Egy újszülött pulzusa még igen magas, 70-től akár 170-ig is elfogadottnak számít. A pubertáskorhoz közeledve azonban a szívverés fokozatosan csökken. 4 évesen már a maximum az 120, 8 évesen 110, míg a 14 évesek egészséges esetben legfeljebb 80-as pulzusszámmal rendelkeznek.
A percenkénti értéket a legegyszerűbben úgy lehet megállapítani, hogy a csukló vagy a felkar belső oldalán 15 másodpercig számoljuk a pulzust, majd azt megszorozzuk 4-gyel. Amennyiben magasabb a nyugalmi szívverés a határnál, úgy mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy ki lehessen zárni a komoly problémákat, és hogy kiderüljön, mitől is emelkedett az érték. Okozhatja többek között nem megfelelő kálium szint, szívritmuszavar, pánikbetegség, vérszegénység, valamilyen szív-és érrendszeri probléma, magas vérnyomás, illetve hormonális zavarok.
A hormonális zavarok közül a pajzsmirigy túlműködése okoz leggyakrabban magas pulzusszámot. Kísérő tünete lehet még pl. a hasmenés, normál étkezés melletti fogyás, fokozott izzadás, szorongás, idegesség, lányoknál menstruációs zavarok. Az iskolában a tanár panaszkodhat arra, hogy a gyermek koncentrációs zavarral küzd, izgatott és nehezen marad meg egy helyen. Természetesen vannak olyan gyerekek, akik a személyiségükből adódóan nyugtalanabbak, ám ha előtte ez nem volt rá jellemző - főleg, ha egyéb tünetek is kísérik-, úgy érdemes pajzsmirigy túlműködésre is gyanakodni.
Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa elmondta, az első lépés a TSH (pajzsmirigyet szabályozó hormon), és a pajzsmirigy hormonok (FT3 és a FT4) szintjének meghatározása. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy túlműködés fennállása, úgy ultrahangos és izotópos vizsgálatra is szükség lehet, valamint a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjének ellenőrzésére is. A túlműködés ugyanis lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a pajzsmirigy gyulladása, megnagyobbodása, göbösödése is. A kezelés általában gyógyszeres terápiával történik, ám indokolt esetben jódizotópos kezelésre, illetve műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.