Az inzulin fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, így az egyik legjelentősebb hormonunk. Megemelkedett mennyisége azonban komoly betegségekhez vezethet, ráadásul a legújabb kutatások szerint a mellrák kialakulásával is összefüggésben lehet. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont endokrinológusa a magas inzulinszint tüneteire hívja fel a figyelmet.
A Cancer Research nevű lapban publikált tanulmány szerint a menopauza utáni nem megfelelő inzulinszint megnöveli az emlőrák kialakulásának kockázatát. Bár ezidáig úgy hitték, a túlsúly önmagában emeli az esélyt, ám a kutatók úgy gondolják, a súlyfelesleg nem önmagában veszélyes ebből a szempontból, hanem akkor, ha az magas inzulinszinttel párosul. (Az igaz, hogy a kettő gyakran fordul elő együttesen, ám nem ritka normál súlyú embereknél sem). Hogy pontosabb képet kapjanak az összefüggésről, a tudósok több mint 3300 nem cukorbeteg résztvevőt vizsgáltak meg, akik közül 497-nél alakult ki melldaganat 8 év alatt. A tanulmányban kitértek a résztvevők súlyára, inzulinszintjére és inzulinrezisztenciájára, vagyis mikor a szervezet nem reagál megfelelően a hormonra.
Pedig az inzulinnak fontos szerepe lenne, hiszen a megemésztett étel energiává alakításában segít, és ha valamiért a rendszerbe hiba csúszik- pl. nem termelődik elegendő inzulin, vagy nem képes a szervezet megfelelően felhasználni-, akkor könnyebben alakul ki a későbbiekben diabétesz.
A tanulmány egyik vezetője hozzátette, hogy a kockázat nem nagyobb az anyagcserezavar nélküli túlsúlyos nők (>25 BMI) körében, mivel nekik ugyanakkora az esélyük a mellrákra, mint a normál súlyúaknak-tehát csakis az inzulinszint számít. Viszont ez fordítva is igaz, vagyis, ha valaki karcsúbb, ám anyagcsere problémája van, akkor a rizikó emelkedett.
Természetesen ez még nem jelenti azt, hogy nem kell odafigyelni a testtömegre, hiszen minél jelentősebb a túlsúly, annál nagyobb eséllyel jelentkeznek inzulin-problémák, tehát az egészséges étkezés és a rendszeres testmozgás elengedhetetlen, főleg a hízásra hajlamosak körében!
A hasnyálmirigyben termelődő inzulin a szénhidrát-anyagcsere hormonja, melynek feladata, hogy a cukrot a vérből a sejtekbe juttassa. Inzulinrezisztencia esetén a sejtek sérültek, így rezisztenssé válnak, csökken a válaszkészségük, illetve az itt lévő receptorok száma is csökken. Emiatt a hasnyálmirigynek sokkal több inzulint kell termelnie, hogy a cukor a sejtekbe kerülhessen. Ez okozza hosszú távon a mirigy kifáradását, és a 2-es típusú cukorbetegség kialakulását" - mondja dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája, aki hozzátette, hogy bár az igaz, hogy a magas inzulinszint hozzájárulhat a mellrák kialakulásához, azonban a betegségnek azért sok egyéb rizikótényezője is van.
Tünetei:
A betegség cukorterheléses vérvizsgálattal könnyen megállapítható, és ha a diagnózis beigazolódik, úgy gyógyszeres kezeléssel és/vagy megfelelő diétával és rendszeres testmozgással az állapot kordában tartható.
Véleményeket Dr. Koppány Viktóriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekElőször nem akartam elhinni, hogy 20 perc mindenre elég lehet, de tévedtem! A Doktornő pontosságának, precizitásának és nagy szakértelmének köszönhetően tényleg mindenre választ kaptam 20 perc alatt és úgy távozhattam, hogy mostantól biztos kezekben vagyok. Köszönöm!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.