A pajzsmirigy betegségek nagy része gyógyszeresen kezelendő, melynek során pótolják a hiányzó hormonokat, illetve ellenkezőleg, gátolják a pajzsmirigy hormontermelését. A terápia gyakran élethosszig tart, ám ez idő alatt előfordulhat, hogy változtatni kell a dózison, esetleg más készítményre szükséges váltani. Hogy ezekre mikor van szükség, azt dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa mondta el.
Bár kevesebb szó szokott esni a túlkezelésről, ám egyáltalán nem ritka. Erre főleg az szokta felhívni a figyelmet, ha az ellenkező pajzsmirigyzavar tünetei lépnek fel. Például, ha valakit pajzsmirigy alulműködéssel túlkezelnek, akkor szapora szívverésről, idegességről, izzadásról, alvászavarról számolhat be, míg pajzsmirigy túlműködés túlkezelése esetén aluszékonyság, depresszió, bőrszárazság, alacsony pulzus és székrekedés léphet fel. Ezeket jelezni kell az orvosnak, aki laborvizsgálat után a dózis csökkentését javasolhatja.
Vannak olyan állapotok, amikor a pajzsmirigy eltávolítása szükséges. Amennyiben ezt pajzsmirigy túlműködésere használt gyógyszer szedése előzte meg, úgy a műtét után erre már nem lesz szükség. Ellenben – mivel pajzsmirigy nélkül lehet élni, de az általa termelt hormonok nélkül nem- hormonpótló terápia indokolttá válik.
A terhesség igen kényes állapot a pajzsmirigy hormontermelése szempontjából, ugyanis a baba a 16. hétig az anya pajzsmirigy hormonjaira van utalva, azt használja. Ezért, ha az anyának kevés a pajzsmirigy hormonja, akkor a baba sem fog elegendő mennyiséghez hozzájutni, ami komoly bajokat, fejlődési rendellenességeket eredményezhet. Mivel az idő előrehaladtával a baba több hormont igényel, nem ritka, amikor a várandósság során emelni kell az alkalmazott készítmény dózisán (ez természetesen semmi kárt nem okoz a magzatnál).
Amennyiben valaki pajzsmirigy alulműködéssel küzd, úgy a legtöbb esetben olyan készítményt kap, amely a T4 hormont pótolja. (A T4 egy inaktív hormon, ami átalakul az aktív T3-má). A T4 terápia előnye, hogy a T4 felezési ideje hosszabb a T3-hoz képest, vagyis a bevétel után hosszabb ideig marad a szervezetben, stabilabb lesz a vérszintje és a hatása is- mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Azonban ritkán előfordulhat, hogy csupán T4 pótlás nem hozza meg a kellő eredményt, és szükség van T3 kiegészítésre is. Erre általában akkor kerül sor, ha túl magas az ún. rT3 (reverz T3) szintje (ez a T4-ből hibásan keletkezik, így inaktív hormon. A probléma nagy mennyiségű rT3-mal az, hogy képes kiszorítani a “jó” T3-at, így az a sejtekben nem tudja elvégezni a feladatát).
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.