Nem csak a tavaszi fáradtság okozhatja, ha nehezen megy a tanulás, vagy gyakran vagyunk feledékenyek. A legújabb kísérleti adatok és megfigyelések azt támasztják alá, hogy ebben jelentős szerepe lehet a csökkent pajzsmirigyműködésnek is.
A BDNF (Brain-Derived Neurotrophic Factor) egy agyi eredetű növekedési fehérje, amelyik fontos szerepet játszik van az idegrendszer megfelelő működésében, a memóriában. Kutatók először állatkísérleteket végeztek, ennek lényege a következő volt: az anyáknál pajzsmirigy alulműködést hoztak létre, az ivóvíz 6-propil-2-tiouracilt (PTU)-al történő kezelésével (100 mg /l) egészen a terhesség végéig. A szülés után meghatározták a patkány kölykök tanulási és memória képességeit. A Neuroscience folyóiratban közölt vizsgálat eredményei azt mutatják, hogy a magzati időszakban és a korai szülés utáni periódusban bekövetkező pajzsmirigy alulműködés összefügg a térbeli tanulás és memória csökkenésével, valamint az agyi BDNF szint csökkenésével mindkét nemben.
Emberben a csökkent pajzsmirigy működésű egyénekben szintén alacsony BDNF szintet mutattak ki. Általánosságban véve pedig a BDNF csökkent mennyisége olyan problémákkal kapcsolható össze, mint az Alzheimer-kór, a gyorsabb öregedés és a depresszió. Prof. Dr. Balázs Csaba endokrinológustól, a Budai Endokrinközpont orvosától azonban megtudtuk, hogy kutatók azt a meglepő felfedezést tették, hogy a pajzsmirigy-hormon elégtelenség által kiváltott viselkedésbeli és neurokémiai rendellenességek visszafordíthatók a pajzsmirigy hormon adagolásával és testmozgás fokozásával.
1. Intenzív testmozgás
Több más pozitív fizikai és pszichológiai hatása mellett a rendszeres, intenzív testmozgás a BDNF-szintet is növeli. A megfelelő hatáshoz a maximum pulzusszámod 60-75%-át érdemes legalább 30 percig fenntartani. Egy-egy edzés ugyanakkor önmagában nem sokat jelent, a megfelelő hatáshoz rendszeres testmozgás szükséges.
2. Időszakos éhezés és kalóriamegvonás
Az időszakos éhezés (pl. heti egyszeri koplalás) és a kalóriamegvonás (azaz a mindennapos kalória bevitel csökkentése) nagy valószínűséggel megnöveli az emberek várható élettartamát és általános egészségét, valamint növeli a BDNF-szintet is. Ahogy a mozgásnál, itt is hosszabb távú elkötelezettség szükséges a megfelelő hatás eléréséhez. A túlsúlyos nők BDNF-szintje alacsonyabb, amiben szerepet játszhat az is, hogy ők jellemzően kevesebbet mozognak, és náluk a kalóriamegvonás pozitív hatásai sem érvényesülnek.
3. Ártalmas ételek elkerülése
A finomított cukor és a telített zsír fogyasztása csökkenti a BDNF-szintet, ezért érdemes minél inkább visszafogni ezek használatát. Az étrend megváltoztatása itt sem azonnal, hanem néhány hónap alatt éri el a hatását.
4. Speciális ételek és étrend kiegészítők fogyasztása
Több ételről és étrend kiegészítőről is kimutatták, hogy pozitív hatással van a BDNF-szintre. Ilyen például a kurkuma, a zöld tea, az omega-3 zsírsavak (DHA) és a rezveratrol .
5. Napozás
A BDNF-szint évszakos változást mutat, amit nagyban befolyásol a napos órák száma. Egy kísérletben a két és fél hónapon át szedett 2000 IU mennyiségű D-vitamin viszont nem befolyásolta a BDNF-szintet ezért valószínű, hogy a napfény nem a D-vitamin szintjének növelése útján fejti ki BDNF-növelő hatását.
6. Szociális élet
A fiatalkori aktív szociális környezet a BDNF-szint hosszan tartó megnövekedésével járhat. Valószínűsíthető, hogy az aktív társasági életnek később is pozitív hatása van.
7. Tanulás
A tanulás növeli a BDNF-szintet az agy érintett területein. Mindez arra utal, hogy érdemes minél több területen rendszeresen képezni magunkat.
8. Stressz és depresszió kerülése
A krónikus és az akut stressz is csökkenti a BDNF-szintet, és a depressziós betegekben is alacsonyabb szint mérhető, ez utóbbiakban azonban az antidepresszáns és pajzsmirigy gyógyszerek segíthetnek!
9. Dohányzás abbahagyása
A dohányzók BDNF-szintje alacsonyabb a nem dohányzó társaikhoz képest, a dohányzás abbahagyása azonban megnöveli a szintjüket.
A Hashimoto-betegség (vagyis az autoimmun pajzsmirigygyulladás) esetében gyakori jelenség, hogy a laboreredmények (TSH, T3, T4) a normál tartományban vannak, a beteg mégis alulműködésre utaló tüneteket – fáradtságot, súlygyarapodást, hajhullást, hidegérzetet – tapasztal. Mi lehet ennek az oka? Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista foglalta össze a leggyakoribb okokat, a betegség belobbanásától a kapcsolódó más autoimmun kórképek lehetőségéig.
Inzulinrezisztenciával küzd és a hidegben azt tapasztalja, hogy romlanak a vércukor értékei? Ennek nem csak a karácsonykor elfogyasztott bejgli és tartalmas, téli ételek lehetnek az okai! Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista megnevezte azokat a tényezőket, amelyek az IR állapotromlásának hátterében állhatnak ezekben a hónapokban és a kezelés lehetőségeiről is beszélt.
Nem „egyszerű” elhízás, hanem kortizol túltermelés okozza a jellegzetes, törzsön lerakódott plusz kilókat, a holdvilágarcot, a lilás striákat, a szőrösödést, a terméketlenséget, akár a depressziót. A Cushing-szindróma lehetséges okait, tüneteit és kezelési lehetőségeit Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa mutatta be.
Hasznos életmódtanácsok, szakmai információk és valódi tapasztalatok egy támogató közösségben, hogy pajzsmirigy betegséggel is harmonikus, energikus és teljes életet élhess.
Belépek!
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes, aktív életet inzulinrezisztenciával! Tapasztalatok, gyakorlati tippek és hiteles szakmai információk segítik, hogy biztos háttérrel és tudatosan alakíthasd az életed.
Belépek!