A Cushing szindróma olyan betegség, mely a kortizol szintjének megemelkedésével jár, és gyakran az agyalapi mirigy zavara okozza. Viszonylag sok embert érint, és nagy veszélye, hogy kezeletlenül könnyen szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet. Dr. Iványi Tibortól, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudtuk, milyen tünetek esetén gyanakodjunk rá.
A kortizol a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormon, melynek szabályozásáért az agyalapi mirigy (ACTH nevű hormonja) felel. A kortizol szintje stresszes helyzetekben nő meg, ezért egyfajta stressz hormonként ismert. Komoly befolyást gyakorol a vérnyomásra, a szív-és érrendszerre, a szénhidrát anyagcserére, az immunrendszerre, továbbá szabályozza a só-és vízháztartást is. Szintje a nap folyamán változik, legnagyobb mennyiségben a reggeli órákban termelődik.
A kortizol magas szintje tartós stresszre utal, ám, ha folyamatosan magas tartományban van, úgy Cushing szindrómáról beszélünk. Oka több minden is lehet, például bizonyos gyógyszerek szedése, elsődleges mellékvese megbetegedés, daganatok, de legtöbbször az agyalapi mirigy -főként jóindulatú- tumora okozza a problémát- ilyen esetben Cushing kórról beszélünk.
Az állapot jellegzetes tünetei a centrális (hasi) elhízás, a bőrön megjelenő striák, zsíros, pattanásos bőr. Ezekhez társulhat még izomgyengeség, fejfájás, hangulatzavarok, nehezen gyógyuló sebek, zsírpúp, csontritkulás és fáradékonyság is. Továbbá gyakran a vércukorszint emelkedése is megfigyelhető. Ezen panaszok közül jelen lehet csupán egy, de akár az összes is. Amennyiben ilyen tüneteket tapasztal, érdemes Cushing szindrómára is gyanakodni, ugyanis kezelés nélkül komoly szövődmények alakulhatnak ki.
Mivel a magas kortizol szint komoly hatást gyakorol a vérnyomásra és az egész szív-és érrendszerre, ezért kezeletlenül könnyen kardiovaszkuláris problémákat okozhat. Ez többek között a kialakuló túlsúlynak köszönhető, valamint azért, mert ilyenkor megnő a vértérfogat, ráadásul a renin-angiotenzin rendszer is aktivizálódik, így a só-és vízháztartáson keresztül a vérnyomás is emelkedik- magyarázza dr. Iványi Tibor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Statisztikák szerint a Cushing szindrómás felnőttek 80 százalékénál megfigyelhető magas vérnyomás (gyerekeknél ez 47%). Jó hír azonban, hogy ha hormontermelő tumor okozza a problémát, úgy annak eltávolításával a vérnyomás is normalizálódhat (bár néhány esetben műtét után szükség lehet még vérnyomáscsökkentőre).
Amennyiben a problémát valamilyen szteroid tartalmú készítmény okozza, úgy annak abbahagyása indokolt, ha lehetséges. Ám a hormontermelő daganat esetén a megoldást annak műtéti eltávolítása jelenti (erről CT/MRI vizsgálattal lehet megbizonyosodni). Amennyiben a műtét nem járható út, akkor gyógyszeres kezelés is elérhető. Fontos továbbá megjegyezni, hogy lényeges a betegség során a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitel, ugyanis az állapot következtében a csontok gyengülnek, csontritkulás lép fel.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.
A pajzsmirigy optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű jód bevitele, különösen nyáron, amikor a fokozott izzadás miatt a szervezet több jódot veszíthet. A jódhiány pajzsmirigy alulműködéshez vezethet, míg a túlzott bevitel fokozhatja a pajzsmirigy gyulladását, túlműködését. A jódbevitel tehát fontos kérdés a pajzsmirigybetegeknek, azonban dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, belgyógyász, egyetemi docens arra hívja fel a figyelmet, hogy a megfelelő mennyiség beállításához mindenképp orvossal kell konzultálni.