A férfi hypogonadismus

A férfi hypogonadismus tünetei 

A férfi hypogonadismus okai 

Elsődleges férfi hypogonadismus 

Másodlagos férfi hypogonadismus 

A férfi hypogonadismus kockázati tényezői 

A férfi hypogonadismus szövődményei 

A férfi hypogonadismus diagnózisa 

A férfi hypogonadismus kezelése 

A férfi hypogonadismus tünetei 

A férfi hypogonadismus kezdődhet a magzati fejlődés során, a pubertás előtt vagy felnőttkorban. A jelek és tünetek attól függnek, hogy mikor alakul ki az állapot.  

Magzati fejlődés 

Ha a szervezet a magzati fejlődés során nem termel elegendő tesztoszteront, az a külső nemi szervek növekedési zavaraival járhat. Attól függően, hogy mikor alakul ki a férfi hypogonadismus és mennyi tesztoszteron van jelen, egy genetikailag hímnemű csecsemő születhet: 

• női nemi szervekkel 
• nem egyértelműen férfi vagy egyértelműen női nemi szervekkel (kétértelmű nemi szervek). 
• Fejletlen férfi nemi szervekkel 

Pubertás 

A férfi hypogonadismus késleltetheti a pubertást, illetve hiányos vagy normális fejlődést okozhat. A férfi hypogonadismus akadályozhatja: 

• Az izomtömeg kialakulását 
• A hang mélyülését 
• A test- és arcszőrzet növekedését 
• A pénisz és a herék növekedését 

És a férfi hypogonadismus okozhatja: 

• A karok és lábak túlzott növekedését a törzshöz képest. 
• A mellszövet fejlődését (gynecomastia) 

Felnőttkor 

Felnőtt férfiaknál a férfi hypogonadismus megváltoztathat bizonyos férfias fizikai jellemzőket és károsíthatja a normális reproduktív funkciókat. A férfi hypogonadismus korai jelei és tünetei közé tartozhatnak:  

• Csökkent nemi vágy 
• Csökkent energia 
• Depresszió 

Idővel a férfi hypogonadismusban szenvedő férfiaknál kialakulhatnak:  

• Merevedési zavarok 
• Meddőség 
• A szőrnövekedés csökkenése az arcon és a testen. 
• Az izomtömeg csökkenése 
• Mellszövet kialakulása (gynecomastia) 
• A csonttömeg csökkenése (csontritkulás) 

A súlyos férfi hypogonadismus mentális és érzelmi változásokat is okozhat. A tesztoszteron csökkenésével egyes férfiaknál a női menopauza tüneteihez hasonló tünetek jelentkeznek. Ezek közé tartozhatnak: 

• Koncentrációs nehézségek 
• Hőhullámok 

Mikor forduljon orvosához? 

Keresse fel kezelőorvosát, ha a férfi hypogonadismus tüneteit észleli. A férfi hypogonadismus okának megállapítása fontos első lépés a megfelelő kezeléshez. 

A férfi hypogonadismus okai 

A férfi hypogonadismus azt jelenti, hogy a herék nem termelnek elegendő mennyiséget a férfi nemi hormonból, a tesztoszteronból. A férfi hypogonadismusnak két alapvető típusa van: 

• Elsődleges. A férfi hypogonadismusnak ez a típusa - más néven elsődleges here-elégtelenség - a herékben fellépő problémából ered. 
• Másodlagos. A férfi hypogonadismus ezen típusa a hipotalamuszban vagy az agyalapi mirigyben - az agy azon részeiben, amelyek jelzik a heréknek, hogy termeljenek tesztoszteront - jelentkező problémát jelzi. A hipotalamusz gonadotropin felszabadító hormont termel, amely jelzi az agyalapi mirigynek, hogy készítsen tüszőstimuláló hormont (FSH) és luteinizáló hormont (LH). A luteinizáló hormon ezután jelzi a heréknek, hogy termeljenek tesztoszteront. 

A férfi hypogonadismus bármelyik típusát okozhatja öröklött (veleszületett) tulajdonság, vagy valami, ami az élet későbbi szakaszában történik (szerzett), például sérülés vagy fertőzés. Időnként az elsődleges és a másodlagos férfi hypogonadismus együtt fordul elő. 

