A pajzsmirigy működészavarai, diagnosztikája, kezelése- Prima Medica szakmai nap

Pajzsmirigy betegségek differenciál diagnosztikája és a poliendokrin kórképek

Az első előadást Prof. Dr. Balázs Csaba belgyógyász, endokrinológus, immunológus tartotta, aki első körben a pajzsmirigy differenciál diagnosztikájáról beszélt. Szó esett többek között a (pszicho)-neuro-endokrin-immun modulációról, mely lényegében az élettani alkalmazkodást, adaptációk formáit vizsgálja függetlenül attól, hogy pontosan melyik szerv játssza a fő szerepet. Ezen belül is a holisztikus elvet emelte ki, vagyis a szervezetre úgy kell tekinteni, ami lényegesen több, mint szervek összessége. A professzor kitért a pajzsmirigy működészavarok diagnosztizálásában fontos szerepet játszó TSH és a pajzsmirigy hormonok képződésére, metabolizmusára, funkciójára, a szervezet működésében betöltött szerepére. A továbbiakban a pajzsmirigy betegségek osztályozásáról esett szó, mely során elkülönítésre kerültek a funkció és a kórok szerinti zavarok, az immun és a nem immun eredetű problémák, valamint a pajzsmirigy alul-és túlműködés tüneteiről, kivizsgálásáról, diagnosztizálásáról. Mindezeken kívül a zavarokat kiváltó esetleges kóros autoimmun folyamatokról és az autoimmun poliendokrin kórképekről (APS 1, APS 2) is szó esett.

Pajzsmirigy betegségek a nőgyógyász szemével

Dr. Lőrincz Ildikó nőgyógyász-endokrinológus a pajzsmirigyzavarokat nőgyógyászati szempontból vette górcső alá, ugyanis számtalan nőgyógyászati probléma (menstruációs zavarok, vetélés, meddőség) hátterében valamilyen pajzsmirigy probléma áll. Előadásának első részében a terhesség és a pajzsmirigyzavarok témaköre került terítékre, mely során szó esett a terhességkor bekövetkező hormonváltozásokról, várandósság során kialakult (átmeneti gestatios thyreotoxicosis) és a szülés utáni pajzsmirigyproblémákról, a betegek megfelelő terápiájáról, a jód és a szelén pótlás indikációjáról- mindezt esettanulmányokkal közbeiktatva és képekkel illusztrálva. Kitért többek között a HCG és a TSH , valamint a pajzsmirigyhormonok kapcsolatára, a terhesség előrehaladtával ezek változásaira, a szülés utáni figyelemfelhívó tünetekre, továbbá arra, mikor van szükség orvosi beavatkozásra, terápiára. Szó esett mindezeken kívül a várandósok szűréséről is, kik azok, akiket monitorozni, szűrni érdemes pajzsmirigyzavarokra. Az előadást az esettanulmányokon kívül friss szakmai ajánlások tarkították.

Pajzsmirigydaganatok

Dr. Lőrincz Ildikó után a sort dr. Békési Gábor Phd belgyógyász, endokrinológus folytatta, aki a pajzsmirigy daganatairól, göbös megbetegedéseiről beszélt. Elhangzott a göbök keletkezésének kóreredete, tünetei, vizsgálati módszerei, nagy figyelmet fordítva az ultrahangra, valamint az aspirációs citológiára. Az előadás során dr. Békési Gábor hangsúlyozta a göbök differenciál diagnosztizálásának fontosságát, a jó-és a rosszindulatú elváltozások szakszerű elkülönítését. Kitért a malignus gyanús képletekre, azok jeleire, a magas rizkójú csoportokra, valamint arra, hogy mikor van szükség komolyabb beavatkozásra.  A résztvevők egy érdekes adattal is találkozhattak: elhangzott ugyanis, hogy a pajzsmirigy carcinóma-inak száma az elmúlt 25 év alatt megduplázódott. Szó esett továbbá a rosszindulatúság kizárásáról, az áttétek kimutatásáról, a szükséges terápiákról, a sebészeti kezelés javallatairól, módszereiről, valamint a kórjóslatokról. A még pontosabb diagnózishoz hangsúlyozásra került az ún. BRAF génmutáció vizsgálata is.

