Erős szívdobogással endokrinológushoz? Így diagnosztizálható a Conn-szindróma

Erős szívdobogással endokrinológushoz? Így diagnosztizálható a Conn-szindróma

Dr. Bérczy Judit Módosítva: 2024.01.15 09:04

A magas vérnyomás, az izomgyengeség, a gyakori vizelés, a fokozott szomjúságérzés és akár a pánik-szindrómára utaló tünetek okát mindenképpen fontos kivizsgálni. Sokan a kardiológustól jutnak el az endokrinológushoz, ha felmerül a Conn-szindróma lehetősége. A mellékvesében jelentkező betegség szerteágazó tüneteiről, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeiről dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.

Online Bejelentkezés

Dr. Bérczy Judit

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Leggyakoribb tünet az erős szívdobogás érzés

Az erős szívdobogás a Conn szindróma tünete is lehet.A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben egyre magasabb lesz a szervezet nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg. Alapos kivizsgálás nélkül bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a psziché stabilizálására koncentrálna a beteg, érdemes először egy alapos kardiológiai vizsgálatot végeztetni. 
A diagnózis felállítása és a kardiológiai vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A "szokásos" alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség.

Mikor kell endokrinológushoz fordulni?

A vizsgálatok során felmerülhet a Conn-szindróma gyanúja is, ami a magas vérnyomással élő betegek kis részénél fordul elő. Ilyenkor már endokrinológust is be kell vonni a vizsgálatokba.
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a magasvérnyomás betegek körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Az érintettek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.

Milyen vizsgálatokkal igazolható a Conn-szindróma?

A Conn-szindróma diagnosztizálásához szükséges a laborvizsgálat.- Elsősorban fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron-szintet, valamint a plazma renin-szintet is fontos felmérni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormonvizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal. Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre is. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt – ismerteti dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Ha igazolható a Conn-szindróma jelenléte és az, hogy nem daganat áll a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet az esetleges szívritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)

Téma szakértője

  • Dr. Bérczy Judit

  • Szakterületek:
    • endokrinológus, belgyógyász
  • Specialitások:
    • belső elválasztású mirigyek centrális szabályozásának vizsgálata,
    • elhízás kezelése
    • meddőség
    • mellékvese betegségek
    • holisztikus szemléletű gyógyítás 

     

    Véleményeket Dr. Bérczy Juditról itt olvashat >>>

     

    Rendelés típusa:

    • személyes, rendelői vizit
    • távkonzultáció (skype) - kontroll vizit keretein belül
    • kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
    • kizárólag magyar nyelvű ellátás

     

    Rendelés helye: Széna tér

    Telefonszám: +36 30 141 4242 

     

    Online bejelentkezés

Orvos válaszol

Tisztelt Doktor Úr/Nő!

Hormonvizsgálat során a TSH eredményem 3,5 lett, mellyel a az orvosom szerint endokrinológushoz kell fordulnom a meddőség okainak felderítése érdekében ( 2 felett teherbeesés esélye csökken??). Emellett a prolaktin szintem 22,68 lett, melyet 18 felett nem \"szeretnek\" a meddőségi szakorvosok. Kérem segítsen abban, hogy milyen vizsgálatok elvégézésére van szükség pontosan?

Mély tisztelettel: Berberis

Dr. Bérczy Judit
Dr. Bérczy Judit belgyógyász, endokrinológus
Tisztelt Kérdező!
Köszönöm, hogy megtisztelt bizalmával.
A feltetett kérdéseire a válaszom, hogy az ajánlott értékekke optimálisak, mely elérését, csak személyes konzultáció útján tudjuk megtenni.
Szívesen segítek, mert mindig van jó megoldás.
Üdvözlettel
dr Bérczy Judit

Kapcsolódó oldalak

Páciensek mondták

Problémáimra sikeres terápiát állított föl

"Visszajáró betegként bizalommal fordulhatok a Doktornőhöz. Problémáimra sikeres terápiát állított föl. Stílusa, hangneme velem megfelelő. Elégedett vagyok vele."

További vélemények

Hírek

Alacsony tesztoszteronszint – magasabb kardiometabolikus kockázat?

Alacsony tesztoszteronszint – magasabb kardiometabolikus kockázat?

A tesztoszteron elsősorban férfi nemi hormonként ismert, de a nők szervezetében is jelen van, és mindkét nemben szerepet játszik többek között a testösszetétel, az izomtömeg, a csontanyagcsere és a szexuális funkciók szabályozásában. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint és a kardiometabolikus betegségek – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma – között jól ismert összefüggés figyelhető meg. Dr. Kollár Réka, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat összetett és kétirányú: az alacsony tesztoszteronszint egyben az általános egészségi állapot és bizonyos anyagcserezavarok jelzője is lehet.

További részletek
Pajzsmirigy alulműködés tünete is lehet a hízás, a hajhullás, az izomgörcs

Pajzsmirigy alulműködés tünete is lehet a hízás, a hajhullás, az izomgörcs

Ha valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például a hízás, a hajhullás, az alvászavar, a székrekedés, könnyen arra gondolhat, hogy mindez „csupán” az életmód következménye. Holott a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hypothyreosis is okozhat ilyen és más, érezhető vagy mérhető panaszokat. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel ezek a tünetek visszafordíthatók, a hosszú távú szövődmények megelőzhetők.

További részletek
Metabolikus szindróma: így csökkenthető a komoly kockázat

Metabolikus szindróma: így csökkenthető a komoly kockázat

A magas vérnyomás, a hasi elhízás, az emelkedett vércukor, a kóros vérzsírok együttesen hozzák létre a metabolikus szindrómát, ami számos súlyos betegség kockázatát növeli. Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arról beszélt, miért esik egyre több szó a kardiometabolikus kockázatról és hogyan lehet ezt csökkenteni.

További részletek

Facebook csoport

SPECIALIZÁLT KÖZPONTOK