 
			A pajzsmirigy betegségek nagy része gyógyszeresen kezelendő, melynek során pótolják a hiányzó hormonokat, illetve ellenkezőleg, gátolják a pajzsmirigy hormontermelését. A terápia gyakran élethosszig tart, ám ez idő alatt előfordulhat, hogy változtatni kell a dózison, esetleg más készítményre szükséges váltani. Hogy ezekre mikor van szükség, azt dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa mondta el.
Bár kevesebb szó szokott esni a túlkezelésről, ám egyáltalán nem ritka. Erre főleg az szokta felhívni a figyelmet, ha az ellenkező pajzsmirigyzavar tünetei lépnek fel. Például, ha valakit pajzsmirigy alulműködéssel túlkezelnek, akkor szapora szívverésről, idegességről, izzadásról, alvászavarról számolhat be, míg pajzsmirigy túlműködés túlkezelése esetén aluszékonyság, depresszió, bőrszárazság, alacsony pulzus és székrekedés léphet fel. Ezeket jelezni kell az orvosnak, aki laborvizsgálat után a dózis csökkentését javasolhatja.
Vannak olyan állapotok, amikor a pajzsmirigy eltávolítása szükséges. Amennyiben ezt pajzsmirigy túlműködésere használt gyógyszer szedése előzte meg, úgy a műtét után erre már nem lesz szükség. Ellenben – mivel pajzsmirigy nélkül lehet élni, de az általa termelt hormonok nélkül nem- hormonpótló terápia indokolttá válik.
 A terhesség igen kényes állapot a pajzsmirigy hormontermelése szempontjából, ugyanis a baba a 16. hétig az anya pajzsmirigy hormonjaira van utalva, azt használja. Ezért, ha az anyának kevés a pajzsmirigy hormonja, akkor a baba sem fog elegendő mennyiséghez hozzájutni, ami komoly bajokat, fejlődési rendellenességeket eredményezhet. Mivel az idő előrehaladtával a baba több hormont igényel, nem ritka, amikor a várandósság során emelni kell az alkalmazott készítmény dózisán (ez természetesen semmi kárt nem okoz a magzatnál).
A terhesség igen kényes állapot a pajzsmirigy hormontermelése szempontjából, ugyanis a baba a 16. hétig az anya pajzsmirigy hormonjaira van utalva, azt használja. Ezért, ha az anyának kevés a pajzsmirigy hormonja, akkor a baba sem fog elegendő mennyiséghez hozzájutni, ami komoly bajokat, fejlődési rendellenességeket eredményezhet. Mivel az idő előrehaladtával a baba több hormont igényel, nem ritka, amikor a várandósság során emelni kell az alkalmazott készítmény dózisán (ez természetesen semmi kárt nem okoz a magzatnál).
Amennyiben valaki pajzsmirigy alulműködéssel küzd, úgy a legtöbb esetben olyan készítményt kap, amely a T4 hormont pótolja. (A T4 egy inaktív hormon, ami átalakul az aktív T3-má). A T4 terápia előnye, hogy a T4 felezési ideje hosszabb a T3-hoz képest, vagyis a bevétel után hosszabb ideig marad a szervezetben, stabilabb lesz a vérszintje és a hatása is- mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Azonban ritkán előfordulhat, hogy csupán T4 pótlás nem hozza meg a kellő eredményt, és szükség van T3 kiegészítésre is. Erre általában akkor kerül sor, ha túl magas az ún. rT3 (reverz T3) szintje (ez a T4-ből hibásan keletkezik, így inaktív hormon. A probléma nagy mennyiségű rT3-mal az, hogy képes kiszorítani a “jó” T3-at, így az a sejtekben nem tudja elvégezni a feladatát).
 
							Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
 
							A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
 
							A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.