Egy újszülött pulzusa még igen magas, 70-től akár 170-ig is elfogadottnak számít. A pubertáskorhoz közeledve azonban a szívverés fokozatosan csökken. 4 évesen már a maximum az 120, 8 évesen 110, míg a 14 évesek egészséges esetben legfeljebb 80-as pulzusszámmal rendelkeznek.
A percenkénti értéket a legegyszerűbben úgy lehet megállapítani, hogy a csukló vagy a felkar belső oldalán 15 másodpercig számoljuk a pulzust, majd azt megszorozzuk 4-gyel. Amennyiben magasabb a nyugalmi szívverés a határnál, úgy mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy ki lehessen zárni a komoly problémákat, és hogy kiderüljön, mitől is emelkedett az érték. Okozhatja többek között nem megfelelő kálium szint, szívritmuszavar, pánikbetegség, vérszegénység, valamilyen szív-és érrendszeri probléma, magas vérnyomás, illetve hormonális zavarok.
A hormonális zavarok közül a pajzsmirigy túlműködése okoz leggyakrabban magas pulzusszámot. Kísérő tünete lehet még pl. a hasmenés, normál étkezés melletti fogyás, fokozott izzadás, szorongás, idegesség, lányoknál menstruációs zavarok. Az iskolában a tanár panaszkodhat arra, hogy a gyermek koncentrációs zavarral küzd, izgatott és nehezen marad meg egy helyen. Természetesen vannak olyan gyerekek, akik a személyiségükből adódóan nyugtalanabbak, ám ha előtte ez nem volt rá jellemző - főleg, ha egyéb tünetek is kísérik-, úgy érdemes pajzsmirigy túlműködésre is gyanakodni.
Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa elmondta, az első lépés a TSH (pajzsmirigyet szabályozó hormon), és a pajzsmirigy hormonok (FT3 és a FT4) szintjének meghatározása. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy túlműködés fennállása, úgy ultrahangos és izotópos vizsgálatra is szükség lehet, valamint a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjének ellenőrzésére is. A túlműködés ugyanis lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a pajzsmirigy gyulladása, megnagyobbodása, göbösödése is. A kezelés általában gyógyszeres terápiával történik, ám indokolt esetben jódizotópos kezelésre, illetve műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.