Az agyalapi mirigy által termelt prolaktin hormon többek közt a tejelválasztásért és a terhesség támogatásáért felelős. Ha azonban nem terhesség vagy szoptatás miatt emelkedik meg a szintje, sok probléma forrása lehet. A prolaktin túltermelődés ugyanis menstruációs zavarokat, meddőséget, vetélést, indokolatlan tejcsorgást, mellfeszülést, fejfájást, fáradtságot, depressziót és súlygyarapodást is okozhat. Dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont főorvos endokrinológusa, belgyógyász az összetett kezelés jelentőségére hívta fel a figyelmet.
Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5
A prolaktin az agyalapi mirigyben, a hipofízisben termelődő hormon, amely egészséges esetben csak a kismamáknál magas, ugyanis ez „utasít” a tejtermelésre. (Ez azonban csak egy részét képezi annak a nagyon bonyolult, összetett feladat láncolatnak, melynek részeként hangolja az egész szervezetet, a szellemi, fizikai kihívások, tevékenységek kiszolgálására.)
Ha a szoptatós időszakon kívül jelentkezik a túltermelődés, az kórosnak tekinthető. A prolaktin túltermelés (hyperprolactinaemia) nőknél 20 és 50 éves kor között a leggyakoribb, de férfiaknál is előfordulhat, főként 50 éves kor fölött, bár manapság egyre fiatalabb korban.
Az okok egész széles skálán mozognak, hiszen prolaktin túltermelést okozhat például az agyalapi mirigy gyulladása, fertőzése, jóindulatú daganata, bizonyos szervi problémák, a kábítószer, az alkohol, egyes gyógyszerek és fogamzásgátlók is.
- Jelen, nagyon felgyorsult világunkban, ahol időhatárok közé vagyunk szorítva, nagyon sok az információ, a megfelelési kényszer, ad hoc kell reagálni a gyors változásokra, kihívásokra, a stressz okozza a prolaktin emelkedést. Hiszen ez a hormon valójában a fő menedzserünk, akitől „kérünk”, „akihez szólunk”, amire azt mondjuk, hogy „agyban dőlnek el a dolgok” – magyarázza érzékletesen Skurdenka főorvosnő.
A stressz okozta a prolaktinszint emelkedés az egyik legsúlyosabb következmény, a meddőség tekintetében szinte ördögi körként működik: minél stresszesebb valaki a be nem következő terhesség miatt, annál nagyobb az esélye a prolaktin túltermelődés kialakulásának, vagy a sok stressz, annak nem megfelelő kezelése, az eleve emelkedett szint gátolja a fogamzást. A túl sok hormon ugyanis gátolhatja a peteérést, a megtermékenyült petesejt beágyazódását. A túltermelés miatt ráadásul csökken a libidó, rendszertelen lehet a menstruáció is – tehát újabb akadályok nehezítik a teherbe esést.
- A nagyobb stressz több energiát igényel, ami miatt raktározásra áll be a szervezet. A stresszhormon vércukor és inzulin emelő hatású. Ezért sem meglepő, hogy a magas prolaktinszintre sokszor azért derül fény, mert a páciens a hízásának, fogyási képtelenségének okát szeretné kivizsgáltatni. Ebből a szempontból a prolaktin túltermelés azért problémás, mert csökkenti a zsírszövet képességét a cukor és a zsír tárolására, amelyek aztán felhalmozódhatnak a vérben és bizonyos szövetekben. Ennek következményes veszélye, hogy megnöveli a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát – hangsúlyozza dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont főorvos endokrinológusa, belgyógyász. - A prolaktin továbbá befolyásolja a test zsíranyagcserére való képességét is. Amikor a zsírszövet jeleket kap a prolaktintól, az úgy reagál, hogy csökkenti az ún. adiponektin nevű hormon termelését, amely szerepet játszik a különféle tápanyagok anyagcseréjében. Emellett a túl sok prolaktin egyéb hormonális zavarokat is okozhat, így például ösztrogéndominanciát, ami szintén gyakran jár hízással. A magas prolaktinszin miatt ugyanis zavar keletkezhet a ciklusban, a tüszőrepedés nem történik meg, így elegendő progeszteron sem fog termelődni, ami ösztrogéndominanciához vezet.
- Amikor nem terhesség miatt megnagyobbodott emlőket vagy éppen tejcsorgást tapasztalunk, mindenképpen gyanakodnunk kell prolaktin túltermelődésre. Ezen kívül a felsorolt tünetek szintén kivizsgálást indokolnak. Számos vizsgálat elvégzése szóba jöhet, hiszen nem csak a hormonszintek vérből történő meghatározása fontos, de annak kiderítése is, mi okozza az prolaktinszint emelkedést. Ha az agyalapi mirigy problémájára gyanakszunk, szükség lehet például CT-re vagy MRI-re, de mivel veseelégtelenség, pajzsmirigy elégtelenség és májzsugor is okozhat magas prolaktinszintet, így ezeket is vizsgálni kell. A kikérdezésnél esetleg kiderülhet az is, hogy antidepresszáns vagy fogamzásgátló szedése eredményezi ezt a jelenséget, így ennek is fontos utánajárni és szükség esetén változtatni a gyógyszerelésen – ismerteti Skurdenka doktornő.
Amennyiben szervi okra derül fény, természetesen annak kezelése szükséges. Ez igen sokszor gyógyszeres kezelés, de például azokban a ritkább esetekben, amikor jóindulatú daganat miatt az agyalapi mirigy mérete jelentősen megnő, idegsebészeti műtétre kerülhet sor. Az esetek döntő többségében nagyon jó hatású - akár kiegészítő kezelésként is - a stresszoldás, amelyben pszichológus, mentálhigiénés szakember segítségét is érdemes igénybe venni.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Skurdenka Beatrixről itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További véleményekA doktornő szemlátomást nagy tapasztalattal rendelkezik a szakterületén, minden kérdésemre válaszolt, elhitette velem, hogy a panaszaim enyhülni, elmúlni fognak.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.