A legfontosabb a beteggel való kapcsolat kiépítése

A legfontosabb a beteggel való kapcsolat kiépítése

endokrinkozpont.hu Létrehozva: 2014.05.22 Módosítva: 2014.05.22 13:24
A múlt héten megrendezett Markusovszky-emlékülés kapcsán Dr. Balázs Csaba professzorral beszélgettünk. A Markusovszky Lajos Alapítvány Kuratóriuma és az Orvosi Hetilap Szerkesztőbizottsága, a professzor több évtizedes munkáját a „Markusovszky Lajos-emlékérem" kitüntetéssel ismerte el.

A múlt héten megrendezett Markusovszky-emlékülés kapcsán Dr. Balázs Csaba professzorral beszélgettünk. A Markusovszky Lajos Alapítvány Kuratóriuma és az Orvosi Hetilap Szerkesztőbizottsága, a professzor több évtizedes munkáját a „Markusovszky Lajos-emlékérem" kitüntetéssel ismerte el.

A Markusovszky-emlékérem egy életműdíj, amivel a kitüntetett kutató, gyógyító és oktató munkáját ismerik el. Mit jelent az Ön számára az ilyen formájú megbecsülés?
-
Kellő alázattal kell fogadni minden ilyen elismerést. Az embernek ez jól esik, de a legjobb érzés mégis az, amikor arra gondol vissza, hogy talán tudott is segíteni valamit. Az elmúlt néhány évtized alatt megtanultam, hogy az igazi klinikai tudomány a tudományos problémákat nem a légből kapja, hanem a betegektől szerzi, a betegágytól indul el. Utána, ha kell különböző kísérleteket elvégez, de visszajut magához a beteghez és olyan diagnosztikus, vagy terápiás módszereket fejleszt ki, amelyekkel a betegnek segíteni tud, és nem árt.

Az emlékérem átadása után az „Autoimmun pajzsmirigybetegségek klinikai vizsgálata" címmel tartott előadást. Milyen szerepet játszhatnak az autoimmun folyamatok a betegség kialakulásában?
- Az autoimmun betegségekről sokat hallunk mostanában, de mégis kevesen vannak tisztában azzal, hogy hogyan is alakul ki ez a folyamat. Az immunrendszer - ahogyan a hangulatunk is - állandóan változik, nem egyformán működik minden nap: állandó harc a környezettel, állandó változás. Amennyiben ez az adaptáció kisiklik, akkor jöhetnek létre az autoimmun kórképek. Az autoimmun folyamatok szerepének felismerése a kezelés szempontjából nagyon jelentős. A pajzsmirigybetegségekről tudjuk, hogy előfordulhat csökkent, vagy túlműködés is. Azonban, ha „csak” a tünetet kezeljük, és nem keressük meg, hogy mi az, ami az alul-, vagy túlműködést előidézte, a kezelés nem lehet teljes. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy a pajzsmirigybetegségeknek két csoportja van: az egyikbe a nem autoimmun eredetű pajzsmirigybetegségek tartoznak, a másikba - ami az esetek többségét jelenti – az autoimmun eredetű kórképeket soroljuk. Az optimális kezeléshez először mindig meg kell keresni, hogy mi váltotta ki a betegséget.

Korábbi írásaiban és előadásaiban különös gondot fektet arra, hogy hangsúlyozza a lélek szerepét a betegség megjelenésében. Milyen összefüggéseket lát a pszichés, idegi és hormonális folyamatok közt?
- A kapcsolat egyértelmű. A lelki folyamatok alapvetően meghatározzák az idegrendszeren és az idegrendszer által előállított anyagokon – a neuro-transzmittereken – keresztül az immunrendszer működését, kisiklását egyaránt. Ma már laboratóriumi tesztekkel is lehet igazolni, hogy vannak olyan hormonok, amelyek az immunrendszert stimulálják és olyanok is, amelyek gátolják. Jó esetben, ha törekszünk az egyensúly fenntartására, akkor meg lehet előzni a betegségeket. Arra kell törekedni, hogy ez a homeosztázis helyre álljon, és akkor a szervezet immunológiai védekező mechanizmusai a külső ártalmakat el tudják hárítani. A betegek lelki vezetése során azonban nem csupán a pszichiáterre kell gondolni, hanem minden szakorvosra, aki a beteggel, a kezelés során találkozik.

