A pigmentfoltok igen zavaróak tudnak lenni, főleg akkor, ha az arcon jelentkeznek, hiszen így búcsút inthetünk az egységes bőrtónusnak. Általában a nyári időszakban jelennek meg az UV fény hatására-többek között ezért is fontos nagy figyelmet tulajdonítani a megfelelő fényvédelemnek. Azonban érdemes tudni, hogy nem csak a napfény csalogathatja elő ezeket a sötétebb foltokat, hanem bizonyos hormonális változások, hormonzavarok is. Hogy melyek ezek, azt dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa osztotta meg.
A hiperpigmentációnak több típusa is létezik: ilyen például a hormonális melasma, májfoltok (főleg idősebb korban), a napfoltok és a gyulladásos bőrbetegségek okozta túlzott pigmentáció.
A hormonális pigmentáció -vagy a melasma- igen gyakori bőrprobléma, mely főleg a nőknél jelentkezik. Elsősorban a homlokon, az arcon, a felső ajkon, az állon és az orron alakulnak ki ezek a szabálytalan formájú barna foltok. Bár nem veszélyesek, de esztétikailag zavaróak, ráadásul endokrin problémára is felhívhatják a figyelmet, így érdemes utánajárni, mi is okozza.
A melasma-t a melanin fokozott termelése okozza, mely gyakran örökletes. A melasma általában a terhességgel, orális fogamzásgátlókkal vagy hormonpótló terápiával kapcsolatos hormonális ingadozások idején fordul elő. Egyesek számára az állapot elhalványul a szülés és a hormonterápia leállása után, ám vannak, akiket életük végéig végigkísér.
A melasma akkor alakul ki, amikor a bőrben lévő pigmenttermelő sejtek (melanociták) túl sok pigmentet (melanint) termelnek a melanocita stimuláló hormon (MSH) túlzott működése miatt. Amikor a bőrt ezután a nap UV-fényének teszik ki, az MSH termelése fokozódik, így a pigmentáció is.
A pigmentfoltokat leggyakrabban ösztrogén megemelkedett szintje okozza (bár a progeszteroné is kiválthatja) Ez az oka annak, hogy a probléma gyakran a terhesség alatt jelentkezik, valamint azoknál a nőknél, akik hormonális fogamzásgátlót használnak- ekkor ugyanis a női nemi hormonok szintje megemelkedik, és ez stimulálja a melanocitákat.
Ebből kiindulva felléphet a melasma ösztrogéndominancia esetén, de egyéb endokrin zavarok is előidézhetik. Előfordulhat pajzsmirigyzavarok esetén (főleg pajzsmirigy túlműködés esetén), de gyakoribb, amikor az Addison-kór fennállását jelzi. Ez utóbbi a mellékvesekéreg zavara, így csökken annak hormontermelése. Kezelés nélkül az anyagcsere összeomlását eredményezheti.
A kór esetén az agyalapi mirigy által termelt ACTH, azaz a mellékvesekéreg hormontermelődését befolyásoló hormon és az ún. keratinociták melanokortin-1-receptorai közti keresztreaktivitás az oka a fokozott pigmentációnak. Ennek hatására az ACTH szintje megemelkedik, ami fokozott melanin-termelést generál.
Amennyiben hormonális oka van a pigmentfoltoknak, úgy nem elég csupán kozmetikushoz/bőrgyógyászhoz fordulni, ugyanis a terápia nem lesz sikeres, ha közben a hormonzavar jelen van. Éppen ezért fontos első körben tisztázni, van-e valamilyen hormonzavara az illetőnek, és ha igen, akkor azt kezelni szükséges.
“A pigmentfoltokat gyakran okozó Addison-kór diagnózisához vérvétel és szükség esetén képalkotó vizsgálatok szükségesek (hiszen olykor daganat okozza). A kezelés célja a hiányzó hormonok pótlása, melyet a betegnek élete végéig alkalmaznia kell”- magyarázza dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Véleményeket Dr. Békési Gáborról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.