Nem csak a tavaszi fáradtság okozhatja, ha nehezen megy a tanulás, vagy gyakran vagyunk feledékenyek. A legújabb kísérleti adatok és megfigyelések azt támasztják alá, hogy ebben jelentős szerepe lehet a csökkent pajzsmirigyműködésnek is.
A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) egy agyi eredetű növekedési fehérje, amelyik fontos szerepet játszik van az idegrendszer megfelelő működésében, a memóriában. Kutatók először állatkísérleteket végeztek, ennek lényege a következő volt: az anyáknál pajzsmirigy alulműködést hoztak létre, az ivóvíz 6-propil-2-tiouracilt (PTU)-al történő kezelésével (100 mg /l) egészen a terhesség végéig. A szülés után meghatározták a patkány kölykök tanulási és memória képességeit. A Neuroscience folyóiratban közölt vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a magzati időszakban és a korai szülés utáni periódusban bekövetkező pajzsmirigy alulműködés összefügg a térbeli tanulás és memória csökkenésével, valamint az agyi BDNF szint csökkenésével mindkét nemben.
Emberben a csökkent pajzsmirigy működésű egyénekben szintén alacsony BDNF szintet mutattak ki. Általánosságban véve pedig a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió. Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológustól, a Budai Endokrinközpont orvosától azonban megtudtuk, hogy kutatók azt a meglepő felfedezést tették, hogy a pajzsmirigy-hormon elégtelenség által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek visszafordíthatók a pajzsmirigy hormon adagolásával és testmozgás fokozásával.
1. Intenzív testmozgás
Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszámod 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés ugyanakkor önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges.
2. Időszakos éhezés és kalóriamegvonás
Az időszakos éhezés (pl. heti egyszeri koplalás) és a kalóriamegvonás (azaz a mindennapos kalória bevitel csökkentése) nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát és általános egészségét, valamint növeli a BDNF-szintet is. Ahogy a mozgásnál, itt is hosszabb távú elkötelezettség szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. A túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, amiben szerepet játszhat az is, hogy ők jellemzően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai sem érvényesülnek.
3. Ártalmas ételek elkerülése
A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes minél inkább visszafogni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem néhány hónap alatt éri el a hatását.
4. Speciális ételek és étrend kiegészítők fogyasztása
Több ételről és étrend kiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, a zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol .
5. Napozás
A BDNF-szint évszakos változást mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU mennyiségű D-vitamin viszont nem befolyásolta a BDNF-szintet ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki BDNF-növelő hatását.
6. Szociális élet
A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínűsíthető, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.
7. Tanulás
A tanulás növeli a BDNF-szintet az agy érintett területein. Mindez arra utal, hogy érdemes minél több területen rendszeresen képezni magunkat.
8. Stressz és depresszió kerülése
A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet, és a depressziós betegekben is alacsonyabb szint mérhető, ez utóbbiakban azonban az antidepresszáns és pajzsmirigy gyógyszerek segíthetnek!
9. Dohányzás abbahagyása
A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnöveli a szintjüket.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.
A pajzsmirigy optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű jód bevitele, különösen nyáron, amikor a fokozott izzadás miatt a szervezet több jódot veszíthet. A jódhiány pajzsmirigy alulműködéshez vezethet, míg a túlzott bevitel fokozhatja a pajzsmirigy gyulladását, túlműködését. A jódbevitel tehát fontos kérdés a pajzsmirigybetegeknek, azonban dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő mennyiség beállításához mindenképp orvossal kell konzultálni.