A pajzsmirigybetegségek legnagyobb része gyógyszeresen eredményesen kezelhető, ám vannak olyan esetek, amikor javulást csakis a műtéti beavatkozástól lehet várni. Dr. Békési Gábort, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistáját arról kérdeztük, vajon mikor indokolt a műtét, és mire lehet utána számítani?
A pajzsmirigy betegségek kezelése többféle terápiát ölel fel. Vannak esetek, amikor gyógyszeresen remekül kezelhető és kordában tartható az állapot (ez a leggyakoribb), ám van, hogy ez nem bizonyul elegendőnek- ilyenkor izotópos terápia, illetve műtéti beavatkozás is indokolt lehet.
A pajzsmirigy (részleges) eltávolításának indikációja általában olyan pajzsmirigy betegségek, amikor gyógyszeres vagy izotópos terápiával nem lehet eredményesen kezelni az állapotot.
Pajzsmirigyrák: pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, melynek során a mirigy egészét vagy annak egy részét eltávolítják.
Pajzsmirigy megnagyobbodás: a pajzsmirigy műtét leggyakoribb oka a göbös strúma (bár lehet göbök nélkül is). A szerv megnagyobbodása általában pajzsmirigy túlműködéssel jár, és az állapot addig nem rendezhető, amíg a mirigy túlságosan nagy méretű. A golyva gyakran igen kellemetlen tüneteket okoz (nyelési nehézségek, rekedt hang, nyaki szorító érzés), ráadásul bizonyos méret felett láthatóvá is válik- műtéttel a kellemetlen panaszok azonnal megszűnnek.
Pajzsmirigy túlműködés: előfordulhat, hogy a beteg nem reagál megfelelően a gyógyszeres, illetve a radiojód kezelésre- ilyenkor műtét indokolt a hormonszint csökkentése érdekében.
Hormontermelő göb: műtétre lehet szükség, ha a pajzsmirigy túlműködést ún. toxikus göb okozza. Ez egy olyan hormontermelő göb, amely túlzott mennyiségű pajzsmirigyhormont termel, akkor is, ha nem lenne rá szükség.
A pajzsmirigy eltávolítsa lehet részleges, illetve teljes is- ezt az orvos a beteg állapota alapján dönti el, melyben a pajzsmirigy ultrahang igen sokat segít. Így megtudható, hogy a mirigy mekkora részét és mely nyirokcsomókat kell eltávolítani, ha szükséges. A beavatkozás altatásban történik (ritkán helyi érzéstelenítésben).
A műtét után gyakran pajzsmirigyhormon-pótlásra van szükség a szervezet megfelelő működésének biztosításához- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája. Ha a pajzsmirigynek csak egy kis részét távolítják el, a fennmaradó rész általában átveszi a teljes pajzsmirigy működését. Ilyenkor meglehet, hogy nincs szüksége terápiára, ám rendszeres kontroll javasolt. Teljes eltávolítás esetén mindenképp hormonpótlás szükséges a betegnek élete végéig!
Véleményeket Dr. Békési Gáborról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.