Manapság egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A pajzsmirigynek léteznek jó-és rosszindulatú daganatai egyaránt, melyek közül szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Ennek ellenére egyre több súlyosabb formával is találkozni, melynek oka többek között a modern diagnosztikai eszközök elterjedése, a káros környezeti hatások, valamint a genetika. A rosszindulatú daganat prognózisa attól függ, milyen stádiumú, nagyságú, típusú a probléma, és általános szabály, hogy a korai diagnózis jobb kilátásokat nyújt.
A pajzsmirigyráknak több típusa is van: papilláris, follikuláris, medulláris, valamint anaplasztikus. Ez utóbbi igen veszélyes, mivel gyorsan nő, hamar képez áttéteket és sajnos a kezelésekre sem reagál jól. Leggyakrabban a papilláris rák fordul elő, ami sokkal jobban kezelhető, ám a környező nyirokcsomókban áttéteket generálhat.
A pajzsmirigyrák nem minden esetben okoz tünetek, gyakran véletlenül fedezik felel, esetleg akkor, ha áttéteket találtak (pl. nyirokcsomóban). Amennyiben tüneteket okoz, akkor azok leginkább a következők: növekvő fájdalmas/fájdalmatlan csomók, rekedtség, nyelési nehézség. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigyén sok embernek keletkeznek göbök, ám ezek általában jóindulatúak, de érdemes őket nyomon követni, ugyanis, ha nagyok (>1 cm) és növekednek, akkor szövettani vizsgálattal meg kell bizonyosodni az elváltozás természetéről.
Hogy kiderüljön, hogy milyen típusú a probléma, ahhoz az UH-on kívül aspirációs citológiára van szükség.
A pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, mely során a mirigy egy részét vagy egészét eltávolítják (ilyenkor élethosszig tartó pajzsmirigy hormon terápiára van szükség). Utána izotópos terápiát alkalmazhatnak (főleg súlyosabb esetben). A műtétet követően a beteg hormonkezelésre szorul, mellyel a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásra kerülnek- mondja dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy az orvos úgy állatja be ilyenkor a kezelést, hogy a TSH a normál szint alá csökkenjen, mivel a TSH ekkor daganatnövelő hatással bírhat, így nagyobb szintje esetén fennállhat a kiújulás veszélye.
Az utóbbi években egyre több tanulmány látott napvilágot a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásával és túlkezelésével kapcsolatban. Az egyre fejlettebb eszközöknek hála már az igen apró elváltozások is láthatóvá válnak, ám ennek megvan az az árnyoldala, hogy az orvos túldiagnosztizálja a beteget. Vannak ugyanis olyan rosszindulatúnak titulált göbök, melyeket jóindulatúnak kéne tekinteni, és úgy is kezelni. Ezáltal a beteget nem tennék ki felesleges – és olykor káros – beavatkozásoknak, nem beszélve a diagnózis okozta pszichés hatásokról. Éppen ezért a radiológus orvosnak, valamint az endokrinológusnak igen körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túldiagnosztizálás, ám a malignus elváltozásokat idejében kezeljék.
Forrás: Endokrinközpont
További véleményekA beteghez való hozzáállással nagyon megvoltam elégedve, mind a recepciós hölgyek, mind pedig a doktor úr részéről. Köszönöm!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.