A Prima Medica Szakmai Napok keretein belül 2018. április 28-án került megrendezésre a pajzsmirigy betegségeire fókuszáló rendezvény, mely „A pajzsmirigy működészavarai, diagnosztikája, kezelése” címet viselte. Az akkreditált szakmai továbbképzés rengeteg embert vonzott, hiszen Magyarországon igen sok embert érint, így a szakembereknek kiemelten fontos, hogy hozzájuthassanak a betegséggel kapcsolatos pontos és friss információkhoz, eredményekhez, vizsgálati módszerekhez.
Az első előadást Prof. Dr. Balázs Csaba belgyógyász, endokrinológus, immunológus tartotta, aki első körben a pajzsmirigy differenciál diagnosztikájáról beszélt. Szó esett többek között a (pszicho)-neuro-endokrin-immun modulációról, mely lényegében az élettani alkalmazkodást, adaptációk formáit vizsgálja függetlenül attól, hogy pontosan melyik szerv játssza a fő szerepet. Ezen belül is a holisztikus elvet emelte ki, vagyis a szervezetre úgy kell tekinteni, ami lényegesen több, mint szervek összessége. A professzor kitért a pajzsmirigy működészavarok diagnosztizálásában fontos szerepet játszó TSH és a pajzsmirigy hormonok képződésére, metabolizmusára, funkciójára, a szervezet működésében betöltött szerepére. A továbbiakban a pajzsmirigy betegségek osztályozásáról esett szó, mely során elkülönítésre kerültek a funkció és a kórok szerinti zavarok, az immun és a nem immun eredetű problémák, valamint a pajzsmirigy alul-és túlműködés tüneteiről, kivizsgálásáról, diagnosztizálásáról. Mindezeken kívül a zavarokat kiváltó esetleges kóros autoimmun folyamatokról és az autoimmun poliendokrin kórképekről (APS 1, APS 2) is szó esett.
Dr. Lőrincz Ildikó nőgyógyász-endokrinológus a pajzsmirigyzavarokat nőgyógyászati szempontból vette górcső alá, ugyanis számtalan nőgyógyászati probléma (menstruációs zavarok, vetélés, meddőség) hátterében valamilyen pajzsmirigy probléma áll. Előadásának első részében a terhesség és a pajzsmirigyzavarok témaköre került terítékre, mely során szó esett a terhességkor bekövetkező hormonváltozásokról, várandósság során kialakult (átmeneti gestatios thyreotoxicosis) és a szülés utáni pajzsmirigyproblémákról, a betegek megfelelő terápiájáról, a jód és a szelén pótlás indikációjáról- mindezt esettanulmányokkal közbeiktatva és képekkel illusztrálva. Kitért többek között a HCG és a TSH , valamint a pajzsmirigyhormonok kapcsolatára, a terhesség előrehaladtával ezek változásaira, a szülés utáni figyelemfelhívó tünetekre, továbbá arra, mikor van szükség orvosi beavatkozásra, terápiára. Szó esett mindezeken kívül a várandósok szűréséről is, kik azok, akiket monitorozni, szűrni érdemes pajzsmirigyzavarokra. Az előadást az esettanulmányokon kívül friss szakmai ajánlások tarkították.
Dr. Lőrincz Ildikó után a sort dr. Békési Gábor Phd belgyógyász, endokrinológus folytatta, aki a pajzsmirigy daganatairól, göbös megbetegedéseiről beszélt. Elhangzott a göbök keletkezésének kóreredete, tünetei, vizsgálati módszerei, nagy figyelmet fordítva az ultrahangra, valamint az aspirációs citológiára. Az előadás során dr. Békési Gábor hangsúlyozta a göbök differenciál diagnosztizálásának fontosságát, a jó-és a rosszindulatú elváltozások szakszerű elkülönítését. Kitért a malignus gyanús képletekre, azok jeleire, a magas rizkójú csoportokra, valamint arra, hogy mikor van szükség komolyabb beavatkozásra. A résztvevők egy érdekes adattal is találkozhattak: elhangzott ugyanis, hogy a pajzsmirigy carcinóma-inak száma az elmúlt 25 év alatt megduplázódott. Szó esett továbbá a rosszindulatúság kizárásáról, az áttétek kimutatásáról, a szükséges terápiákról, a sebészeti kezelés javallatairól, módszereiről, valamint a kórjóslatokról. A még pontosabb diagnózishoz hangsúlyozásra került az ún. BRAF génmutáció vizsgálata is.
