Nem csak a nap okozhat pigmentfoltokat, hanem hormonzavar is

Nem csak a nap okozhat pigmentfoltokat, hanem hormonzavar is

Dr. Békési Gábor PhD Módosítva: 2024.05.07 08:53

A pigmentfoltok igen zavaróak tudnak lenni, főleg akkor, ha az arcon jelentkeznek, hiszen így búcsút inthetünk az egységes bőrtónusnak. Általában a nyári időszakban jelennek meg az UV fény hatására-többek között ezért is fontos nagy figyelmet tulajdonítani a megfelelő fényvédelemnek. Azonban érdemes tudni, hogy nem csak a napfény csalogathatja elő ezeket a sötétebb foltokat, hanem bizonyos hormonális változások, hormonzavarok is. Hogy melyek ezek, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa osztotta meg.

Online Bejelentkezés

Dr. Békési Gábor PhD

Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5

Pigmentfoltok, melasma

A hiperpigmentációnak több típusa is létezik: ilyen például a hormonális melasma, májfoltok (főleg idősebb korban), a napfoltok és a gyulladásos bőrbetegségek okozta túlzott pigmentáció.

A hormonális pigmentáció -vagy a melasma- igen gyakori bőrprobléma, mely főleg a nőknél jelentkezik. Elsősorban a homlokon, az arcon, a felső ajkon, az állon és az orron alakulnak ki ezek a szabálytalan formájú barna foltok. Bár nem veszélyesek, de esztétikailag zavaróak, ráadásul endokrin problémára is felhívhatják a figyelmet, így érdemes utánajárni, mi is okozza.

A melasma-t a melanin fokozott termelése okozza, mely gyakran örökletes. A melasma általában a terhességgel, orális fogamzásgátlókkal vagy hormonpótló terápiával kapcsolatos hormonális ingadozások idején fordul elő. Egyesek számára az állapot elhalványul a szülés és a hormonterápia leállása után, ám vannak, akiket életük végéig végigkísér.

A fokozott pigmentáció oka

A melasma akkor alakul ki, amikor a bőrben lévő pigmenttermelő sejtek (melanociták) túl sok pigmentet (melanint) termelnek a melanocita stimuláló hormon (MSH) túlzott működése miatt. Amikor a bőrt ezután a nap UV-fényének teszik ki, az MSH termelése fokozódik, így a pigmentáció is.

Az UV mellett a hormonok a fő bűnösök

A pigmentfoltokat leggyakrabban ösztrogén megemelkedett szintje okozza (bár a progeszteroné is kiválthatja) Ez az oka annak, hogy a probléma gyakran a terhesség alatt jelentkezik, valamint azoknál a nőknél, akik hormonális fogamzásgátlót használnak- ekkor ugyanis a női nemi hormonok szintje megemelkedik, és ez stimulálja a melanocitákat.

Pigmentfoltokat hormonzavar is okozhatEbből kiindulva felléphet a melasma ösztrogéndominancia esetén, de egyéb endokrin zavarok is előidézhetik. Előfordulhat pajzsmirigyzavarok esetén (főleg pajzsmirigy túlműködés esetén), de gyakoribb, amikor az Addison-kór fennállását jelzi. Ez utóbbi a mellékvesekéreg zavara, így csökken annak hormontermelése. Kezelés nélkül az anyagcsere összeomlását eredményezheti.

A kór esetén az agyalapi mirigy által termelt ACTH, azaz a mellékvesekéreg hormontermelődését befolyásoló hormon és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás az oka a fokozott pigmentációnak. Ennek hatására az ACTH szintje megemelkedik, ami fokozott melanin-termelést generál.

Bőrgyógyász/kozmetikus és endokrinológus összehangolt munkája szükséges

Amennyiben hormonális oka van a pigmentfoltoknak, úgy nem elég csupán kozmetikushoz/bőrgyógyászhoz fordulni, ugyanis a terápia nem lesz sikeres, ha közben a hormonzavar jelen van. Éppen ezért fontos első körben tisztázni, van-e valamilyen hormonzavara az illetőnek, és ha igen, akkor azt kezelni szükséges.

“A pigmentfoltokat gyakran okozó Addison-kór diagnózisához vérvétel és szükség esetén képalkotó vizsgálatok szükségesek (hiszen olykor daganat okozza). A kezelés célja a hiányzó hormonok pótlása, melyet a betegnek élete végéig alkalmaznia kell”- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Téma szakértője

Kapcsolódó oldalak

Hírek

Alacsony tesztoszteronszint – magasabb kardiometabolikus kockázat?

Alacsony tesztoszteronszint – magasabb kardiometabolikus kockázat?

A tesztoszteron elsősorban férfi nemi hormonként ismert, de a nők szervezetében is jelen van, és mindkét nemben szerepet játszik többek között a testösszetétel, az izomtömeg, a csontanyagcsere és a szexuális funkciók szabályozásában. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint és a kardiometabolikus betegségek – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma – között jól ismert összefüggés figyelhető meg. Dr. Kollár Réka, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat összetett és kétirányú: az alacsony tesztoszteronszint egyben az általános egészségi állapot és bizonyos anyagcserezavarok jelzője is lehet.

További részletek
Pajzsmirigy alulműködés tünete is lehet a hízás, a hajhullás, az izomgörcs

Pajzsmirigy alulműködés tünete is lehet a hízás, a hajhullás, az izomgörcs

Ha valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például a hízás, a hajhullás, az alvászavar, a székrekedés, könnyen arra gondolhat, hogy mindez „csupán” az életmód következménye. Holott a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hypothyreosis is okozhat ilyen és más, érezhető vagy mérhető panaszokat. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel ezek a tünetek visszafordíthatók, a hosszú távú szövődmények megelőzhetők.

További részletek
Metabolikus szindróma: így csökkenthető a komoly kockázat

Metabolikus szindróma: így csökkenthető a komoly kockázat

A magas vérnyomás, a hasi elhízás, az emelkedett vércukor, a kóros vérzsírok együttesen hozzák létre a metabolikus szindrómát, ami számos súlyos betegség kockázatát növeli. Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arról beszélt, miért esik egyre több szó a kardiometabolikus kockázatról és hogyan lehet ezt csökkenteni.

További részletek

Facebook csoport

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK