Göbök a pajzsmirigyen- vajon elrákosodhat?

Hideg és meleg göbök 

A pajzsmirigyen kialakult göböket két nagy csoportba sorolhatjuk: léteznek hideg és meleg göbök. Izotópos vizsgálat során a meleg göbök felveszik az izotópot, így a piros színű képletet kapunk, míg hideg göb esetén üres, kék képet látni. Előbbi esetén inkább pajzsmirigy túlműködésre jellemző tüneteket tapasztalni (heves szívdobogás, izzadás, fogyás). Hideg göb meglétekor a szerv nem vesz fel izotópot, így üres, kék színű terület látszik. Tünetek tekintetében ekkor nincsenek feltétlen figyelemfelhívó panaszok (ha vannak, akkor azok inkább pajzsmirigy alulműködésre jellemzőek). 

Bár megnyugtató az, amikor kiderül egy pajzsmirigy göbről, hogy jóindulatú, ám sokan még utána sem nyugodnak meg teljesen, mivel aggódnak amiatt, hogy a most még jóindulatú képlet később rosszindulatúvá válik. Vajon ez mennyire reális félelem? 

Kutatások szerint erre igazán elenyésző az esély, ám nem kizárt, ezért is fontos a jóindulatú göbök rendszeres kontrollja. Bizonyos tanulmányok szerint kb. 2 százalék az esély arra, hogy rosszindulatúvá váljon egy kezdetben ártalmatlan képlet. A tudósok szerint főleg az ún. follicularis és a Hürthle sejtes adenomák azok, melyek a leginkább tekinthetőek egyfajta rákmegelőző állapotnak, ugyanis ezen esetekben nagyobb eséllyel fordul elő, hogy a jóindulatú elváltozás rosszindulatúvá váljon az idővel. 

Mit tegyek, ha jóindulatú a göb? 

Amennyiben jóindulatú a göb, nem okoz zavaró tüneteket, nem nagy, nem nő, úgy elég csupán a nyomonkövetés. A legtöbb esetben magával a göbbel tennivaló nincsen. Ha a göb mérete, növekedése indokolja, akkor műtéti beavatkozásra van szükség (szövettani eredményeket is kérnek ilyenkor), csakúgy, mint amikor olyan tüneteket okoz, melyek zavarják a beteget (nyelési nehézségek, rekedtség, állandó gombócérzés a torokban stb.). 

Ha felvetődik a rosszindulatú daganat esélye, úgy aspirációs citológiára van szükség, mellyel megállapítható a daganat természete- ennek eredménye dönt a terápiáról- mondja dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológusa. 

Amennyiben rosszindulatú daganattal van dolgunk, úgy a sebészeti (műtéti) kezelésnek van elsőrendű szerepe, melynek során akár az egész elrákosodott terület eltávolítható. Utána az esetek többségében izotópos terápia történik- ennek célja, hogy biztosan ne maradjanak még daganatos sejtek. Emellett hormonterápia is indokolt, egyrészt azért, mert a műtét következtében nem tud elegendő pajzsmirigy hormon termelődni, így azt pótolni kell, valamint ezáltal csökken a TSH szintje is (a TSH daganatnövelő hatással is bír). Kemoterápiára/sugárkezelésre legtöbbször nincs szükség.