Rövid szünet után dr. Szabó Andrea radiológus vette át a szót , aki a pajzsmirigy radiológiai vizsgálatairól beszélt. Megtudhattuk, hogy az elsődlegesen választandó vizsgálati módszer az az ultrahang, ám speciális esetekben szükség lehet egyéb képalkotó eljárásokra is (pl. CT, MRI). Megemlítésre került a pajzsmirigy göbök kategorizálásához alkalmazott ún. TIRADS besorolás, mellyel pontosabb és több információhoz lehet hozzájutni. Továbbá szó esett a kontrasztanyagos pajzsmirigy ultrahang szerepéről, valamint az elasztográfiás ultrahang helyéről is, mellyel képet kaphatunk a pajzsmirigy szövetének rugalmasságáról- így jóval több információval lát el, mint a hagyományos uh vizsgálat, így annak tökéletes kiegészítője lehet. Segítségével elkülöníthetőek a malignus képletek, így nagy hasznát lehet látni pl. a göbök differenciál diagnosztikájában.
Dr. Bérczy Judit belgyógyász, endokrinológus holisztikus szemszögből közelítette meg a pajzsmirigy betegségeket. Elmondta, hogy az autoimmunitás kialakulásában 75-90 százalékban epigenetikai tényezők felelősek (pl. étel, víz, környezet, stressz, mozgás, természettel való kapcsolat stb). Kitért a környezetünkből származó méreganyagok (pl. BPA) negatív hatásaira, a pajzsmirigyre ható káros anyagokra. A táplálkozás megreformálását is hangsúlyozta, ugyanis jelentősen befolyásolják a szervezet egészséges működését az elfogyasztott táplálékok minősége és mennyisége. Ezen kívül megemlítésre kerültek olyan belső stresszfaktorok is, mint a feszített tempó, a pihenés hiánya és a mindennapi stressz. Mindezek ugyanis generálják a kóros autoimmun folyamatokat, ráadásul a helytelen diéta potens epigenetikai tényezője a pajzsmirigy betegségeknek. A doktornő hangsúlyozta, miszerint az étrendünkkel megváltoztathatjuk a DNS „megszólalását”, így aktív alakítói lehetünk egészségünknek. Mindezek fényében meghatározásra került a pajzsmirigybetegek diétájának összeállításához a páciensek vizsgálata, szűrése (pl. cöliákia), a szükséges nyomelemek (pl. szelén) és vitaminok megfelelő dózisban való bevitele, valamint az ajánlott és a kerülendő ételek is.
Az előadás sorozatot dr. Tar Attila PhD endokrinológus, gyermekgyógyász zárta, aki a gyermekkori pajzsmirigyzavarokra hívta fel a figyelmet, érintve a csecsemőknél kialakult problémákat is, hangsúlyozva azok okait, jellemző tüneteit (pl. növekedési zavarok, májbetegség, aluszékonyság, tátongó kutacs, nagy nyelv) és vizsgálati módszereit. Kitért a pajzsmirigybeteg anyák újszülöttjeire is, ugyanis a várandósság során kezeletlen zavar kihathat a magzat pajzsmirigyfunkcióira is. Miután a doktor úr ecsetelte a hiper-és a hipothyreosis terápiás lehetőségeit, a gyermekkori pajzsmirigy göbökről ejtett néhány mondatot, melyből kiderült, hogy ezek 50%-a izolált göb, míg 25-30%-uk malignus elváltozás, melynek legnagyobb része papillaris illetve follicularis carcinoma. Végül szó esett az ún. ectopia thyreoideae-ről, annak meghatározásáról, jellemzőiről, differenciál diagnózisáról és terápiájáról. Az előadást esettanulmányok és különböző felvételek színesítették.
További vélemények"A Tanár úr magas szakmai felkészültsége, tapasztalati tudása azonnal megnyilvánult- nagyon tetszett a kedvessége, udvariassága, s mert nagyon feszült voltam, jólestek megnyugtató szavai. Először jártam nála, szakmai önéletrajza alapján választottam Őt, de nem bántam meg. Szívből ajánlom mindenkinek."
Az inzulinrezisztencia tünetei gyakran igen zavarók, hiszen az egész megjelenésre hatással vannak. Ugyanis a túlsúlyt, a gyulladt pattanásokat, az arcon megjelenő szőrszálakat nem, vagy csak nagyon körülményesen lehet eltüntetni. A terápia azonban a panaszok csökkenését, megszűnését ígéri. De mi van akkor, ha a várt eredmény elmarad? Dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa erre ad választ.
Az IR kialakulásában több tényező is közrejátszik. Arról azonban általában kevés szó esik, hogy a cirkadián ritmus hogyan befolyásolja az inzulinszintet. Dr. Borús Hajnallal, a Budai Endokrinközpont diabetológusával beszélgettünk erről a témáról.
