A Cushing szindróma olyan betegség, mely a kortizol szintjének megemelkedésével jár, és gyakran az agyalapi mirigy zavara okozza. Viszonylag sok embert érint, és nagy veszélye, hogy kezeletlenül könnyen szív-és érrendszeri problémákhoz vezethet. Dr. Iványi Tibortól, a Budai Endokrinközpont endokrinológusától megtudtuk, milyen tünetek esetén gyanakodjunk rá.
A kortizol a mellékvesekéreg által termelt szteroid hormon, melynek szabályozásáért az agyalapi mirigy (ACTH nevű hormonja) felel. A kortizol szintje stresszes helyzetekben nő meg, ezért egyfajta stressz hormonként ismert. Komoly befolyást gyakorol a vérnyomásra, a szív-és érrendszerre, a szénhidrát anyagcserére, az immunrendszerre, továbbá szabályozza a só-és vízháztartást is. Szintje a nap folyamán változik, legnagyobb mennyiségben a reggeli órákban termelődik.
A kortizol magas szintje tartós stresszre utal, ám, ha folyamatosan magas tartományban van, úgy Cushing szindrómáról beszélünk. Oka több minden is lehet, például bizonyos gyógyszerek szedése, elsődleges mellékvese megbetegedés, daganatok, de legtöbbször az agyalapi mirigy -főként jóindulatú- tumora okozza a problémát- ilyen esetben Cushing kórról beszélünk.
Az állapot jellegzetes tünetei a centrális (hasi) elhízás, a bőrön megjelenő striák, zsíros, pattanásos bőr. Ezekhez társulhat még izomgyengeség, fejfájás, hangulatzavarok, nehezen gyógyuló sebek, zsírpúp, csontritkulás és fáradékonyság is. Továbbá gyakran a vércukorszint emelkedése is megfigyelhető. Ezen panaszok közül jelen lehet csupán egy, de akár az összes is. Amennyiben ilyen tüneteket tapasztal, érdemes Cushing szindrómára is gyanakodni, ugyanis kezelés nélkül komoly szövődmények alakulhatnak ki.
Mivel a magas kortizol szint komoly hatást gyakorol a vérnyomásra és az egész szív-és érrendszerre, ezért kezeletlenül könnyen kardiovaszkuláris problémákat okozhat. Ez többek között a kialakuló túlsúlynak köszönhető, valamint azért, mert ilyenkor megnő a vértérfogat, ráadásul a renin-angiotenzin rendszer is aktivizálódik, így a só-és vízháztartáson keresztül a vérnyomás is emelkedik- magyarázza dr. Iványi Tibor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
Statisztikák szerint a Cushing szindrómás felnőttek 80 százalékénál megfigyelhető magas vérnyomás (gyerekeknél ez 47%). Jó hír azonban, hogy ha hormontermelő tumor okozza a problémát, úgy annak eltávolításával a vérnyomás is normalizálódhat (bár néhány esetben műtét után szükség lehet még vérnyomáscsökkentőre).
Amennyiben a problémát valamilyen szteroid tartalmú készítmény okozza, úgy annak abbahagyása indokolt, ha lehetséges. Ám a hormontermelő daganat esetén a megoldást annak műtéti eltávolítása jelenti (erről CT/MRI vizsgálattal lehet megbizonyosodni). Amennyiben a műtét nem járható út, akkor gyógyszeres kezelés is elérhető. Fontos továbbá megjegyezni, hogy lényeges a betegség során a megfelelő mennyiségű kalcium és D-vitamin bevitel, ugyanis az állapot következtében a csontok gyengülnek, csontritkulás lép fel.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.