Az elhízás elleni harc sokaknál egy életen át tart. Sajnos igen gyakori, amikor az illető hamar feladja, és elkönyveli magának azt, hogy ő egyszerűen ilyen alkattal rendelkezik, nem tud mit tenni. Pedig ez a hozzáállás igen káros, hiszen már jól tudjuk, milyen krónikus és súlyos betegségeket idézhet elő a túlsúly. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, nem szabad legyinteni a súlyfeleslegre, és ha nem sikerül leadni a felesleges kilókat, ne adja fel, inkább kérjen orvosi segítséget, aki akár gyógyszerekkel is tudja támogatni a fogyást.
Az elhízás és a túlsúly globális probléma, hiszen a WHO (2015) adatai alapján világszerte 2,3 milliárd ember túlsúlyos, közel 700 millióan pedig elhízottak. Magyarországon a felnőtt lakosság 65% minősült túlsúlyosnak vagy elhízottnak
a következő BMI kategóriák különíthetők el:
- normál súly 18.5-24,9
- túlsúlyos 25-29,9
- I. fokú elhízott (enyhe): 30-34,9
- II. fokú elhízott (középsúlyos): 35-39,9
- III. fokú elhízott (súlyos): 40 felett
Az elhízás jelenleg az egyik legnagyobb egészségügyi probléma, hiszen számos komoly szövődményt okozhat: többek között 2-es típusú cukorbetegséget, szív-és érrendszeri betegségeket, metabolikus szindrómát, megnöveli a daganatok kialakulásának kockázatát, valamint különböző hormonális eltolódásokat is okoz.
Az elhízás kezelése több lépcsős és teljes életmódváltást kíván, hogy az eredmény hosszútávon is fennmaradjon. A fogyás elérése egy összetett folyamat: szükséges hozzá életmódváltoztatás (diéta,testmozgás), melyet érdemes olykor kiegészíteni pszichoterápiával (kognitív viselkedésterápia), valamint az orvos javasolhat különböző gyógyszereket is. Bizonyos esetekben sebészeti beavatkozások is indokoltak.
Az elsődleges mozzanat a diéta és a testmozgás- sajnos pont ez az, amitől az emberek a leginkább tartózkodni szoktak, mert sokakat a kényelem vezérel és nem szívesen változtatnak. Az elhízásra való gyógyszerek azonban önmagukban csak mérsékelt eredménnyel járnak, ráadásul abbahagyásukkor visszajöhet a túlsúly, ha nincs mellette életmódváltás. Éppen ezért a megfelelő és tartós eredmény érdekében kombinálni kell ezeket módszereket.
Gyógyszeres kezelést általában 30 BMI érték fölött javasolnak az orvosok, amikor már sem a diéta/mozgás, sem pedig a kognitív viselkedésterápia nem hozta meg a kívánt eredményt.
Az elhízás kezelésére alkalmazott gyógyszerek fokozhatják a telítettségérzést, csökkenthetik a tápanyag-felszívódást, felpörgethetik az anyagcserét.
Az FDA az alábbi öt gyógyszer hatóanyagot engedélyezi– orlisztátot, fentermin-topiramátot, naltrexon-bupropiont, liraglutidot és szemaglutidot.
Ezen hatóanyagok különböző módon hatnak, más utakon támogatják a fogyást. Érdemes tudni, hogy nem minden készítményt lehet hosszabb távon alkalmazni, ráadásul mellékhatásokkal is járhatnak, így mindenképp szigorúan kövesse az orvos utasításait a használatukat illetően!
Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, hogy ha nem megy a fogyás, érdemes még a gyógyszeres kezelés előtt ellenőriztetni bizonyos hormonjainak a szintjét, ugyanis több endokrin betegség is okozhat elhízást és hátráltathatja a fogyást. Ilyen például az IR, az ösztrogéndominancia, pajzsmirigy alulműködés, valamint az olyan hormonok mennyiségének az eltolódása, mint a DHEA, GH, ghrelin, kolecisztokinin, tesztoszteron. Ezeket érdemes ellenőriztetni, mivel, ha a szintjük nem kerülnek normalizálásra, úgy mindenféle terápia hosszútávon sikertelen marad.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.