A pajzsmirigyzavarok köztudottan jelentősen befolyásolják a teherbeesést, a terhességet. Dr. Békési Gábor PHD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája ezért hasznos tanácsokat adott arra, hogy vajon miket érdemes megtenni a családalapítás érdekében.
Az első és legfontosabb a pajzsmirigy hormonok szintjének normalizálása. A teherbeesés szempontjából a legideálisabb az 1 mIU/l körüli TSH érték. Ennek elérése érdekében gyógyszeres kezelésre lehet a legtöbb esetben szükség. Mind a pajzsmirigy alulműködés, mind a túlműködés negatívan befolyásolja a teherbeesés esélyét, ráadásul vetélést/koraszülést, fejlődési rendellenességeket is okozhatnak, így fontos a megfelelő pajzsmirigy hormonellátottság. Fontos, hogy az egész terhesség során ellenőriztesse az értékeit, hiszen a várandósság előrehaladtával a gyógyszer dózisa változhat (hiszen a magzat az anyától veszi el a számára szükséges hormonmennyiséget).
Olykor előfordulhat, hogy a gyógyszeres terápia nem elég, és izotópos kezelésre, esetleg műtétre van szükség. Ezeket még a családalapítás előtt érdemes elvégeztetni a jobb kilátások reményében!
Pajzsmirigyzavarok esetén vannak olyan vitaminok és nyomelemek, melyek bevitelére érdemes hangsúlyt fektetni. Ilyen pl. a jód, a szelén, cink, vas, réz, valamint a D-vitamin is. Ezeket beviheti külön-külön, ám szedheti pl. várandós vitamin formájában is. Viszont még mielőtt el kezdene alkalmazni valamit, előtte egyeztessen endokrinológusával, ugyanis lehetnek olyan vitaminok/ásványi anyagok, melyek inkább rontanak az állapoton (pl. jódot pajzsmirigy túlműködés/autoimmun pajzsmirigybetegség esetén nem szabad szedni).
Több tanulmány szerint is gyakran jár együtt autoimmun pajzsmirigyzavar gluténérzékenységgel. Éppen ezért több szakember javasolja, hogy azok, akik Hashimoto vagy Graves-Basedow kórban szenvednek, járjanak utána, nincs-e gluténérzékenységük, és ha van, akkor tartsanak gluténmentes diétát, hiszen ezzel javulhatnak az értékei. Az összefüggés pontos oka egyelőre rejtély az orvosok előtt is, ám többen úgy vélik, a válasz az ún. transglutaminaz II enzim (TGase II) elleni antitestekben keresendő (ezek gluténérzékenység esetén nagyobb mennyiségben vannak jelen), valamint a gliadin (ez a gluténban található fehérje) szerkezete igen hasonló a pajzsmirigyéhez.
A hormonzavarok gyakran egyszerre vannak jelen, hiszen az endokrin rendszerben minden mindennel összefügg. Így sokszor megesik, hogy ha valaki pajzsmirigyzavarral küzd, kiderül, hogy mellette jelen vannak még egyéb problémák is (leggyakrabban ösztrogéndominancia, inzulinrezisztencia, 2-es típusú diabetes, magas prolaktin szint, PCOS). Ezek mind befolyásolják a teherbeesést/terhességet, így, ha pajzsmirigyzavarral küzd, érdemes ezeket is megnézetnie- javasolja dr. Békési Gábor PHD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája.
A pajzsmirigy alulműködés a lelassult anyagcsere miatt gyakran túlsúlyt okoz. A zsírszövet pedig egyfajta ösztrogénraktár, így könnyen ösztrogéndominanciához vezethet a súlyfelesleg- ez pedig akadályozhatja a teherbeesést. Éppen ezért érdemes nagy hangsúlyt fektetni nem csak a táplálkozásra, hanem a mozgásra is, hiszen jelentősen megkönnyíti a fogantatást az, ha megszabadul a plusz kilóktól.
További véleményekA doktor úr nagyon segítőkész volt. A kialakult koronavírus helyzet miatt az online konzultációt választottam és igazán pozitív élmény volt számomra. Kiváló volt a Skype konzultáció, ahol lehetőségem nyílt megosztani a képernyőmet is, nem csak a kamerámat.
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.