Pajzsmirigyrák- a túlkezelést is el kell kerülni

Pajzsmirigyrák

A pajzsmirigynek léteznek jó-és rosszindulatú daganatai egyaránt, melyek közül szerencsére az előbbiek vannak túlsúlyban. Ennek ellenére egyre több súlyosabb formával is találkozni, melynek oka többek között a modern diagnosztikai eszközök elterjedése, a káros környezeti hatások, valamint a genetika. A rosszindulatú daganat prognózisa attól függ, milyen stádiumú, nagyságú, típusú a probléma, és általános szabály, hogy a korai diagnózis jobb kilátásokat nyújt.

A pajzsmirigyráknak több típusa is van: papilláris, follikuláris, medulláris, valamint anaplasztikus. Ez utóbbi igen veszélyes, mivel gyorsan nő, hamar képez áttéteket és sajnos a kezelésekre sem reagál jól. Leggyakrabban a papilláris rák fordul elő, ami sokkal jobban kezelhető, ám a környező nyirokcsomókban áttéteket generálhat.

Tünetek

A pajzsmirigyrák nem minden esetben okoz tünetek, gyakran véletlenül fedezik felel, esetleg akkor, ha áttéteket találtak (pl. nyirokcsomóban). Amennyiben tüneteket okoz, akkor azok leginkább a következők: növekvő fájdalmas/fájdalmatlan csomók, rekedtség, nyelési nehézség. Érdemes tudni, hogy a pajzsmirigyén sok embernek keletkeznek göbök, ám ezek általában jóindulatúak, de érdemes őket nyomon követni, ugyanis, ha nagyok (>1 cm) és növekednek, akkor szövettani vizsgálattal meg kell bizonyosodni az elváltozás természetéről.

Hogy kiderüljön, hogy milyen típusú a probléma, ahhoz az UH-on kívül aspirációs citológiára van szükség.

Kezelése

A pajzsmirigyrák legfontosabb terápiás módszere a műtét, mely során a mirigy egy részét vagy egészét eltávolítják (ilyenkor élethosszig tartó pajzsmirigy hormon terápiára van szükség).  Utána izotópos terápiát alkalmazhatnak (főleg súlyosabb esetben). A műtétet követően a beteg hormonkezelésre szorul, mellyel a hiányzó pajzsmirigy hormonok pótlásra kerülnek- mondja dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája, aki hozzátette, hogy az orvos úgy állatja be ilyenkor a kezelést, hogy a TSH a normál szint alá csökkenjen, mivel a TSH ekkor daganatnövelő hatással bírhat, így nagyobb szintje esetén fennállhat a kiújulás veszélye.

Túldiagnosztizálás és túlkezelés

Az utóbbi években egyre több tanulmány látott napvilágot a pajzsmirigyrák túldiagnosztizálásával és túlkezelésével kapcsolatban. Az egyre fejlettebb eszközöknek hála már az igen apró elváltozások is láthatóvá válnak, ám ennek megvan az az árnyoldala, hogy az orvos túldiagnosztizálja a beteget. Vannak ugyanis olyan rosszindulatúnak titulált göbök, melyeket jóindulatúnak kéne tekinteni, és úgy is kezelni. Ezáltal a beteget nem tennék ki felesleges –és olykor káros- beavatkozásoknak, nem beszélve a diagnózis okozta pszichés hatásokról. Éppen ezért a radiológus orvosnak, valamint az endokrinológusnak igen körültekintően kell eljárniuk annak érdekében, hogy elkerülhető legyen a túldiagnosztizálás, ám a malignus elváltozásokat idejében kezeljék.

Forrás: Budai Endokrinközpont

www.endokrinkozpont.hu