A pajzsmirigy túlműködés az anyagcsere fokozásával járó állapot, mely olyan tüneteket produkál, melyek összhangban vannak a szervezet fokozott üzemmódra kapcsolásával. Ezért a hyperthyreosis jellemzően normál étkezés melletti fogyással, hasmenéssel, szapora pulzussal, fokozott verejtékezéssel és csökkent melegtűréssel jár. A panaszok miatt igen könnyű összekeverni az enyhébb pánikbetegséggel, illetve egy-egy stresszes időszakkal. Ezeken kívül jelentkezhet még hajhullás, menstruációs panaszok és meddőség is.
Hogy fény derüljön a problémára, arról laborvizsgálattal lehet megbizonyosodni. A csökkent TSH érték figyelemfelkeltő kell legyen, és célszerű a T4 és a T3 értéket is ellenőriztetni! Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy túlműködés, úgy a mirigy ultrahangos vizsgálata válik szükségessé. Gyakran jár együtt a mirigy megnagyobbodásával (strúma, golyva), illetve hormontermelő göbökkel. Akár laboreltérés okán, akár egy nyaki UH vizsgálaton észlelt elváltozásról van szó, betegség igazolására izotópos vizsgálatra, vagy akár UH vezérelt biopszia elrendelésére is sor kerülhet.
A pajzsmirigy túlműködés elsőszámú terápiás módja a gyógyszeres kezelés, mellyel kordában lehet tartani az értékeket a hormontermelés gátlásával. Ugyancsak fontos a kísérő tünetek - például a szívpanaszok, magas koleszterin szint - megfelelő kezelése, például pulzusszabályozó, koleszterinszint csökkentő gyógyszerekkel. Esetenként szükség lehet vitamin és ásványi anyag pótlásra is.
Szükség lehet továbbá jódizotópos kezelésre is. Ekkor izotópot adnak a páciensnek, amit a pajzsmirigyszövet felvesz fel, így az anyag azt elpusztítja. Amennyiben valamilyen oknál fogva ez a terápia nem vezet eredményre vagy ellenjavallt, akkor műtéti beavatkozás lehet indokolt.
Sajnos vannak olyan esetek, amikor a műtét nélkül a túlműködés továbbra is fennmarad, és nem lehet gyógyszerrel sem kordában tartani a hormontermelést. Ennek oka, hogy hormonaktív strúma esetén a megnagyobbodott pajzsmirigy fokozottan termeli a hormonokat.
A szükséges vizsgálatok elvégzése után kell elhatározni, hogy a műtét indokolt vagy sem. A leletek áttekintése után mérlegelnie kell az illetőnél a kockázat és haszon arányát. Ugyanis nem szabad olyan beavatkozást végezni, amelyiknek a kockázata nagyobb, mint a várható haszna. Ezt csak a beteggel együtt, a beteg részletes tájékoztatása után lehet eldönteni - mondja dr. Tihanyi Balázs, a Budai Endokrinközpont sebésze.
Ennek során az adott göböt (göböket), valamint a pajzsmirigy egy részét - vagy annak egészét- eltávolítják, ezzel visszaszorítva a szerv hormontermelését. Érdemes tudni, hogy a mirigy teljes eltávolítása esetén a betegnek élete végéig pajzsmirigy hormonokat kell szednie!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.