Elsődleges férfi hypogonadismus 

Az elsődleges férfi hypogonadismus gyakori okai közé tartoznak: 

• Klinefelter-szindróma. Ez az állapot a nemi kromoszómák, az X és Y kromoszómák veleszületett rendellenességéből ered. A férfi normális esetben egy X és egy Y kromoszómával rendelkezik. Klinefelter-szindrómában egy Y kromoszóma mellett két vagy több X kromoszóma van jelen. Az Y kromoszóma tartalmazza azt a genetikai anyagot, amely meghatározza a gyermek nemét és a vele kapcsolatos fejlődést. A Klinefelter-szindrómában előforduló extra X-kromoszóma a herék rendellenes fejlődését okozza, ami viszont a tesztoszteron alultermelését eredményezi. 
• Le nem szállt herék. A születés előtt a herék a hasüregben fejlődnek ki, és normális esetben lefelé mozognak a herezacskóban lévő állandó helyükre. Előfordul, hogy az egyik vagy mindkét here nem ereszkedik le a születéskor. Ez az állapot gyakran az élet első néhány évében kezelés nélkül magától helyreáll. Ha nem korrigálják kora gyermekkorban, a herék hibás működéséhez és a tesztoszterontermelés csökkenéséhez vezethet. 
• Mumpszos orchitis. A heréket érintő, serdülőkorban vagy felnőttkorban előforduló mumpszfertőzés károsíthatja a heréket, befolyásolva a herék működését és a tesztoszterontermelést. 
• Hemokromatózis. A vérben lévő túl sok vas herekárosodást vagy agyalapi mirigy működési zavart okozhat, ami befolyásolja a tesztoszterontermelést. 
• A herék sérülése. Mivel a hasüregen kívül helyezkednek el, a herék hajlamosak a sérülésekre. Mindkét here sérülése hypogonadismust okozhat. Az egyik here sérülése nem feltétlenül károsítja a teljes tesztoszterontermelést. 
• Rákkezelés. A rák kezelésére szolgáló kemoterápia vagy sugárkezelés befolyásolhatja a tesztoszteron- és hímivarsejt-termelést. Mindkét kezelés hatása gyakran átmeneti, de előfordulhat tartós meddőség. Bár sok férfi a kezelést követően néhány hónapon belül visszanyeri termékenységét, a férfiak számára lehetőség van a rákterápia megkezdése előtt a hímivarsejtek lefagyasztására. 

Másodlagos férfi hypogonadismus 

A másodlagos férfi hypogonadismusban a herék normálisak, de nem működnek megfelelően az agyalapi mirigy vagy a hipotalamusz problémája miatt. Számos állapot okozhat másodlagos férfi hypogonadismust, többek között: 

• Kallmann-szindróma. Ez az agy azon területének rendellenes fejlődése, amely az agyalapi mirigy hormonok kiválasztását irányítja (hipotalamusz). Ez a rendellenesség a szaglás képességét is befolyásolhatja (anozmia) és vörös-zöld színtéveszstést is okozhat. 
• Hipofízis rendellenességek. Az agyalapi mirigy rendellenessége károsíthatja a hormonok felszabadulását az agyalapi mirigyből a herékbe, befolyásolva a normális tesztoszterontermelést. Az agyalapi mirigy közelében elhelyezkedő agyalapi mirigy-daganat, vagy más típusú agydaganat tesztoszteron- vagy más hormonhiányt okozhat. Az agydaganat kezelése, például a műtét vagy a sugárkezelés is hatással lehet az agyalapi mirigyre, és hypogonadismust okozhat. 
• Gyulladásos betegségek. Bizonyos gyulladásos betegségek, mint például a szarkoidózis, a hisztiocitózis és a tuberkulózis, érinthetik a hipotalamuszt és az agyalapi mirigyet, és befolyásolhatják a tesztoszterontermelést. 
• HIV/AIDS. A HIV/AIDS a hipotalamusz, az agyalapi mirigy és a herék befolyásolásával alacsony tesztoszteronszintet okozhat. 
• Gyógyszerek. Bizonyos gyógyszerek, például az ópiát fájdalomcsillapítók és egyes hormonok használata befolyásolhatja a tesztoszterontermelést. 
• Elhízás. A jelentős túlsúly bármely életkorban összefüggésbe hozható a hypogonadismussal. 
• Öregedés. Ahogy a férfiak öregszenek, lassan, fokozatosan csökken a tesztoszterontermelés.

A férfi hypogonadismus kockázati tényezői 

A férfi hypogonadismus kockázati tényezői közé tartoznak: 

• HIV/AIDS 
• Korábbi kemoterápia vagy sugárkezelés 
• Öregedés 
• Elhízás 
• Alultápláltság 

A férfi hypogonadismus öröklődhet. Ha az Ön családjában a fenti kockázati tényezők bármelyike szerepel, tájékoztassa orvosát. 

A férfi hypogonadismus szövődményei 

A kezeletlen férfi hypogonadismus szövődményei attól függően különböznek, hogy mikor alakul ki: a magzati fejlődés, a pubertáskor vagy a felnőttkor során. A férfi hypogonadismus szövődményei közé tartozhatnak: 

• Rendellenes nemi szervek 
• Megnagyobbodott férfi emlők (gynecomastia) 
• Meddőség 
• Merevedési zavarok 
• Csontritkulás 
• Önértékelési zavarok 

A férfi hypogonadismus diagnózisa 

A férfi hypogonadismus korai felismerése még gyermekkorban segíthet megelőzni a késleltetett pubertásból eredő problémákat. A férfi hypogonadismus korai diagnózisa és kezelése férfiaknál jobb védelmet nyújt a csontritkulás és más kapcsolódó állapotok ellen.  

