A Cushing szindróma olyan betegség, mely a kortizol szintjének megemelkedésével jár, és gyakran az agyalapi mirigy zavara okozza. Viszonylag sok embert érint, és nagy veszélye, hogy kezeletlenül könnyen szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet. Dr. Iványi Tibortól, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudtuk, milyen tünetek esetén gyanakodjunk rá.
A kortizol a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormon, melynek szabályozásáért az agyalapi mirigy (ACTH nevű hormonja) felel. A kortizol szintje stresszes helyzetekben nő meg, ezért egyfajta stressz hormonként ismert. Komoly befolyást gyakorol a vérnyomásra, a szív-és érrendszerre, a szénhidrát anyagcserére, az immunrendszerre, továbbá szabályozza a só-és vízháztartást is. Szintje a nap folyamán változik, legnagyobb mennyiségben a reggeli órákban termelődik.
A kortizol magas szintje tartós stresszre utal, ám, ha folyamatosan magas tartományban van, úgy Cushing szindrómáról beszélünk. Oka több minden is lehet, például bizonyos gyógyszerek szedése, elsődleges mellékvese megbetegedés, daganatok, de legtöbbször az agyalapi mirigy -főként jóindulatú- tumora okozza a problémát- ilyen esetben Cushing kórról beszélünk.
Az állapot jellegzetes tünetei a centrális (hasi) elhízás, a bőrön megjelenő striák, zsíros, pattanásos bőr. Ezekhez társulhat még izomgyengeség, fejfájás, hangulatzavarok, nehezen gyógyuló sebek, zsírpúp, csontritkulás és fáradékonyság is. Továbbá gyakran a vércukorszint emelkedése is megfigyelhető. Ezen panaszok közül jelen lehet csupán egy, de akár az összes is. Amennyiben ilyen tüneteket tapasztal, érdemes Cushing szindrómára is gyanakodni, ugyanis kezelés nélkül komoly szövődmények alakulhatnak ki.
Mivel a magas kortizol szint komoly hatást gyakorol a vérnyomásra és az egész szív-és érrendszerre, ezért kezeletlenül könnyen kardiovaszkuláris problémákat okozhat. Ez többek között a kialakuló túlsúlynak köszönhető, valamint azért, mert ilyenkor megnő a vértérfogat, ráadásul a renin-angiotenzin rendszer is aktivizálódik, így a só-és vízháztartáson keresztül a vérnyomás is emelkedik- magyarázza dr. Iványi Tibor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Statisztikák szerint a Cushing szindrómás felnőttek 80 százalékénál megfigyelhető magas vérnyomás (gyerekeknél ez 47%). Jó hír azonban, hogy ha hormontermelő tumor okozza a problémát, úgy annak eltávolításával a vérnyomás is normalizálódhat (bár néhány esetben műtét után szükség lehet még vérnyomáscsökkentőre).
Amennyiben a problémát valamilyen szteroid tartalmú készítmény okozza, úgy annak abbahagyása indokolt, ha lehetséges. Ám a hormontermelő daganat esetén a megoldást annak műtéti eltávolítása jelenti (erről CT/MRI vizsgálattal lehet megbizonyosodni). Amennyiben a műtét nem járható út, akkor gyógyszeres kezelés is elérhető. Fontos továbbá megjegyezni, hogy lényeges a betegség során a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitel, ugyanis az állapot következtében a csontok gyengülnek, csontritkulás lép fel.
Agyalapi mirigy működési zavarok
Policisztás ovárium szindróma (PCOS)
Pajzsmirigy betegségek
Mellékpajzsmirigy betegségek
Mellékvese betegségek
kizárólag felnőtt ellátás (18 éves kor felett)
Véleményeket dr. Iványi Tiborról itt olvashat >>>
Rendelés helye: 1024 Budapest Lövőház utca 1-5.
Telefonszám: +36 70 431 9728
Rendelés típusa:
Páciensek fogadása COVID fertőzés után:
További véleményekMivel már sok orvosnál jártam sikertelenük, ezért félve mentem el a doktor úr rendelésére. Már látom, hogy jól döntöttem és végre megoldást találtam a problémámra. Szívből ajánlom!
Gyakran felmerülő kérdés a napokban, melyik COVID-19 elleni oltás adható különféle betegséggel élőknek. Ezért készítettünk egy összehasonlító táblázatot a COVID19 oltásokról. A táblázat a jelenleg rendelkezésünkre álló hivatalos alkalmazási előírásokból származó információkat tartalmazza.
FONTOS! Ezek általános irányelvek, mindenkinél egyedileg az oltó orvosnak kell mérlegelnie és szakmai döntést hoznia az olthatóságról - ide értve, hogy mit jelent az adott illetőnél a "fellángolás", az "egyensúly", a "jelentős eltérés".
Manapság egyre több pajzsmirigyrákot diagnosztizálnak, köszönhetően a több, korszerűbb szűrési módszereknek. Viszont több szakember is felhívja arra a figyelmet, hogy ezzel egyidejűleg megnőtt a túlkezelések száma is. Dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája a pajzsmirigyrákról és annak megfelelő terápiás módjairól beszélt.