Gynecomastia
Mik lehetnek a gynecomastia kialakulásának okai
Egészségügyi kórállapotok, melyek gynecomastiahoz vezethetnek
Milyen betegséget kell gynecomastia során kizárni
A gynecomastia terápiája, kezelése
Gynecomastiaval kapcsolatos szolgáltatásaink
- Laborvizsgálatok: hormonszint mérés
- Endokrinológiai vizsgálat
- Képalkotó vizsgálatok
Foglaljon időpontot orvosainkhoz!
ONLINE
bejelentkezés
Mi az a gynecomastia
A gynecomastia egy olyan orvosi állapot, amelynek során a férfiak emlőszövetük megnagyobbodását tapasztalják. Ennek oka általában egy hormonális egyensúlyhiány, amely az ösztrogén szintjének a tesztoszteron szintjéhez képesti növekedéséből ered. Bár nem súlyos egészségügyi probléma, bizonyos esetekben fizikai és érzelmi kényelmetlenséget, szégyenérzetet és pszichológiai stresszt okozhat. A gynecomastia kiváltó okai közé tartozik a pubertás, hormonális egyensúlyzavarok, bizonyos gyógyszerek és egyéb egészségügyi problémák. Ez a jelenség gyakrabban jelentkezik serdülőkorban, de előfordulhat idősebb férfiaknál is. A gynecomastia kezelésének módja a kiváltó októl függ. Ha például hormonális egyensúlyhiány áll a háttérben, akkor hormonterápiát alkalmazhatnak, míg más esetekben műtétre lehet szükség a megnagyobbodott emlőmirigy eltávolítása érdekében.
A kezelési lehetőségek közé tartozhatnak még egyéb gyógyszerek, sebészeti beavatkozások vagy életmódbeli változások, attól függően, hogy mi okozza a problémát és milyen súlyos az állapot.
Mik a gynecomastia tünetei
A gynecomastia tünetei általában a mellkas és az emlőmirigyek megnagyobbodásával és érzékenységével járnak, amelyek általában mindkét oldalon jelen vannak.
A tünetek lehetnek enyhék vagy súlyosak, és a következők tartozhatnak közé:
- A mell és a mellbimbó érzékenysége vagy fájdalma
- A mellkasi fájdalom vagy kellemetlenség érzése
- A mell bőrének feszülése vagy rugalmatlansága
- Az emlőmirigyek tapintása kemény vagy gumiszerű lehet
- A gynecomastia általában egy oldalon jelentkezik, de akár mindkét oldalon is előfordulhat
- A mell megnagyobbodása vagy duzzanata: A mellkas megnagyobbodhat, és az emlőmirigyek megduzzadhatnak.
- Fájdalom és érzékenység: a emlőmirigyek érzékenyek és fájdalmasak lehetnek a tapintás során.
- Mellbimbó módosulása: a mellbimbó nagyobb és érzékenyebb lehet, vagy eltérő pozícióba kerülhet, körülötte duzzanat figyelhető meg
- Pszichológiai hatások: A mellnagyobbodás okozta testi változások és az érzelmi érzékenység miatt a gynecomastia pszichológiai hatásokat is okozhat, például szégyenérzetet, szorongást, csökkent önbecsülést vagy depressziót.
- Aszimmetrikus mellkas: A gynecomastia okozta emlőmirigy megnagyobbodása általában csak az egyik oldalon jelentkezik, ami aszimmetrikus megjelenést eredményezhet a mellkasban.
Fontos megjegyezni, hogy a gynecomastia általában nem okoz fájdalmat és nem jelent egészségügyi kockázatot. Azonban, ha bármilyen gyanús tünetet észlel, keresse fel orvosát, hogy megállapíthassa a pontos okokat és megfelelő kezelést kaphasson.
Cikkek melyeket mindenképpen olvasson el!
