Manapság egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.
A pajzsmirigynek léteznek jó-és rosszindulatú daganatai egyaránt, melyek közül szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Ennek ellenére egyre több súlyosabb formával is találkozni, melynek oka többek között a modern diagnosztikai eszközök elterjedése, a káros környezeti hatások, valamint a genetika. A rosszindulatú daganat prognózisa attól függ, milyen stádiumú, nagyságú, típusú a probléma, és általános szabály, hogy a korai diagnózis jobb kilátásokat nyújt.
A pajzsmirigyráknak több típusa is van: papilláris, follikuláris, medulláris, valamint anaplasztikus. Ez utóbbi igen veszélyes, mivel gyorsan nő, hamar képez áttéteket és sajnos a kezelésekre sem reagál jól. Leggyakrabban a papilláris rák fordul elő, ami sokkal jobban kezelhető, ám a környező nyirokcsomókban áttéteket generálhat.
A pajzsmirigyrák nem minden esetben okoz tünetek, gyakran véletlenül fedezik felel, esetleg akkor, ha áttéteket találtak (pl. nyirokcsomóban). Amennyiben tüneteket okoz, akkor azok leginkább a következők: növekvő fájdalmas/fájdalmatlan csomók, rekedtség, nyelési nehézség. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigyén sok embernek keletkeznek göbök, ám ezek általában jóindulatúak, de érdemes őket nyomon követni, ugyanis, ha nagyok (>1 cm) és növekednek, akkor szövettani vizsgálattal meg kell bizonyosodni az elváltozás természetéről.
Hogy kiderüljön, hogy milyen típusú a probléma, ahhoz az UH-on kívül aspirációs citológiára van szükség.
A pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, mely során a mirigy egy részét vagy egészét eltávolítják (ilyenkor élethosszig tartó pajzsmirigy hormon terápiára van szükség). Utána izotópos terápiát alkalmazhatnak (főleg súlyosabb esetben). A műtétet követően a beteg hormonkezelésre szorul, mellyel a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásra kerülnek- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy az orvos úgy állatja be ilyenkor a kezelést, hogy a TSH a normál szint alá csökkenjen, mivel a TSH ekkor daganatnövelő hatással bírhat, így nagyobb szintje esetén fennállhat a kiújulás veszélye.
Az utóbbi években egyre több tanulmány látott napvilágot a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásával és túlkezelésével kapcsolatban. Az egyre fejlettebb eszközöknek hála már az igen apró elváltozások is láthatóvá válnak, ám ennek megvan az az árnyoldala, hogy az orvos túldiagnosztizálja a beteget. Vannak ugyanis olyan rosszindulatúnak titulált göbök, melyeket jóindulatúnak kéne tekinteni, és úgy is kezelni. Ezáltal a beteget nem tennék ki felesleges – és olykor káros – beavatkozásoknak, nem beszélve a diagnózis okozta pszichés hatásokról. Éppen ezért a radiológus orvosnak, valamint az endokrinológusnak igen körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túldiagnosztizálás, ám a malignus elváltozásokat idejében kezeljék.
Forrás: Endokrinközpont
További véleményekA szakmai hozzáértésen túl a maximális emberség, amit a Tanűr úr tanúsított irányomban igen pozitívan érintett.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.
A hormonális egyensúly felborulása miatt kialakuló policisztás ovárium szindróma, a PCOS szerteágazó és nagyon kellemetlen tünetekkel járhat. Éppen ezért fontos, hogy ezt az összetett kórképet kezelni, gondozni kell akár éveken át, hogy ne károsítsa a női működést, a termékenységet! Ehhez azonban dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász, klinikai farmakológus szerint az orvosi kezelés mellett a páciens aktív együttműködése is szükséges.