Apró konyhai trükkök IR diéta esetén

Sűrítéshez

Vannak olyan ételek, melyeket bizony valamilyen úton-mód sűríteni kell. Ezt általában fehérlisztes habarással vagy rántással oldjuk meg, illetve főzelékeknél burgonyával. Igenám, de inzulinrezisztencia esetén ezekkel igen csínján kell bánni, hiszen a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportjába tartoznak. Szerencsére ekkor sem kell lemondaniuk a finom krémlevesekről és főzelékekről, hiszen egy kis kreativitással könnyen megoldható a probléma!

Krémlevesek, főzelékek: Ahelyett, hogy a fehérliszttel készítené el a sűrítést, használjon inkább teljes kiőrlésű lisztet, vagy ha annak ízét nem szereti, vásároljon zabpehelylisztet, esetleg útifű maghéjat! Ez utóbbi azért is jó, mert akár a gluténérzékenyek is bátran fogyaszthatják! Lehet saját anyaggal is sűríteni, pl. egy zöldborsófőzeléket el lehet rántás és hintés nélkül is készíteni, ha a zöldborsó egy részét leturmixoljuk. 

Bundához, rántott ételekhez

A rántott húst sokan szeretik, ám azok, akiknek szénhidrát háztartási zavaruk van, érdemes a fehér liszt helyett teljes kiőrlésű lisztet használniuk, így a normál zsemlemorzsát is érdemes lecserélni teljes kiőrlésű változatra. Esetleg jó alternatíva lehet, ha a zsemlemorzsa helyett zabkorpa és szezámmag keverékét használjuk, mely rostban, vitaminban és ásványi anyagban is gazdagabb. És még a zsiradékon is tudunk spórolni úgy, ha nem bő olajban sütjük ki a húsokat, hanem sütőben készítjük el őket.

Palacsintát mindenkinek

Bár palacsintát lehet önmagában teljes kiőrlésű liszttel is készíteni, mégis sokak ódzkodnak az ízétől. Jó hír, hogy már az is lassan felszívódónak minősül, ha a szükséges liszt felét teljes kiőrlésűből fedezzük. Ha esetleg nincs otthon teljes kiőrlésű lisztünk, csak fehér, akkor sem kell kétségbe esni: amennyiben a szükséges liszt 1/3 részét zabkorpából pótoljuk, akkor is nagymértékben növeljük a palacsintánk rosttartalmát, és később is leszünk éhesek.

Kelt tésztákhoz

Ami talán a legnagyobb problémát szokta jelenteni, az a kelt tészták elkészítése fehér búzaliszt nélkül. Szerencsére több megoldás is létezik arra, hogy az IR-esek ilyen tésztát tudjanak készíteni.
Az egyik praktika erre az, ha fele-fele arányban használunk teljes kiőrlésű és normál búzalisztet (esetleg 70% teljes kiőrlésű és 30% sima búzalisztig még elmehetnek a bátrabbak), a csak teljes kiőrlésű búzaliszt alkalmazását csak a legrutinosabbaknak javasolható.
A másik, az, hogy manapság már lehet kapni külön búzasikért, amit hozzáadva a tésztához, segíthetjük a jobb sikérszerkezet kialakulását, ezáltal puhább tésztát kaphatunk - mondja Varga Dóra, az Endokrinközpont dietetikusa.

Piskótákhoz

A kelt tésztákhoz hasonlóan nagy gondot szokott okozni a piskóta elkészítése sima fehér búzaliszt nélkül. Pedig az egyik legnépszerűbb alaptészta, így kár lenne lemondani róla! A kelt tésztához hasonlóan itt is keverhetjük a teljes kiőrlésű és a fehér lisztet, ám használhatunk erre a célra zabpehelylisztet is, hiszen remek piskótát lehet belőle készíteni! Sőt, a különlegesebb ízek kedvelői gesztenye-, kókusz-, vagy mandulaliszthez is nyúlhatnak!

Érdekesség: ezért lesz levegős a búzaliszt

A búza ún. sikérképző fehérjéinek egyedülálló sajátossága, hogy a tésztakészítés során rugalmas, alakítható komplex keletkezik belőlük. Fő jellemzője, hogy a sikér vízben oldhatatlan, de nagymértékben felveszi és megköti a vizet.  Ezáltal egy szivacsos szerkezetű sikérháló jön létre- ettől olyan puha, lyukacsos, laza szerkezetű a fehér búzalisztből készült pékáru. A liszt többi alkotórésze a szivacsok üregeiben helyezkedik el, ezért minél kevesebb a korpatartalom, annál inkább tud érvényesülni a rugalmasság. Amennyiben nem fehér búzalisztet használunk, úgy könnyen olyan problémába ütközhetünk, hogy a tészta állaga tömöttebb, keményebb lesz a megszokotthoz képest, hiszen ez a sikér szerkezet nem tud olyan szépen kialakulni. Így már érthető, hogy a magasabb rosttartalmú kenyerek, pékáruk miért különböznek a fehér lisztből készültektől.