Mik lehetnek a gynecomastia kialakulásának okai
Ennek a jelenségnek számos oka lehet, és gyakran több tényező együttesen járulhat hozzá. Az alábbiakban lehet látni néhány olyan okot, amelyek a gynecomastia kialakulásához vezethetnek.
A gynecomastia leggyakoribb okai közé tartoznak:
- Hormonális változások: A férfiak és a nők hormonális rendszere eltérően működik. A férfiakban a tesztoszteron nevű férfi nemi hormon a domináns hormon, míg a nőkben az ösztrogén a domináns hormon. Az ösztrogén szintjének növekedése vagy a tesztoszteron szintjének csökkenése hormonális változásokat okoz, amelyek a mell és az emlőmirigyek megnagyobbodásához vezetnek. Az ösztrogén szintje azonban magasabb lehet bizonyos állapotokban, például a pubertás alatt, az öregedés során, vagy bizonyos gyógyszerek szedésekor, amelyek befolyásolhatják a hormonális egyensúlyt.
- Pubertás: A pubertás idején a hormonszintek változásaihoz kapcsolódóan a fiúknak átmeneti gynecomastiájuk lehet, amely általában a pubertás végére elmúlik.
- Gyógyszerek: Számos gyógyszer mellékhatásaként gynecomastia alakulhat ki, például bizonyos szív- és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek, hormonális terápiák, antidepresszánsok és egyes antibiotikumok.
- Környezeti hatások: környezeti hatások, például az endokrin zavarok, a gyógyszerek, a marihuána és az alkohol fogyasztása növelheti a gynecomastia kialakulásának kockázatát.
- Szteroid használat: A tesztoszteron pótlása vagy a szteroidok használata növelheti az ösztrogénszintet a testben, ami a gynecomastia kialakulásához vezethet.
- Anabolikus szteroidok alkalmazása
- Egészségügyi problémák: számos egészségügyi probléma, például a májbetegségek, a pajzsmirigy betegségek és a mellékvese problémák is hozzájárulhatnak a gynecomastia kialakulásához.
- Időskor: Az öregedéssel a tesztoszteronszint csökkenhet, ami a gynecomastia kialakulásának valószínűségét növelheti.
- Túlsúly: A túlsúlyos férfiakban a zsírsejtek ösztrogént termelnek, ami emelkedett ösztrogénszintet eredményezhet.
Fontos kiemelni, hogy a gynecomastianak egyéb, ritkább okai is lehetnek.
Egészségügyi kórállapotok, melyek gynecomastiahoz vezethetnek
Több egészségügyi állapot okozhat gynecomastiát a hormonok egyensúlyának megváltozása által. Ezek közé tartoznak:
- Hipogonadizmus: a tesztoszteron-termelést csökkentő állapotok, mint például a Klinefelter-szindróma vagy a hipofízis elégtelensége, összefüggésbe hozhatók a gynecomastiával.
- Az öregedés: az öregedéssel járó hormonváltozások különösen az elhízott férfiaknál okozhatnak gynecomastiát.
- Daganatok: néhány daganat, például a herék, mellékvesék vagy a hipofízis bevonódásával járók, olyan hormonokat termelhetnek, amelyek megváltoztatják a férfi-női hormon egyensúlyt.
- Túlműködő pajzsmirigy: ebben az állapotban a pajzsmirigy túl sok thyroxint termel.
- Veseelégtelenség: a dialízis kezelés alatt álló emberek kb. felénél hormonális változások okozzák a gynecomastiát.
- Májelégtelenség és chirrosis: a hormonszint változásai, amelyek a májproblémákkal és a cirrhosis gyógyszereivel kapcsolatosak, összefüggésbe hozhatók a gynecomastiával.
- Rossz tápláltság és éhezés: amikor a test nem kap megfelelő tápanyagot, a tesztoszteron szintje csökken, míg az ösztrogén szintje nem változik, ami hormonális egyensúlyhiányt okoz. A gynecomastia előfordulhat akkor is, amikor a normál táplálkozás folytatódik.
