Az elhízás elleni harc sokaknál egy életen át tart. Sajnos igen gyakori, amikor az illető hamar feladja, és elkönyveli magának azt, hogy ő egyszerűen ilyen alkattal rendelkezik, nem tud mit tenni. Pedig ez a hozzáállás igen káros, hiszen már jól tudjuk, milyen krónikus és súlyos betegségeket idézhet elő a túlsúly. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, nem szabad legyinteni a súlyfeleslegre, és ha nem sikerül leadni a felesleges kilókat, ne adja fel, inkább kérjen orvosi segítséget, aki akár gyógyszerekkel is tudja támogatni a fogyást.
Az elhízás és a túlsúly globális probléma, hiszen a WHO (2015) adatai alapján világszerte 2,3 milliárd ember túlsúlyos, közel 700 millióan pedig elhízottak. Magyarországon a felnőtt lakosság 65% minősült túlsúlyosnak vagy elhízottnak
a következő BMI kategóriák különíthetők el:
- normál súly 18.5-24,9
- túlsúlyos 25-29,9
- I. fokú elhízott (enyhe): 30-34,9
- II. fokú elhízott (középsúlyos): 35-39,9
- III. fokú elhízott (súlyos): 40 felett
Az elhízás jelenleg az egyik legnagyobb egészségügyi probléma, hiszen számos komoly szövődményt okozhat: többek között 2-es típusú cukorbetegséget, szív-és érrendszeri betegségeket, metabolikus szindrómát, megnöveli a daganatok kialakulásának kockázatát, valamint különböző hormonális eltolódásokat is okoz.
Az elhízás kezelése több lépcsős és teljes életmódváltást kíván, hogy az eredmény hosszútávon is fennmaradjon. A fogyás elérése egy összetett folyamat: szükséges hozzá életmódváltoztatás (diéta,testmozgás), melyet érdemes olykor kiegészíteni pszichoterápiával (kognitív viselkedésterápia), valamint az orvos javasolhat különböző gyógyszereket is. Bizonyos esetekben sebészeti beavatkozások is indokoltak.
Az elsődleges mozzanat a diéta és a testmozgás- sajnos pont ez az, amitől az emberek a leginkább tartózkodni szoktak, mert sokakat a kényelem vezérel és nem szívesen változtatnak. Az elhízásra való gyógyszerek azonban önmagukban csak mérsékelt eredménnyel járnak, ráadásul abbahagyásukkor visszajöhet a túlsúly, ha nincs mellette életmódváltás. Éppen ezért a megfelelő és tartós eredmény érdekében kombinálni kell ezeket módszereket.
Gyógyszeres kezelést általában 30 BMI érték fölött javasolnak az orvosok, amikor már sem a diéta/mozgás, sem pedig a kognitív viselkedésterápia nem hozta meg a kívánt eredményt.
Az elhízás kezelésére alkalmazott gyógyszerek fokozhatják a telítettségérzést, csökkenthetik a tápanyag-felszívódást, felpörgethetik az anyagcserét.
Az FDA az alábbi öt gyógyszer hatóanyagot engedélyezi– orlisztátot, fentermin-topiramátot, naltrexon-bupropiont, liraglutidot és szemaglutidot.
Ezen hatóanyagok különböző módon hatnak, más utakon támogatják a fogyást. Érdemes tudni, hogy nem minden készítményt lehet hosszabb távon alkalmazni, ráadásul mellékhatásokkal is járhatnak, így mindenképp szigorúan kövesse az orvos utasításait a használatukat illetően!
Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa azt tanácsolja, hogy ha nem megy a fogyás, érdemes még a gyógyszeres kezelés előtt ellenőriztetni bizonyos hormonjainak a szintjét, ugyanis több endokrin betegség is okozhat elhízást és hátráltathatja a fogyást. Ilyen például az IR, az ösztrogéndominancia, pajzsmirigy alulműködés, valamint az olyan hormonok mennyiségének az eltolódása, mint a DHEA, GH, ghrelin, kolecisztokinin, tesztoszteron. Ezeket érdemes ellenőriztetni, mivel, ha a szintjük nem kerülnek normalizálásra, úgy mindenféle terápia hosszútávon sikertelen marad.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.
Pajzsmirigy alulműködésről akkor lehet beszélni, amikor a szerv nem termel vagy juttat elég hormont a vérkeringésbe. Emiatt alapvetően lelassul a vérkeringés, többek közt fáradtságot és hízást okozva. Dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont endokrinológus, belgyógyász, diabetológus nem csak azt foglalta össze, mi vezethet az alulműködés kialakulásához, de a kezelés alapjairól is beszélt.