Kapjanak-e védőoltást az autoimmun betegek?

Komoly szövődmények

Az influenzavírus biztosan őrzi vezető helyét a legtöbb megbetegedést okozó világméretű járványok képzeletbeli ranglistáján. Az influenzavírus egyedülálló képessége, hogy egy hónap alatt akár a világ népességének 30%-át képes megfertőzni – figyelmeztet Prof. Balázs Csaba immunológus, endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Ennek egyik oka, hogy cseppfertőzéssel emberről-emberre könnyen terjed. Másrészt az influenza A-vírus antigén szerkezete állandóan változik, és a változás mértékével arányosan nő a fertőzőképesség. Így rendszeres helyi-szezonális járványok, vagy kb. 20-40 évente akár minden kontinensre kiterjedő érintő pandémiák alakulhatnak ki. Bár az influenzafertőzés közvetlen mortalitása alacsony, 0,1-2% közötti, világméretű járvány kitörése esetén egy év alatt mintegy 135 millió ember halálát okozhatja.

Vitaminok és védőoltás

Az influenza elleni védekezésben megkülönböztetünk specifikus, és nem-specifikus eszközöket. A nem specifikus védekezés a fontos higiénés rendszabályokat foglalja magában: a közösségekben, közlekedésben szájkendő viselését, a gyakori kézmosást, a nagyobb összejövetelektől való tartózkodást jelenti. Ne együnk közlekedési járműveken! A megfelelő mennyiség vitaminpótlás, nyomelem pótlás aspecifikus módon stimulálja az immunrendszerünket. A specifikus védekezés alapja a védőoltás. Az oltás ma már nálunk is legyengített vírussal történik és a Egészségügyi Világszervezet (WHO) általában ezt javasolja mindenkinek megelőzés céljából. Kik kapják elsősorban: - 65 évnél idősebbek - vese-, máj-, szív- és daganatos betegek - asztmában, mozgásszervi, vagy vérképző szervi betegségben szenvedők - endokrin betegek közül a cukorbetegek

Bizonyos esetekben megfontolandó

Védőoltásnál kis mennyiségű, legyengített kórokozót juttatnak a testbe. Ennek következtében ellenanyag termelése kezdődik meg és így a szervezetet a későbbiekben már felkészülten éri a baktérium vagy vírus támadása, könnyebben megbirkózik vele. A fentiek alapján érthető tehát, hogy autoimmun eredetű betegség esetén az oltás megfontolandó, mivel hatására az alapbetegség fellángolhat – magyarázza Prof. Balázs Csaba. Mivel az autoimun betegségek gyakran társulhatnak (autoimmun bél-, vese- idegrendszeri-, bőr betegségekkel), ezért ezek kiújulásának is nagyobb a kockázata. Az oltásnak ezért mindig egyéni megítélésen kell alapulnia. Pajzsmirigybetegség esetén, amennyiben a betegeknek korábban műtétük volt akár jó, akár rosszindulatú pajzsmirigy daganat miatt, akkor az oltás indokolt! A terhes pajzsmirigybetegeknek azonban az oltás további kockázatot jelenthet.