Számtalan ember bőrén lelhetők fel kisebb-nagyobb májfoltok, melyek az esetek többségében veszélytelenek, ám előfordulhat, hogy valamilyen hormonális betegségre hívják fel a figyelmet. Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont felnőtt és gyermek endokrinológusa eláruja, melyekre.
A májfolt olyan pigment felhalmozódás, mely kisebb-nagyobb barna foltokat okoz jellemzően az arcon, kézfejen és a törzsön. Általában a fénynek kitett bőrfelületen jelennek meg, így kialakulásukban nagy szerepe van az UV sugárzásnak is. Az orvosok szerint veszélytelenek, nem válnak rosszindulatúvá, ám az illető közérzetét ronthatja, ha esztétikailag zavaró helyeken vagy mértékben jelennek meg. A bőr fokozott melanin termelődése miatt keletkező melasma (májfolt) az évek folyamán sötétebbé válhat, melyet megfelelő napvédelemmel lehet megelőzni. Jó hír azonban, ha UV sugárzás okozza, akkor a téli hónapokban halványodhatnak- akárcsak a szeplők.
A napfényen kívül májfoltot különböző hormonzavarok, bizonyos hormonális változások is okozhatnak. Ismert például a várandós nők bőrén kialakult májfoltok (általában az arcon, áll vonalán), melyet a terhességgel együtt járó hormonális változások okoznak. Viszont a szülés után ezek a májfoltok rendszerint eltűnnek vagy legalább halványodnak. Érdemes tudni, hogy nem csak a terhesség, hanem a klimax miatt is megjelenhetnek ezek az elváltozások is, ám ekkor inkább a mellkason, kézfejen, alkaron tűnnek fel.
Azonban nem csak természetes folyamatok, hanem egyes endokrin zavarok is kiválthatják a problémát, mivel vannak olyan állapotok, melyek esetén megnő a melanin szintje. Ilyen pl. magas prolaktin szint (pl. prolaktinoma miatt) a pajzsmirigy- vagy mellékvese betegség, Addison-kór így ha valakinél megjelennek, érdemes ezen állapotokat kizárni, ugyanis előfordulhat, hogy a májfolt megjelenése csupán egy tünet.
További okok a májfoltok hátterében
Májfolt esetén a legnagyobb hangsúly a megelőzésen van, ezért nagyon fontos a megfelelő fényvédelem, mely a már kialakult foltok sötétedését is hivatott megakadályozni. Ezen kívül lehet már kapni speciális krémeket, szérumokat, melyek halványító hatással bírnak, ám érdemes tudni, hogy teljesen eltűntetni ezekkel nem lehet a májfoltokat. Plusz igénybe lehet venni különböző bőrgyógyászati/kozmetikai gépi kezeléseket is, melyekkel szintén világosítani lehet a sötét melasmákat.
Dr. Tar Attila a Budai Endokrinközpont gyermek és felnőtt endokrinológusa elmondása szerint, amennyiben hormonális probléma okozza a panaszt, úgy első körben a hormonszintek normalizálása a fő feladat. Sajnos ha már egyszer kialakult a májfolt, teljesen eltűntetni ekkor sem lehet őket, ám a betegségek megfelelő kezelése nem elhanyagolható, ugyanis ezen kórok más tüneteket és súlyos szövődményeket is okozhatnak (pl. fáradtság, hajhullás, testsúly-változások, meddőség, menstruációs problémák).
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.