Manapság egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A pajzsmirigynek léteznek jó-és rosszindulatú daganatai egyaránt, melyek közül szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Ennek ellenére egyre több súlyosabb formával is találkozni, melynek oka többek között a modern diagnosztikai eszközök elterjedése, a káros környezeti hatások, valamint a genetika. A rosszindulatú daganat prognózisa attól függ, milyen stádiumú, nagyságú, típusú a probléma, és általános szabály, hogy a korai diagnózis jobb kilátásokat nyújt.
A pajzsmirigyráknak több típusa is van: papilláris, follikuláris, medulláris, valamint anaplasztikus. Ez utóbbi igen veszélyes, mivel gyorsan nő, hamar képez áttéteket és sajnos a kezelésekre sem reagál jól. Leggyakrabban a papilláris rák fordul elő, ami sokkal jobban kezelhető, ám a környező nyirokcsomókban áttéteket generálhat.
A pajzsmirigyrák nem minden esetben okoz tünetek, gyakran véletlenül fedezik felel, esetleg akkor, ha áttéteket találtak (pl. nyirokcsomóban). Amennyiben tüneteket okoz, akkor azok leginkább a következők: növekvő fájdalmas/fájdalmatlan csomók, rekedtség, nyelési nehézség. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigyén sok embernek keletkeznek göbök, ám ezek általában jóindulatúak, de érdemes őket nyomon követni, ugyanis, ha nagyok (>1 cm) és növekednek, akkor szövettani vizsgálattal meg kell bizonyosodni az elváltozás természetéről.
Hogy kiderüljön, hogy milyen típusú a probléma, ahhoz az UH-on kívül aspirációs citológiára van szükség.
A pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, mely során a mirigy egy részét vagy egészét eltávolítják (ilyenkor élethosszig tartó pajzsmirigy hormon terápiára van szükség). Utána izotópos terápiát alkalmazhatnak (főleg súlyosabb esetben). A műtétet követően a beteg hormonkezelésre szorul, mellyel a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásra kerülnek- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy az orvos úgy állatja be ilyenkor a kezelést, hogy a TSH a normál szint alá csökkenjen, mivel a TSH ekkor daganatnövelő hatással bírhat, így nagyobb szintje esetén fennállhat a kiújulás veszélye.
Az utóbbi években egyre több tanulmány látott napvilágot a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásával és túlkezelésével kapcsolatban. Az egyre fejlettebb eszközöknek hála már az igen apró elváltozások is láthatóvá válnak, ám ennek megvan az az árnyoldala, hogy az orvos túldiagnosztizálja a beteget. Vannak ugyanis olyan rosszindulatúnak titulált göbök, melyeket jóindulatúnak kéne tekinteni, és úgy is kezelni. Ezáltal a beteget nem tennék ki felesleges – és olykor káros – beavatkozásoknak, nem beszélve a diagnózis okozta pszichés hatásokról. Éppen ezért a radiológus orvosnak, valamint az endokrinológusnak igen körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túldiagnosztizálás, ám a malignus elváltozásokat idejében kezeljék.
Forrás: Endokrinközpont
További véleményekA szakmai hozzáértésen túl a maximális emberség, amit a Tanűr úr tanúsított irányomban igen pozitívan érintett.
Pajzsmirigy eltávolítás után a pajzsmirigy hormontermelése részben vagy teljesen megszűnik - attól függően, hogy a mirigy egy részét vagy az egészet távolították el. Ha az egészet, onnantól kezdve folyamatosan hormonpótlásra van szükség, ami mellett hosszú távon teljes életet lehet élni, ugyanakkor dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint fel kell készülni a hormonbeállítás alatti esetleges nehézségekre és érdemes figyelni az egészséges életmód kialakítására is.
A fogyás, a remegés, a fokozott verejtékezés, a hasmenés más tünetek mellett utalhatnak a Basedow-Graves kór nevű autoimmun pajzsmirigy zavarra, létezik azonban egy hármas tünetegyüttes is, amely az érintettek jelentős részénél tapasztalható. Ez a szívfrekvencia növekedés, kidülledő szemek és golyva, más néven strúma hármasából álló, ún. Merseburgi triász mindenképp kiemelt figyelmet érdemel, és elindítja az orvost a pajzsmirigy kivizsgálásának irányába. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa beszélt a vizsgálatok és a kezelés lehetőségeiről.
Az inzulinrezisztencia (IR) egy olyan anyagcsere-állapot, amelyben a sejtek egyre érzéketlenebbé válnak az inzulinra, ezért a szervezetnek többet kell belőle termelnie a vércukor szinten tartásához. A tünetek mindkét nemnél hasonlóak, de vannak bizonyos nem-specifikus jelek, amelyek főként a termékenységet, a libidót és egyes társbetegségek megjelenését érintik. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arra hívta fel a figyelmet, hogy az inzulinrezisztencia nem „csak” a cukorbetegség előszobája, ezért mindenképpen kezelést igényel.
Hasznos életmódtanácsok, szakmai információk és valódi tapasztalatok egy támogató közösségben, hogy pajzsmirigy betegséggel is harmonikus, energikus és teljes életet élhess.
Belépek!
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes, aktív életet inzulinrezisztenciával! Tapasztalatok, gyakorlati tippek és hiteles szakmai információk segítik, hogy biztos háttérrel és tudatosan alakíthasd az életed.
Belépek!