A nyak bőréből, vagy a nyakon elhelyezkedő képletekből, szervekből kiinduló csomók esetén első gondolatként jogosan merül fel, hogy nem rákos betegségről van-e szó. Dr. Egyed - Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa szerint ugyan leggyakrabban egy megnagyobbodott nyirokcsomóról van szó, de fontos, hogy gyakorlott orvos is lássa a csomót.
Endokrinközpont szolgáltatásai pajzsmirigybetegség gyógyítására:
A nyakon tapintott elváltozás túlnyomó többsége nem rosszindulatú, főleg gyermekek és fiatal felnőttek esetében. A nyakon véletlenszerűen tapintható csomó leggyakrabban egy megnagyobbodott nyirokcsomó, egy a szervezet immunrendszeréhez tartozó több mint 100 nyaki nyirokcsomóból, amely felső légúti fertőzés, fog-, torok- és mandulagyulladásban a fertőzésre adott normális válaszként „nőtt meg”. Dr. Egyed - Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa a felismerés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
A puha tapintatú, egyedülálló, jól elmozdítható nyaki csomók, amelyek megjelenésük után rövid időn belül el is tűnnek, általában jóindulatúak. Amennyiben vörös udvarral, bőrpírral, fájdalommal, esetleg lázzal társuló csomó jelentkezik, fertőzés merül fel, antibiotikus kezelés válhat szükségessé. Tovább vizsgálandó a nyakon tapintott csomó, ha kemény tapintatú, kötött, idővel nem tűnik el, esetleg növekedést mutat.
A következő általános tünetek észlelésekor pedig mihamarabb célszerű orvoshoz fordulni:
A nyak bőréből, vagy a nyakon elhelyezkedő bármely képletből, szervből indulhat ki csomóként tapintható elváltozás.
A gyakorlott orvos fizikális vizsgálat alkalmával a csomó tapintása során az esetek nagy részében megállapíthatja, hogy megnagyobbodott nyirokcsomóról van szó és nincs szükség további vizsgálatra. Az elváltozás kiindulási helyétől függően javasolt további endokrinológus, fül-orr- gégész, szájsebész, bőrgyógyász vagy ultrahangos szakorvosi vizsgálat.
- A pajzsmirigy göbök igen gyakori, ismeretlen okból létrejövő elváltozások, 60 éves korra az emberek kb. 50 %-ban megtalálhatók. A göbök kialakulásáért leggyakrabban a pajzsmirigy alulműködést okozó autoimmun pajzsmirigygyulladás (Hashimoto thyreoiditis) vagy a jódhiány tehető felelőssé. A véletlenszerűen felfedezett göbök 90 %-a jóindulatú, nem rákos elfajulással járó elváltozás. Ilyenek a kolloid tartalmú strúma göbök és ciszták. A göbök csupán 10 %-a rosszindulatú - magyarázza dr. Egyed - Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológia és anyagcsere betegségek szakorvosa.
1975 óta megháromszorozódott a pajzsmirigyrákos betegek száma, hiszen míg 40 évvel ezelőtt 100.000 ember közül 4,9-et érintett a betegség, addig ma 14,3 személy szembesül vele. Az előfordulási szám növekedésében az egyre javuló diagnosztikai eljárások is szerepet játszhatnak. (JAMA Otolaryngol Head Neck Surg. 2014;140(4):317-322)
1970-2012-ig a pajzsmirigy rák miatti halálozás Közép Amerika és Ázsia mellett Közép Európában volt a legmagasabb. A földrajzi elhelyezkedés a jódellátottságot meghatározó tényezőként szerepel. Jódhiányos területeken gyakrabban fordulnak elő jóindulatú pajzsmirigy betegségek és pajzsmirigy göbök, amelyek a pajzsmirigy rákra hajlamosítanak. A másik jelentős hajlamosító faktor a gyermek és ifjúkorban az embert ért ionizáló sugárzás. Nukleáris robbanások (pl. Csernobil 1986, Fukushima 2011), fej nyaki régiót ért röntgen sugárkezelés után is megfigyelhető a pajzsmirigy rákos megbetegedések emelkedése. (Int J Cancer 2015 May 1;136(9):2187-95.)
A pajzsmirigy göbös elváltozásaival leggyakrabban más okból elvégzett képalkotó vizsgálat alkalmával, véletlen mellékleletként találkozhatunk. A legtöbb pajzsmirigy göb ugyanis nem okoz tüneteket. A páciens leginkább tükörbe nézés, sminkelés, borotválkozás vagy ing gombolása alkalmával észlelheti első alkalommal a nyakon elöl, az ádámcsutka két oldalán elhelyezkedő pajzsmirigyben a csomót. Ritkán fájdalommal, nyelési- vagy légzési nehézséggel, rekedtséggel társul, ill. pajzsmirigy túlműködést ( hyperthyreosis) is okozhat.
A diagnózis első lépése a páciens tüneteinek részletes kikérdezése, fizikális vizsgálata és a laboratóriumi vizsgálatok. A szerv aktuális működését a vérből meghatározható az agyalapi mirigy által termelt TSH, illetve a pajzsmirigy hormonok (szabad T4 és T3) szintje mutatja. Az adatok értékelését célszerű endokrinológusra bízni.
- A pontos diagnózishoz elengedhetetlen az ultrahang vizsgálat. Az endokrinológiai szakorvosi vizsgálattal egy ülésben is elvégezhető nyaki lágyrész UH vizsgálat során a pajzsmirigy lebenyek, göbök mérete, szerkezete, erezettsége, valamint a nyakon lévő egyéb lágyrész képletek, nyaki nyirokcsomók is jellemezhetők. Az ultrahang vizsgálathoz nem szükséges semmiféle előkészület, a betegnek csupán a nyakát kell szabaddá tennie. A nyak bőrét az ultrahanghullámok terjedését elősegítő zselével kenjük be, és ráhelyezzük a vizsgálófejet a nyakra. Ezt mozgatva képet alkotunk, képernyőn kimerevítjük, nagyíthatjuk és lemérjük az ott látott képletek méreteit – ismerteti dr. Egyed-Fekete Ágnes, az Endokrinközpont endokrinológus szakorvosa, szonográfusa. - A gyanús, rosszindulatú elváltozásra jellemző tulajdonságokkal rendelkező göbök esetén vékonytű biopszia (FNAB) elvégzését javasoljuk. Ezzel a tűszúrással járó módszerrel eldönthető, hogy a felfedezett elváltozás jó vagy rosszindulatúságra utaló sejteket tartalmaz-e. Az érvényben lévő irányelveknek megfelelően döntünk a páciens további szükséges követéséről, vagy kezelési módjáról. Biztos diagnózist a műtét során eltávolított szervrészlet szövettani feldolgozása adhat.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Egyed-Fekete Ágnesről itt olvashat>>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Bosnyák tér
Telefonszám: +36 30 434 1744
További véleményekMegfelelő volt az ügyfélfogadás a recepción, a Doktornő hozzáállása tetszett, szakértelme meggyőző volt.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.