Erős szívdobogással endokrinológushoz? Így diagnosztizálható a Conn-szindróma

Online Bejelentkezés

Dr. Bérczy Judit

+36 30 141 4242

Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.

Leggyakoribb tünet az erős szívdobogás érzés

A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben egyre magasabb lesz a szervezet nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg. Alapos kivizsgálás nélkül bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a psziché stabilizálására koncentrálna a beteg, érdemes először egy alapos kardiológiai vizsgálatot végeztetni. 
A diagnózis felállítása és a kardiológiai vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A "szokásos" alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség.

Mikor kell endokrinológushoz fordulni?

A vizsgálatok során felmerülhet a Conn-szindróma gyanúja is, ami a magas vérnyomással élő betegek kis részénél fordul elő. Ilyenkor már endokrinológust is be kell vonni a vizsgálatokba.
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a magasvérnyomás betegek körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Az érintettek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.

Milyen vizsgálatokkal igazolható a Conn-szindróma?

- Elsősorban fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron-szintet, valamint a plazma renin-szintet is fontos felmérni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormonvizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal. Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre is. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt – ismerteti dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa.

Ha igazolható a Conn-szindróma jelenléte és az, hogy nem daganat áll a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet az esetleges szívritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)