A gynecomastia diagnózisa
A gynecomastia diagnózisa általában az orvos által végzett fizikai vizsgálaton és anamnézisen alapul. Az orvos megvizsgálja a mellkast, az emlőmirigyeket, a bőrt, valamint ellenőrzi a gyógyszeres kezelést és a meglévő egészségügyi problémákat, amelyek esetlegesen a gynecomastia kialakulásához vezethettek.
Az orvos általában további vizsgálatokat is javasolhat a gynecomastia okainak meghatározásához, illetve hogy kizárja az esetleges szövődményeket. A következő vizsgálatok lehetnek ajánlottak:
- Fizikális vizsgálat: az orvos megvizsgálja a mellkast és az emlőmirigyeket, és keresi azokat a jeleket, amelyek gynecomastiára utalhatnak, például a mell bőrének feszülése, az emlőmirigyek megnagyobbodása és a mellbimbó érzékenysége.
- Kórtörténet és gyógyszerlista áttekintése: az orvos megkérdezi a beteget a tüneteiről és azok időtartamáról, valamint a beteg által szedett gyógyszerekről és az egészségügyi problémáiról.
- Vér- és vizeletvizsgálat: az orvos vérvizsgálatot kérhet a tesztoszteron és az ösztrogén szintjének ellenőrzésére.
- Képalkotó vizsgálatok: az orvos képalkotó vizsgálatokat is kérhet, például mammográfiát vagy ultrahangvizsgálatot, hogy kizárja az emlőrákot vagy más problémákat.
- Mammográfia: egy mammográfia, amely röntgenfelvételt készít az emlőmirigyekről, segíthet kizárni az egyéb, kóros emlőszöveteket.
- Ultrahang: az ultrahang lehetővé teszi az orvos számára, hogy pontosabban megvizsgálja az emlőmirigyek állapotát.
- Biopszia: ha az orvos azt gyanítja, hogy a mellben található szövetek kórosak, akkor biopsziát végezhetnek, amely során mintát vesznek a szövetből, és azt laboratóriumi vizsgálatokra küldik.
Ha az orvos megerősíti a gynecomastia diagnózisát, további kezelést javasolhat. A diagnózis és a kezelési lehetőségek részletes megbeszéléséhez mindig javasolt orvoshoz fordulni. Az, hogy kinek mennyi ideig van szüksége a gyógyszeres kezelésre, az egyéntől függ, és a szakorvosi konzultációk alkalmával dől el. Sok esetben élethosszig tartó terápiára van szükség, ám vannak kivételek. Dr. Békési Gábor PhD-val, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistájával vettük sorba a lehetséges kivételeket.
Kapcsolódó cikkünk
Örökké szednem kell a pajzsmirigy gyógyszereimet?
Milyen betegséget kell gynecomastia során kizárni
Gynecomastia esetén a kezelőorvosnak ki kell zárnia bizonyos betegségeket és állapotokat, amelyek hasonló tüneteket okozhatnak. Ezek közé tartozhatnak:
- Különböző típusú daganatok: Az emlőnövekedés hátterében állhat jóindulatú vagy rosszindulatú daganat, például mellrák. A mellrák ritkán, de előfordulhat férfiaknál is. Ilyenkor az egyik mell megnagyobbodik vagy kemény csomó jelenik meg benne..Ennek kizárása érdekében szükség lehet különböző vizsgálatokra, például mammográfiára vagy emlőszövettani vizsgálatra.
- Májbetegségek: A májbetegségek egy része, például cirrhosis, hepatitis és májelégtelenség, növelhetik az ösztrogén szintjét a szervezetben, ami gynecomastiát okozhat. Ezért fontos a máj állapotának ellenőrzése.
