A magas vérnyomás, az izomgyengeség, a gyakori vizelés, a fokozott szomjúságérzés és akár a pánik-szindrómára utaló tünetek okát mindenképpen fontos kivizsgálni. Sokan a kardiológustól jutnak el az endokrinológushoz, ha felmerül a Conn-szindróma lehetősége. A mellékvesében jelentkező betegség szerteágazó tüneteiről, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeiről dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa beszélt.
Ostrom utcai rendelő - 1015 Budapest, Ostrom utca 16.
A Conn-szindróma oka, hogy a mellékvesekéreg vagy annak daganata az egyik hormonszerű hatóanyagból, az aldoszteronból többet termel a kelleténél. Ezzel összefüggésben egyre magasabb lesz a szervezet nátrium- és víztartalma, továbbá ezzel párhuzamosan a szervezet az úgynevezett nátrium-kálium-pumpán keresztül káliumot veszít, amely fokozódó izomgyengeségben, sőt a szív pumpafunkciójának gyengülésében mutatkozik meg. Alapos kivizsgálás nélkül bizonyos tünetekből – erős szívdobogás érzés, érzészavarok, izomgyengeség – akár pánikbetegségre is lehet következtetni. Mielőtt azonban kizárólag a psziché stabilizálására koncentrálna a beteg, érdemes először egy alapos kardiológiai vizsgálatot végeztetni.
A diagnózis felállítása és a kardiológiai vizsgálatok során feltűnhet a kevésbé vagy kifejezettebben magas vérnyomás és a látszólag ok nélkül alacsony káliumszint. Az is kiderülhet, hogy a szívdobogás érzését valódi ritmuszavar, pitvarfibrilláció váltja ki. Ez utóbbi akár tünetileg is kezelhető, de fontos kideríteni, mi a kiváltó ok. A "szokásos" alapbetegségek ugyanis nem minden esetben vannak jelen, ezek közé tartozik például a koszorúér- vagy pajzsmirigy betegség.
A vizsgálatok során felmerülhet a Conn-szindróma gyanúja is, ami a magas vérnyomással élő betegek kis részénél fordul elő. Ilyenkor már endokrinológust is be kell vonni a vizsgálatokba.
A klasszikus hypokalaemiás (alacsony káliumszinttel járó) Conn-szindróma előfordulása a magasvérnyomás betegek körében kevesebb, mint 1 százalék. A normokalaemiás Conn-szindróma, tehát amikor normális a káliumszint, a hypertóniások körében 4-8 százalék, tehát ez az egyik leggyakoribb ok a másodlagos magasvérnyomás betegség kialakulásában.
Az érintettek 80 százaléknak aldoszteront termelő jóindulatú mellékvesekéreg-daganata van, ötödük betegségének hátterében viszont a hormont termelő sejtek ismeretlen eredetű diffúz megnagyobbodása áll. Az érintettek kb. 1 százalékában rosszindulatú daganat okozza a problémát.
- Elsősorban fontos a megfelelő laborvizsgálat, amely többek közt a szérum kálium- és nátriumszintet vizsgálja, ezen kívül az aldoszteron-szintet, valamint a plazma renin-szintet is fontos felmérni. Bizonyos vérnyomáscsökkentő vagy vizelethajtó gyógyszerek szedése befolyásolhatja a hormonvizsgálatok eredményeit, így ezek szedését a vérvétel előtt hetekkel előtte abba kell hagyni, illetve erről egyeztetni kell a kardiológussal. Az EKG-ből is következtetni lehet az alacsony szérum káliumszintre is. Bizonyos esetekben szükség lehet CT-vizsgálatra, angiográfiára, esetleg katéteres vizsgálatra a mellékvesekéreg feltérképezése miatt – ismerteti dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa.
Ha igazolható a Conn-szindróma jelenléte és az, hogy nem daganat áll a háttérben, a probléma nem igényel sebészi beavatkozást. Egyszerű gyógyszeres kezeléssel normalizálható az aldoszteron termelés, így beállítható a káliumszint és a vérnyomás is. Amint pedig rendeződik az elektrolitok szintje, megszűnhet az esetleges szívritmuszavar is. Amennyiben mégis daganatról van szó, a műtét jelenthet megoldást.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Bérczy Juditról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További véleményekA Doktornő nagyon kedves és segítőkész. Nagyon jó, hogy nemcsak gyógyszerrel de a természetes anyagok használatával, gyógyteákkal is gyógyít.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.