Az kezelőorvosa először fizikális vizsgálatot végez, és megállapítja, hogy az Ön szexuális fejlődése, például a szeméremszőrzete, az izomtömege és a herék mérete megfelel-e az életkorának. Ha a férfi hypogonadismus jelei vagy tünetei állnak fent, kezelőorvosa meg fogja vizsgálni az Ön vérében a tesztoszteron szintjét. Mivel a tesztoszteronszint változó, és általában reggel a legmagasabb, a vérvizsgálatot általában a nap korai szakaszában, 10 óra előtt végzik, esetleg több napon is. Ha a tesztek megerősítik, hogy alacsony a tesztoszteronszintje, további vizsgálatokkal megállapítható, hogy herezavar vagy agyalapi mirigy rendellenesség az oka. Ezek a vizsgálatok magukba foglalhatják a következőket: 

• Hormonvizsgálat 
• Ivarsejtelemzés 
• Agyalapi mirigy képalkotó vizsgálata 
• Genetikai vizsgálatok 
• Here biopszia 

A férfi hypogonadismus kezelése 

Felnőtt férfiak kezelése

A férfi hypogonadismust általában tesztoszteronpótlással kezelik, hogy a tesztoszteronszintet visszaállítsák a normális szintre. A tesztoszteron segíthet ellensúlyozni a férfi hypogonadismus jeleit és tüneteit, mint például a lecsökkent szexuális vágyat, a lecsökkent energiát, az arc- és testszőrzet csökkenését, valamint az izomtömeg és a csontsűrűség csökkenését. Idősebb férfiak esetében, akiknek a koruk miatt alacsony a tesztoszteronszintjük, a tesztoszteronpótlás előnyei kevésbé egyértelműek. A tesztoszteronkezelés ideje alatt kezelés első évében többször, majd azt követően évente kell ellenőrizni a kezelés hatékonyságát és mellékhatásait. 

A tesztoszteronpótló terápia típusai 

A szájon át szedhető tesztoszteronkészítményeket nem alkalmazzák férfi hypogonadismus kezelésére, mert súlyos májproblémákat okozhatnak. Emellett nem emelik stabilan a tesztoszteronszintet. Az egyik szájon át szedhető tesztoszteronpótló készítmény, a tesztoszteron undekanoát a nyirokrendszeren keresztül szívódik fel, így elkerülheti a tesztoszteron más szájon át szedhető formáinál tapasztalt májproblémákat. 

Az Ön kényelmétől és költségektől függően választhat még más készítményeket is a férfi hypogonadismus kezelésére: 

• Gél. A szervezet a bőrön keresztül szívja fel a tesztoszteront. A gél alkalmazása után néhány órával ne zuhanyozzon vagy fürödjön, hogy a gél biztosan felszívódjon, és kerülje el, hogy a gélből véletlenül másokra is kerüljön.  
• Injekció. Az injekciót izomba vagy a bőr alá adják. Az injekciók gyakoriságától függően a tünetei ingadozhatnak az adagok között. 
• Tapasz. A tesztoszteront tartalmazó tapaszt minden este a combjára vagy a törzsére kell helyezni.  
• Szájüregbe helyezhető tesztoszteronpótlás. Egy kis gittszerű anyag a felső fogai feletti természetes mélyedésen keresztül, ahol az ínye találkozik a felső ajkával (bukkális üreg), juttatja a véráramba a tesztoszteront. 
• Orrüregből felszívódó gél. Ez a tesztoszteron gél az orrlyukakba pumpálható. Ez a lehetőség csökkenti annak kockázatát, hogy a gyógyszer bőrrel való érintkezés útján átkerüljön egy másik személyre. 
• Beültethető implantátumok. A tesztoszteron-tartalmú implantátumokat három-hat havonta sebészi úton ültetik be a bőr alá. 

A tesztoszteronterápia különböző kockázatokkal jár, többek között: 

• Fokozott vörösvértest-termelés 
• Pattanások 
• Megnagyobbodott emlőszövet
• Alvászavarok 
• Prosztata megnagyobbodás 
• Korlátozott spermatermelés 

Fiúgyermekek kezelése

A késleltetett pubertás kezelése fiúknál a kiváltó októl függ. Három-hat hónapig injekció formájában adott tesztoszteronpótlás serkentheti a pubertást és a másodlagos nemi jellegek kialakulását, például az izomtömeg növekedését, a szakáll és a szeméremszőrzet növekedését, valamint a pénisz növekedését.

Téma szakértői

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

endokrinológus, az MTA doktora

---