A cöliákia autoimmun betegség, az érintetteknél a bélbolyhok károsodása miatt rossz felszívódás jellemző. A diagnózist megelőzően hiába eszik változatosan a lisztérzékeny gyermek, a vitaminok, ásványi anyagok és egyéb fontos tápanyagok nem tudnak megfelelően hasznosulni a szervezetében, emiatt fogyás jelentkezik. A bélbolyhok károsodását a búzában, az árpában és a rozsban található fehérje, a glutén okozza, ha ezt kiiktatjuk az étrendből, idővel a bélbolyhok regenerálódnak és a gyermek megfelelően fog fejlődni. A cöliákia vérvizsgálattal és endoszkópos vizsgálattal diagnosztizálható, a gluténmentes diétát csak ezt követően szabad megkezdeni!
A gluténmentes étkezésre áttérő cöliákiás gyerekekre jellemző, hogy feltűnően jó az étvágyuk, s ahogyan a diéta hatására a bélbolyhok regenerálódnak, a tápanyagok is megfelelően tudnak hasznosulni a szervezetükben. És ilyenkor kell nagyon résen lennie a szülőnek, hogy a megfelelő tápanyagok tudjanak hasznosulni! Rajcsik Enikő kiemelte, hogy a leggyakoribb hiba, hogy búzaliszt helyett a főzés során csak a magas szénhidráttartalmú, alacsony rosttartalmú, leggyakrabban burgonya vagy kukoricakeményítőt tartalmazó gluténmentes lisztkeverékeket, vagy a szintén szénhidrátban gazdag riszlisztet használjuk. Ezzel már önmagában is megemeljük a napi szénhidrát mennyiséget, de ha emellett a gyermek napközben sokat nassol (szintén ezekkel a lisztekkel és cukorral készült süteményeket, sós rágcsákat) és ezzel együtt még keveset is mozog, akkor a kezdeti kedvező súlygyarapodás hamar az elhízás felé fog eltolódni.
Ha a súlygyarapodást egyértelműen a túl magas szénhidráttartalmú étrend okozza, akkor ennek csökkentése a célunk, de nem drasztikus és hirtelen fogyókúrával, hanem lassú és tartós életmódváltással. Gluténmentes étkezés mellett is teljes értékű étrendet kell összeállítani a gyerekeknek, ezért a szénhidrátokat nem kiiktatni, hanem helyettesíteni kell lassú felszívódású, magas rosttartalmú és természetesen gluténmentes gabonafélékkel. E célból jó választás, ha a sütés és főzés során az ételeket teljes kiőrlésű barna riszliszt, gluténmentes zabpehelyliszt, kókusz, mandula, gesztenye, szezámmag, hajdina, csicseriborsó, köles vagy cirokliszt felhasználásával készítjük.
A túlsúly már gyermekkorban is nagymértékben megnöveli a 2-es típusú cukorbetegség, a magas vérnyomás és a szív- és érrendszeri betegségek rizikóját, ne legyintsünk tehát, hogy majd kinövi, mert mozgás és étrendi változtatások nélkül nem fogja. Az sem jó, ha túl szigorúan fogjuk a diétáját, mert az egyoldalú táplálkozás hiányállapotokhoz vezethet, így a gyermek megfelelő fejlődése nem biztosított. Ha bizonytalanok vagyunk, kérjük dietetikus segítségét az életkornak megfelelő, kiegyensúlyozott étrend összeállításához!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.