan kenyereket helyezzünk előtérbe, amiknél a felsorolásban az első valamilyen magas rost tartalmú (teljes kiőrlésű búzaliszt, teljes kiőrlésű tönkölybúzaliszt, graham liszt, rozsliszt), hiszen az összetevők listája azzal kezdődik, amiből a legtöbb van az adott termékben.
Amennyiben otthon készítünk kenyeret, akkor érdemes legalább a felhasznált liszt 50%-ának magas rost tartalmúnak lennie. Amennyiben már megszoktunk hogyan viselkedik a magas rost tartalmú liszt, akkor bátran lehet 75%-ban, akár teljes egészében rostban gazdag lisztet használni.
Gluténmentes étkezést folytatók esetében szintén a többségében magas rost tartalmú lisztekből álló kenyereket érdemes előtérbe helyezni, mint a hajdinaliszt, barna rizsliszt, cirokliszt, vagy magliszt alapúak, és minél kevesebb keményítőt, rizslisztet és kukoricalisztet használjunk fel.
Szénhidrát csökkentett termékek fogyasztásával óvatosan kell bánni, hiszen sok esetben a szénhidrát tartalom csökkenésével párhuzamosan nő a zsiradék mennyisége, ami fogyókúra esetén nem feltétlenül előnyös.” – fejti ki Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Diagnózis és kezelés
Mivel az inzulinrezisztenciát nehéz felismerni, így sokszor a betegek nem mennek időben orvoshoz, és a baj sokkal nagyobbra duzzad. Szerencsére azért van néhány jel, amire érdemes odafigyelni, és meglétük esetén szakemberhez fordulni.
A szakember a betegség meglétét vérvizsgálattal tudja igazolni, és amennyiben a problémára fény derül, úgy életmódváltással, és gyógyszeres terápiával segíthet az állapot romlásának megállításában, valamint a visszafordításában.
| Kapcsolódó cikkek melyeket mindenképpen olvasson el! |
| Bejelentkezés inzulinrezisztencia kezelésére: |
|
|
További véleményekNagyon tetszett Dóra vidám, pozitív hozzáállása, szakmai tudása és hogy nem csak elméleti tudást kaptam, hanem, hogy gyakorlati tanácsokat is adott. Rávilágított a főbb irányvonalakra, lehetőségekre, praktikus tanácsokkal látott el. Nagyon tetszett a felkészültsége.
A pajzsmirigy daganatos megbetegedéseinek száma növekvő tendenciát mutat, ezért érdemes tisztában lenni a figyelemfelhívó tünetekkel. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ezeket a panaszokat osztotta meg.
A pajzsmirigyzavarok igen gyakoriak, így nem csoda, hogy ma már több vitamin és táplálékkiegészítő létezik, melyek az orvosi kezelés támogatását segítik (rossz esetben annak helyettesítését). Dr. Bérczy Judit , a Budai Endokrinközpont holisztikus szemléletű endokrinológusa elmondta, mi mindenre kell figyelni, ha valaki pajzsmirigyzavarra vitaminokat és ásványi anyagokat szeretne szedni.