Mi az, amit a több évtizedes munkája és tapasztalatai alapján, a gyógyításban a legfontosabbnak tart?
- A sors úgy hozta, hogy pályám kezdetén több területen is tapasztalatokat szerezhettem: dolgoztam kardiológián, intenzíven, nefrológián és különböző területein a belgyógyászatnak. Utólag rájöttem, hogy mindez nagyon hasznos, de ami a legfontosabb, az a beteggel való kapcsolat kiépítése. A betegek ugyanis sokszor minden nagyobb vizsgálat nélkül elmondják a saját betegségüket. A tapasztalt orvos már a beteggel való első találkozás során is képet kaphat az állapotáról. Azok a tudományos felfedezések, amelyek az utóbbi száz évben láttak napvilágot sokat segítenek, de csakis úgy, hogy beépítjük ebbe a betegek gondolkodását, a klasszikus medicinát nem elvetve, a tüneteket, a betegek kikérdezését. A laboratóriumi és egyéb vizsgálatokat célzottan végezzük, az első mindig a beteg.

Az elismeréshez ezúton is gratulálunk, munkájához további sikereket kívánunk!

 

A fotó forrása: www.semmelweis.hu



 

Hírek

Mi történik pajzsmirigy eltávolítás után, mire kell figyelni a mindennapokban?

Mi történik pajzsmirigy eltávolítás után, mire kell figyelni a mindennapokban?

Pajzsmirigy eltávolítás után a pajzsmirigy hormontermelése részben vagy teljesen megszűnik - attól függően, hogy a mirigy egy részét vagy az egészet távolították el. Ha az egészet, onnantól kezdve folyamatosan hormonpótlásra van szükség, ami mellett hosszú távon teljes életet lehet élni, ugyanakkor dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint fel kell készülni a hormonbeállítás alatti esetleges nehézségekre és érdemes figyelni az egészséges életmód kialakítására is.

További részletek
Szapora szívverés, dülledt szemek, golyva – Basedow-kór állhat a háttérben

Szapora szívverés, dülledt szemek, golyva – Basedow-kór állhat a háttérben

A fogyás, a remegés, a fokozott verejtékezés, a hasmenés más tünetek mellett utalhatnak a Basedow-Graves kór nevű autoimmun pajzsmirigy zavarra, létezik azonban egy hármas tünetegyüttes is, amely az érintettek jelentős részénél tapasztalható. Ez a szívfrekvencia növekedés, kidülledő szemek és golyva, más néven strúma hármasából álló, ún. Merseburgi triász mindenképp kiemelt figyelmet érdemel, és elindítja az orvost a pajzsmirigy kivizsgálásának irányába. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa beszélt a vizsgálatok és a kezelés lehetőségeiről.

További részletek
Ezek az inzulinrezisztencia tünetei nőknél és férfiaknál

Ezek az inzulinrezisztencia tünetei nőknél és férfiaknál

Az inzulinrezisztencia (IR) egy olyan anyagcsere-állapot, amelyben a sejtek egyre érzéketlenebbé válnak az inzulinra, ezért a szervezetnek többet kell belőle termelnie a vércukor szinten tartásához. A tünetek mindkét nemnél hasonlóak, de vannak bizonyos nem-specifikus jelek, amelyek főként a termékenységet, a libidót és egyes társbetegségek megjelenését érintik. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy az inzulinrezisztencia nem „csak” a cukorbetegség előszobája, ezért mindenképpen kezelést igényel.

További részletek

Facebook csoport

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK