Egy újszülött pulzusa még igen magas, 70-től akár 170-ig is elfogadottnak számít. A pubertáskorhoz közeledve azonban a szívverés fokozatosan csökken. 4 évesen már a maximum az 120, 8 évesen 110, míg a 14 évesek egészséges esetben legfeljebb 80-as pulzusszámmal rendelkeznek.
A percenkénti értéket a legegyszerűbben úgy lehet megállapítani, hogy a csukló vagy a felkar belső oldalán 15 másodpercig számoljuk a pulzust, majd azt megszorozzuk 4-gyel. Amennyiben magasabb a nyugalmi szívverés a határnál, úgy mihamarabb orvoshoz kell fordulni, hogy ki lehessen zárni a komoly problémákat, és hogy kiderüljön, mitől is emelkedett az érték. Okozhatja többek között nem megfelelő kálium szint, szívritmuszavar, pánikbetegség, vérszegénység, valamilyen szív-és érrendszeri probléma, magas vérnyomás, illetve hormonális zavarok.
A hormonális zavarok közül a pajzsmirigy túlműködése okoz leggyakrabban magas pulzusszámot. Kísérő tünete lehet még pl. a hasmenés, normál étkezés melletti fogyás, fokozott izzadás, szorongás, idegesség, lányoknál menstruációs zavarok. Az iskolában a tanár panaszkodhat arra, hogy a gyermek koncentrációs zavarral küzd, izgatott és nehezen marad meg egy helyen. Természetesen vannak olyan gyerekek, akik a személyiségükből adódóan nyugtalanabbak, ám ha előtte ez nem volt rá jellemző - főleg, ha egyéb tünetek is kísérik-, úgy érdemes pajzsmirigy túlműködésre is gyanakodni.
Dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa elmondta, az első lépés a TSH (pajzsmirigyet szabályozó hormon), és a pajzsmirigy hormonok (FT3 és a FT4) szintjének meghatározása. Amennyiben bebizonyosodik a pajzsmirigy túlműködés fennállása, úgy ultrahangos és izotópos vizsgálatra is szükség lehet, valamint a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjének ellenőrzésére is. A túlműködés ugyanis lehet autoimmun eredetű, kiválthatja a pajzsmirigy gyulladása, megnagyobbodása, göbösödése is. A kezelés általában gyógyszeres terápiával történik, ám indokolt esetben jódizotópos kezelésre, illetve műtéti beavatkozásra is szükség lehet.
A tesztoszteron elsősorban férfi nemi hormonként ismert, de a nők szervezetében is jelen van, és mindkét nemben szerepet játszik többek között a testösszetétel, az izomtömeg, a csontanyagcsere és a szexuális funkciók szabályozásában. Férfiaknál az alacsony tesztoszteronszint és a kardiometabolikus betegségek – például az elhízás, a 2-es típusú cukorbetegség és a metabolikus szindróma – között jól ismert összefüggés figyelhető meg. Dr. Kollár Réka, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez a kapcsolat összetett és kétirányú: az alacsony tesztoszteronszint egyben az általános egészségi állapot és bizonyos anyagcserezavarok jelzője is lehet.
Ha valaki olyan tüneteket érzékel magán, mint például a hízás, a hajhullás, az alvászavar, a székrekedés, könnyen arra gondolhat, hogy mindez „csupán” az életmód következménye. Holott a pajzsmirigy alulműködése, vagyis a hypothyreosis is okozhat ilyen és más, érezhető vagy mérhető panaszokat. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa szerint a jó hír, hogy megfelelő kezeléssel ezek a tünetek visszafordíthatók, a hosszú távú szövődmények megelőzhetők.
A magas vérnyomás, a hasi elhízás, az emelkedett vércukor, a kóros vérzsírok együttesen hozzák létre a metabolikus szindrómát, ami számos súlyos betegség kockázatát növeli. Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája arról beszélt, miért esik egyre több szó a kardiometabolikus kockázatról és hogyan lehet ezt csökkenteni.
Hasznos életmódtanácsok, szakmai információk és valódi tapasztalatok egy támogató közösségben, hogy pajzsmirigy betegséggel is harmonikus, energikus és teljes életet élhess.
Belépek!
Fedezd fel, hogyan élhetsz teljes, aktív életet inzulinrezisztenciával! Tapasztalatok, gyakorlati tippek és hiteles szakmai információk segítik, hogy biztos háttérrel és tudatosan alakíthasd az életed.
Belépek!