A betegségek többsége reagál az évszakváltásokra, így nyáron plusz tünetek is jelentkezhetnek, ráadásul vannak olyan állapotok, melyeknél más dózisra és plusz odafigyelésre van szükség. Ilyen pl. a pajzsmirigyzavar is. Hogy mikre kell ekkor ügyelni, arra Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája adott választ.
Az évszakváltások az egész szervezet működésére komoly hatással vannak, így nem is meglepő, hogy a betegségek természetében is bekövetkezik némi változás. Ez a pajzsmirigyzavarok tekintetében sincs másképp, ugyanis nagy melegben az anyagcsere felgyorsul, és több pajzsmirigyhormon is termelődik. Így tehát mind az alul, mint pedig a túlműködéssel küzdőknél szükség lehet az alkalmazott gyógyszer dózisának megváltoztatására. Nyáron az átlagos TSH szint 9.37±5.53 μUI/ml, télen ez 18.68±2.31 μUI/ml körüli értékre módosul abban az esetben, ha alulműködéssel állunk szemben. A pajzsmirigy túlműködése esetén a nyári érték 0.148±0.76 μUI/ml, a téli pedig 0.23±0.021 μUI/ml.
Fontos tudni, hogy a legtöbb gyógyszer igen hőérzékeny, vagyis a nagy nyári melegben vagy a tűző napon lebomlanak. A pajzsmirigyzavarokra való készítmények esetén ez kb. 30 fok, így ügyeljen arra, hogy ne tartsa ennél magasabb hőmérsékleten a gyógyszereit, máskülönben hatástalanná válnak! Ez különösen fontos, ha autóval utazik, ugyanis előfordul, hogy a gépjárműben akár 60 fok is lehet a tűző napon.
A nagy kánikulát gyakran még az egészségesek sem viselik jól, hát még a pajzsmirigybetegek! Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája szerint náluk ugyanis felerősödhetnek a tünetek, főleg a túlműködésben szenvedőknél, hiszen ezeknél a betegeknél gyakran jelentkezik fokozott verejtékezés, álmatlanság és jellemzően csökkent melegtűrésről számolnak be. Viszont az is lehet, hogy túlműködésbe megy át a nyáron az alulműködés, így a dózis csökkentése indokolt. Így tehát számukra a nagy hőség extra megterhelést jelent. Hogy jobb legyen a közérzete, fogyasszon napi minimum 2 liter folyadékot, kerülje a tűző napot és ha kell, tegyen magára hideg vizes borogatást!
Véleményeket Dr. Békési Gáborról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.