Inzulinrezisztenciára érdemes gondolkodni sikertelen fogyókúrák esetében, ha gyakori cukoréhség lép fel napközben, vagy ha a nagyobb étkezések után álmosság, fáradtság, koncentrációs zavar alakul ki. Kivizsgálása mindenképp vérvételhez kötött, legelterjedtebb a 3 pontos cukorterheléses vizsgálat végzése inzulin szintekkel.
Inzulinrezisztencia jelenlétét elsősorban inzulinszinteket is mérő cukorterheléses laborvizsgálattal tudjuk kimutatni, vagy gyakoribb nevén 3 pontos cukorterheléses vizsgálattal inzulin szintek ellenőrzése mellett. Az inzulinrezisztencia vizsgálat során a vizsgált személynek meghatározott mennyiségű cukrot kell elfogyasztani (rendszerint 75 gramm cukoroldat), és azt vizsgáljuk, hogy ez az éhgyomorra elfogyasztott cukor milyen mértékben emeli meg a vércukorszintet. A másik fontos szempont a vizsgálat során, hogy a megemelkedő vércukorszint milyen mértékben emeli meg az inzulin szintet, és az mikor kezd el csökkeni, egyáltalán elkezd-e, és mennyire közelíti meg a kezdő vércukor és inzulin érték a 120 perces eredményeket. Az inzulinrezisztencia vizsgálat során többször veszünk vért: egyszer a cukor elfogyasztását megelőzően, majd általában még 2 alkalommal, 60 perccel a cukoroldat elfogyasztása után, majd 120 perccel utána ismételten. A vér cukor - és inzulinszintjét minden mintában megmérjük, ezzel egy idő-vércukorszint, inzulinszint grafikont rajzolunk fel, és kirjzolódik a vércukor és inzulin görbe.
Az OGTT vizsgálatot lehet kérni 3-nál több vagy éppen kevesebb vércukor és inzulin ellenőrzési ponttal. Ezt mindig egyeztesse kezelőorvosával, hogy Önnek hány pontos mérés javasolt.
Olvassa el betegtájékoztatónkat az OGTT vizsgálatra felkészüléssel kapcsolatban ide kattintva.
A kapott eredmények kiértékelése minden esetben orvosi feladat. Jelenleg nem ismert általánosan elfogadott normál értéke az inzulinnak, ezért minden érintett esetében egyánre szabotta kell eldönteni a tünetek, kórelőzmények, családi anamnézis, aktuális állapot függyvényében, hogy az IR diagnózisa kimondható-e.
Kapcsolódó cikkek, melyeket mindenképpen olvasson el! |
A Homa-index egy számított érték, mellyel IR laborvizsgálata során találkozhatunk. A szakirodalomban elsősorban a HOMA értékkel kapcsolatban vannak adatok, melyet az IR diagnózis felállításához használnak. A Homa index kiszámítása az éhomi cukor és az éhomi inzulin szint szükséges, melyeket összeszorzunk egymással, majd elosztjuk 22,5-tel. Amennyiben a kapott szám értéke meghaladja a 2-őt, már gyanakodhatunk IR-re, 4 felett kimondható az IR. Hátránya a HOMA indexnek, hogy nem veszi figyelmbe a terheléses vércukor és inzulin értékeket, ezért álnegatív eredményet is kaphatunk ellenőrzésekor.
A legújabb kutatások szerint az adiponektin szint, egy jelző faktora lehet az inzulinrezisztenciának. A vizsgálat előnye, hogy egy vérvételből állapítható meg az adiponektin hormon szintje és így elkerülhetővé válik a cukorterheléses vizsgálat elvégzése. Főleg azoknál javasolt a teszt elvégzése, akik nem bírják a cukortehelés vizsgálatot.
Adiponektin szintről bővebben itt tájékozódhat>>
Endokrinközpontban kérheti az adiponektin szint ellenőrzését, bejelentkezéshez kattintson ide.
Cukroteheléses vizsgálatot csak reggel, 8 órás kezdéssel végzünk! A vizsgálat közel 2-3 órát igénybe vesz, mely során nem lehet elmenni, fizikai aktivitás a vizsgálat közben nem javasolt.
Az inzulinrezisztencia vizsgálatra bejelentkezés:
Telefonon: +36 (70) 329 0640
Online a speedmedical oldalán, vérvételi helyet kiválasztva:
Az inzulin rezisztencia (IR) vizsgálathoz nem szükséges orvosi beutaló!
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
Bejelentkezés endokrinológiai kivizsgálásra
Téma szakértői
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.