Manapság egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A pajzsmirigynek léteznek jó-és rosszindulatú daganatai egyaránt, melyek közül szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Ennek ellenére egyre több súlyosabb formával is találkozni, melynek oka többek között a modern diagnosztikai eszközök elterjedése, a káros környezeti hatások, valamint a genetika. A rosszindulatú daganat prognózisa attól függ, milyen stádiumú, nagyságú, típusú a probléma, és általános szabály, hogy a korai diagnózis jobb kilátásokat nyújt.
A pajzsmirigyráknak több típusa is van: papilláris, follikuláris, medulláris, valamint anaplasztikus. Ez utóbbi igen veszélyes, mivel gyorsan nő, hamar képez áttéteket és sajnos a kezelésekre sem reagál jól. Leggyakrabban a papilláris rák fordul elő, ami sokkal jobban kezelhető, ám a környező nyirokcsomókban áttéteket generálhat.
A pajzsmirigyrák nem minden esetben okoz tünetek, gyakran véletlenül fedezik felel, esetleg akkor, ha áttéteket találtak (pl. nyirokcsomóban). Amennyiben tüneteket okoz, akkor azok leginkább a következők: növekvő fájdalmas/fájdalmatlan csomók, rekedtség, nyelési nehézség. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigyén sok embernek keletkeznek göbök, ám ezek általában jóindulatúak, de érdemes őket nyomon követni, ugyanis, ha nagyok (>1 cm) és növekednek, akkor szövettani vizsgálattal meg kell bizonyosodni az elváltozás természetéről.
Hogy kiderüljön, hogy milyen típusú a probléma, ahhoz az UH-on kívül aspirációs citológiára van szükség.
A pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, mely során a mirigy egy részét vagy egészét eltávolítják (ilyenkor élethosszig tartó pajzsmirigy hormon terápiára van szükség). Utána izotópos terápiát alkalmazhatnak (főleg súlyosabb esetben). A műtétet követően a beteg hormonkezelésre szorul, mellyel a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásra kerülnek- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy az orvos úgy állatja be ilyenkor a kezelést, hogy a TSH a normál szint alá csökkenjen, mivel a TSH ekkor daganatnövelő hatással bírhat, így nagyobb szintje esetén fennállhat a kiújulás veszélye.
Az utóbbi években egyre több tanulmány látott napvilágot a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásával és túlkezelésével kapcsolatban. Az egyre fejlettebb eszközöknek hála már az igen apró elváltozások is láthatóvá válnak, ám ennek megvan az az árnyoldala, hogy az orvos túldiagnosztizálja a beteget. Vannak ugyanis olyan rosszindulatúnak titulált göbök, melyeket jóindulatúnak kéne tekinteni, és úgy is kezelni. Ezáltal a beteget nem tennék ki felesleges – és olykor káros – beavatkozásoknak, nem beszélve a diagnózis okozta pszichés hatásokról. Éppen ezért a radiológus orvosnak, valamint az endokrinológusnak igen körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túldiagnosztizálás, ám a malignus elváltozásokat idejében kezeljék.
Forrás: Endokrinközpont
További vélemények"A Tanár úr magas szakmai felkészültsége, tapasztalati tudása azonnal megnyilvánult- nagyon tetszett a kedvessége, udvariassága, s mert nagyon feszült voltam, jólestek megnyugtató szavai. Először jártam nála, szakmai önéletrajza alapján választottam Őt, de nem bántam meg. Szívből ajánlom mindenkinek."
Amikor egy nő azt veszi észre, hogy sötét szőrszálak nőttek a mellbimbója körül, az állán, a bajusz területén, meglehetősen kellemetlennek találhatja azt, hiszen ezek klasszikusan férfias megjelenésre utalnak. Azonban mielőtt bárki úgy gondolná, elég csak kitépkedni a zavaró szőrszálakat, érdemes utánajárni, mi okozhatja ezt a jelenséget. Dr. Borus Hajnal, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus beszélt a lehetséges okokról.
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.