- Zsíros mellszövet (pseudogynecomastia): néhány férfi és fiú, különösen az elhízottak esetén a zsírszövet felszaporodhat az emlő állományában, ami hasonlít a gynecomastiára, azonban ez nem azonos a gynecomastiával, és nem igényel további vizsgálatot.
- Emlő tályog: ez a mellszövet fertőzése során kialakuló kórkép
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt:
- Autoimmun májbetegségek- Hepatológiai Központ
- Wilson-kór- Hepatológiai Központ
- Ritka endokrin kórképek- Endokrin Központ
A gynecomastia terápiája, kezelése
A kezelés módja attól függ, hogy mi okozza a gynecomastiát.
Ha a gynecomastia oka az alacsony tesztoszteronszint, akkor a kezelés magában foglalhatja a tesztoszteronpótlást. Ha az oka gyógyszer mellékhatása, akkor a gyógyszerek módosítása vagy azok elhagyása segíthet a tünetek enyhítésében.
Súlyosabb esetekben, amikor a mell nagyon nagy, a műtéti eltávolítás lehet a legjobb megoldás. Az eljárás során a sebész eltávolítja a mellbimbót és a felesleges szövetet, és újra alakítja a mellkas alakját.
Fontos megjegyezni, hogy a gynecomastia kezelése mindig a kiváltó okok kezelésével kezdődik, és csak akkor merül fel a sebészeti megoldás, ha a konzervatív kezelések nem hatékonyak. A legjobb, ha az első lépésben konzultál az orvossal, hogy segítsen meghatározni a gynecomastia okát és a megfelelő kezelési lehetőségeket.
Terápiás lehetőségek:
- Konzervatív kezelések: Ha a gynecomastia enyhe vagy mérsékelt, az orvos általában először konzervatív kezeléseket javasol, például a kiváltó okok megszüntetését, gyógyszerek módosítását vagy abbahagyását, valamint a súlycsökkentést és az egészséges életmódot.
- Gyógyszerek: Bizonyos gyógyszerek hatására alakulhat ki a gynecomastia, mint például az anabolikus szteroidok, az antiandrogének vagy a női nemi hormonok. Ebben az esetben az orvos előírhat olyan gyógyszereket, amelyek csökkentik az ösztrogénszintet vagy növelik a tesztoszteronszintet a szervezetben.
- Sebészeti kezelés: Ha a gynecomastia súlyosabb, a mell megnagyobbodott vagy túlzott mennyiségű zsírszövetet tartalmaz, a sebészeti kezelés lehet az egyetlen hatékony megoldás. A műtét során a sebész eltávolítja a felesleges zsírt, mirigyet és szövetet a mellbimbó körül, hogy a mell kisebb és természetesebb legyen. A műtét általában helyi érzéstelenítéssel történik, és a gyógyulási időszak 1-2 hétig tart.
- Liposzkópia: Ha a gynecomastia nagyrészt zsírszövetből áll, a sebész liposzkópiát végezhet, ami egy minimálisan invazív eljárás, amely során az orvos egy kis metszést készít a mellkasban, majd egy vékony, hosszú eszközt helyez be, amely eltávolítja a felesleges zsírszövetet. A liposzkópia után általában rövid gyógyulási időszak szükséges.
A gynecomastia kezelésének megválasztása attól függ, hogy mennyire súlyosak a tünetek és mi okozza a problémát. Az orvos általában először konzervatív kezeléseket javasol, és csak akkor javasolja a sebészeti beavatkozást, ha a konzervatív kezelések nem hatékonyak. Az eljárások hatékonyak lehetnek a tünetek enyhítésében és a emlő normál méretének visszaállításában.
Téma szakértői
Dr. Koppány Viktória
endokrinológus, belgyógyász, klinikai farmakológus
Prof. Dr. Balázs Csaba
endokrinológus, belgyógyász, immunológus
Dr. Molnár Jeannette
endokrinológus, belgyógyász, diabetológus
