A jód a pajzsmirigy hormonok fontos alkotója, hiánya és túlsúlya is zavart okoz a pajzsmirigy működésben- éppen ezért érdemes nagy figyelmet fordítani a megfelelő mennyiségű bevitelére. Hogy milyen hazánk jódellátottsága jelenleg, miért számít mérföldkőnek a jódozott só bevezetése, illetve, miket okoz pontosan jódhiány, arról Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
Az elmúlt évtizedekben a kívánt jódellátottság világviszonylatban is jelentős javulást mutatott: 2003-2014 között a megfelelő jódellátottságú országok száma 67-ről 116-ra emelkedett.
Magyarországon a közelmúltig az ország 80 százaléka enyhén jódhiányos volt. Hazánkban a jódozott só használata nem kötelező, hanem önkéntes. 2014 óta az iskolai közétkeztetésben a jódozott só használata kötelező, azóta az általános iskoláskorú gyermekek jódellátottsága megfelelő.
Az Alpok vidéke (Dél-Németország, Svájc, Ausztria, Észak-Olaszország) erősen jódhiányos terület, ezért a 20. század közepéig - amikor is bevezették a jódozott konyhasót- igen gyakori volt a jódhiányból adódó strúma, sőt a kreténizmus is. Ez sokszor a képzőművészeti alkotásokon is látható: Elsősorban a reneszánsz és barokk festményeken (és egyéb képzőművészeti alkotásokon) figyelhető meg. Úgy vélik, hogy a pajzsmirigy megnagyobbodás előfordulása akkoriban igen gyakori volt, különösen az erősen jódhiányos területeken. Madonnát például nem egyszer ábrázolták strúmával, de Artemisia Gentileschi barokk olasz festőnő Judit és a szolgálólánya képén is látható.
Megfelelő jódellátottság esetén a 24 órás vizelet jódtartalma 100-300 mikrogramm/liter. Enyhe jódhiány esetén a vizelet jód koncentrációja 50-99 mikrogramm/liter, közepes jódhiánykor 20-49 mikrogramm/liter, súlyos jódhiány esetén pedig 20 mikrogramm/liter alatti.
A vizelet jódtartalmának meghatározása a rutin betegellátásban nem elérhető, az kutatási célokat szolgál.
A jódhiány nemcsak a pajzsmirigyműködést károsítja, hanem a reprodukciós képességet is negatívan befolyásolhatja. Jelentkezhet strúma, súlyosabb esetben pajzsmirigy alulműködés. Ilyen esetekben gyakoribb a spontán vetélés, a halvaszülés, nagyobb a szülés körüli halálozás. Az anyai jódhiány legsúlyosabb formája a magzati idegrendszer súlyos károsodása (kreténizmus), gyakoribbak a fejlődési rendellenességek. Csecsemő- és gyermekkorban a testi és mentális fejlődés is elmarad. Felnőttkorban a jódhiány csökkent termékenységet eredményezhet, a pajzsmirigyműködés zavara gyakori oka a teherbeesési nehézségeknek. Magyarországon a hosszú időn érvényesülő enyhe jódhiány miatt főleg időskorban gyakoribb volt a göbös pajzsmirigy, továbbá a pajzsmirigy túlműködés, melyet egy vagy több, fokozott pajzsmirigy hormont termelő göb okozott.
Jódhiány következtében a pajzsmirigy először diffúzan megnagyobbodik, majd göbök képződnek. Az eltérések ultrahanggal követhetőek. Idősebb korban a túlműködő göbök pajzsmirigy izotóp vizsgálattal (szcintigráfia) mutathatóak ki. Érdemes tudni, hogy pajzsmirigy megnagyobbodást más kórfolyamatok is előidéznek, például autoimmun pajzsmirigy betegség- mondja Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Normálisan működő jódhiányos strúma 40 éves kor alatt – ha autoimmun mechanizmus kizárható - napi 300-400 mikrogramm jód adásával kisebbíthető, de ez a kezelés csak egyes esetekben mérlegelendő.
Lakossági szinten közegészségügyi intézkedések szükségesek: ennek általánosan elterjedt formája a jódozott konyhasó használata. Ha a napi jódbevitel tartósan kevesebb, mint 20 mikrogramm, súlyos jódhiány alakul ki. Felnőttkorban a napi jódszükséglet 150 mikrogramm, mely jódozott konyhasó használatával biztosítható. A megfelelő jódellátásra a várandósság során is nagy figyelmet kell fordítani! A jódtartalmú terhességi multivitamin készítmények 150-220 mikrogramm jodidot tartalmaznak. Erre a célra gyógyszerminőségű, forgalomban levő 100 vagy 200 mikrogrammos jodid tabletta is megfelelő.
Fontos, hogy az autoimmun (Hashimoto) pajzsmirigy gyulladásban a jód adása nem javasolt, mert gyorsíthatja, súlyosbíthatja az autoimmun folyamatot, azonban terhességben ilyen esetekben is adható jód.
“Tartósan nagy mennyiségű jód bevitel enyhe pajzsmirigy alulműködést idézhet elő. Göbös strúma – normális működéssel vagy enyhe túlműködéssel hirtelen nagy mennyiségű jódbevitelre túlműködésűvé válhat”. Ennek megelőzésére jódos kontrasztanyag adása (például CT, szív koszorúsér vizsgálat) előtt és után néhány napig pajzsmirigy-gátlószeres kezelés adható”- mondja a professzor.
Ref. Mezősi E Pajzsmirigybetegségek. In: Endokrin betegségek felnőttkorban. Szerk. Nagy V Endre, Medicina, 2021.
Véleményeket Prof. Dr. Góth Miklósról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
További véleményekA doktorú úr nagyon kedves és segítőkész. A recepciós hölgyek igazán pontosan és gyorsan látják el munkájukat. Nagyon pozitívan távoztam, szívesen ajánlom másoknak is. Köszönöm
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.