A pajzsmirigy radiológiai vizsgálata

Rövid szünet után dr. Szabó Andrea radiológus vette át a szót , aki a pajzsmirigy radiológiai vizsgálatairól beszélt. Megtudhattuk, hogy az elsődlegesen választandó vizsgálati módszer az az ultrahang, ám speciális esetekben szükség lehet egyéb képalkotó eljárásokra is (pl. CT, MRI). Megemlítésre került a pajzsmirigy göbök kategorizálásához alkalmazott ún. TIRADS besorolás, mellyel pontosabb és több információhoz lehet hozzájutni. Továbbá szó esett a kontrasztanyagos pajzsmirigy ultrahang szerepéről, valamint az elasztográfiás ultrahang helyéről is, mellyel képet kaphatunk a pajzsmirigy szövetének rugalmasságáról- így jóval több információval lát el, mint a hagyományos uh vizsgálat, így annak tökéletes kiegészítője lehet. Segítségével elkülöníthetőek a malignus képletek, így nagy hasznát lehet látni pl. a göbök differenciál diagnosztikájában.

A pajzsmirigy betegségek dietetikai vonatkozásai

Dr. Bérczy Judit belgyógyász, endokrinológus holisztikus szemszögből közelítette meg a pajzsmirigy betegségeket. Elmondta, hogy az autoimmunitás kialakulásában 75-90 százalékban epigenetikai tényezők felelősek (pl. étel, víz, környezet, stressz, mozgás, természettel való kapcsolat stb). Kitért a környezetünkből származó méreganyagok (pl. BPA) negatív hatásaira, a pajzsmirigyre ható káros anyagokra. A táplálkozás megreformálását is hangsúlyozta, ugyanis jelentősen befolyásolják a szervezet egészséges működését az elfogyasztott táplálékok minősége és mennyisége. Ezen kívül megemlítésre kerültek olyan belső stresszfaktorok is, mint a feszített tempó, a pihenés hiánya és a mindennapi stressz. Mindezek ugyanis generálják a kóros autoimmun folyamatokat, ráadásul a helytelen diéta potens epigenetikai tényezője a pajzsmirigy betegségeknek.  A doktornő hangsúlyozta, miszerint az étrendünkkel megváltoztathatjuk a DNS „megszólalását”, így aktív alakítói lehetünk egészségünknek. Mindezek fényében meghatározásra került a pajzsmirigybetegek diétájának összeállításához a páciensek vizsgálata, szűrése (pl. cöliákia), a szükséges nyomelemek (pl. szelén) és vitaminok megfelelő dózisban való bevitele, valamint az ajánlott és a kerülendő ételek is.

A pajzsmirigy betegségek kisded és gyermekkori sajátosságai

Az előadás sorozatot dr. Tar Attila PhD endokrinológus, gyermekgyógyász zárta, aki a gyermekkori pajzsmirigyzavarokra hívta fel a figyelmet, érintve a csecsemőknél kialakult problémákat is, hangsúlyozva azok okait, jellemző tüneteit (pl. növekedési zavarok, májbetegség, aluszékonyság, tátongó kutacs, nagy nyelv) és vizsgálati módszereit. Kitért a pajzsmirigybeteg anyák újszülöttjeire is, ugyanis a várandósság során kezeletlen zavar kihathat a magzat pajzsmirigyfunkcióira is. Miután a doktor úr ecsetelte a hiper-és a hipothyreosis terápiás lehetőségeit, a gyermekkori pajzsmirigy göbökről ejtett néhány mondatot, melyből kiderült, hogy ezek 50%-a izolált göb, míg 25-30%-uk malignus elváltozás, melynek legnagyobb része papillaris illetve follicularis carcinoma. Végül szó esett az ún. ectopia thyreoideae-ről, annak meghatározásáról, jellemzőiről, differenciál diagnózisáról és terápiájáról. Az előadást esettanulmányok és különböző felvételek színesítették.

További híreink>>>