A pajzsmirigy rendellenes működése az egész szervezetre kihat, emiatt kezelését is csak holisztikus megközelítésben, az egész embert, a tüneteket a laborlelettel és egyéb vizsgálatokkal összevetve szabadna végezni. Sokan mégis úgy érzik, hogy a diagnózis alfája és omegája a TSH érték.
A napjainkban igen gyakori, főként nőket érintő pajzsmirigy betegségek kapcsán mára számos laborlelet került nyilvánosságra, amit az érintettek maguk tettek közzé különböző fórumokon, csoportokban, a sorstársaktól választ, kiértékelést remélve. Alig telik el nap, hogy ne kapnék a betegeimtől is ilyen kérdéseket – mondja prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa. Sokan azt gondolják, hogy a laborleltből, mint egy varázsgömbből megtudhatják, hogy betegek-e, vagy sem. Pedig ezeket az adatokat csak a beteg panaszaival és a többi vizsgálat eredményével összevetve szabad értelmezni, sohasem önmagában. Balázs professzor arra is felhívja a figyelmet, hogy a mérési módszerek és a referencia értékek laboronként változhatnak, emellett a határértékek jelölésénél több olyan tényezőt, amely a TSH szintet befolyásolhatja, nem vesznek figyelembe.
Ez egy olyan fehérje, amelyet az agyalapi mirigy állít elő és szükséges a pajzsmirigy működéséhez. Amennyiben a TSH értéke emelkedett, a pajzsmirigy működése általában csökkent, amennyiben a TSH lényegesen csökkent, akkor gyakran beszélhetünk fokozott működésről.
A TSH szintje az életkor előre haladtával nő, így a 4 mIU/l feletti, de 10 mIU/l alatti érték akár normális is lehet időseknél.
Jód hiányában kevés T3 és T4 (pajzsmirigy hormonok) képződik, amely miatt fokozott a TSH termelése. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a pajzsmirigy túlműködése a jód bevitelével megszüntethető! Épp ellenkezőleg, a túlzott bevitellel életveszélyes túlműködést, ill. gyulladást lehet kiváltani.
Télen, hideg időben a szervezetnek több pajzsmirigy hormonra lehet szüksége, ez azt eredményezheti, hogy a TSH szint megemelkedik.
A TSH szintje a vérben a nap egyes periódusában változik (legmagasabb éjfél előtt a hajnali órákban).
Túlzott stressz, heveny megbetegedés és láz is hatással lehet a TSH szintre.
A TSH szint változhat például, ha a beteg szteroidokat szed, de egyes szívgyógyszerek és a következőkben, a teljesség igénye nélkül felsorolt hatóanyagok is befolyásolják a pajzsmirigy működését: amiodaron, jód tartalmú kontrasztanyagok, szulfonilureák, szulfonamidok, lítium, tirozin-kináz gátlók, interleukin, interferon, dopamin, dopamin agonisták, glükokortikoidok, metformin, szomatosztatin analógok, phenytoin, rifampicin, phenobarbital.
A pajzsmirigy hormonjainak és az agyalapi mirigy által termelt TSH ún. normál értékei a terhesség alatt, három havonta eltérőek, ezért nem szabad ezeket összehasonlítani a nem terheseknél mért adatokkal. Terhességben alacsonyabb értékek mérhetők.
A TSH mérésével kapcsolatban Balázs professzor fontosnak tartja megjegyezni, hogy a rendelkezésre álló módszerek nem az aktív, a pajzsmirigy működését fokozó TSH aktivitását, hanem mennyiségét mérik. Ezért fordul elő gyakran, hogy két egyénnek azonos a TSH értéke, mégsem azonos a pajzsmirigy- működése. „Összességében azt kell tudni, hogy a TSH hasznos szűrő jellegű módszer, de nem jelent önmagában betegséget. A diagnózishoz és a személyre szabott gyógyszeres kezelés beállításához a betegség tüneteitől, a kísérő betegségektől az étkezésig számos tényezőt figyelembe kell venni.”
További cikkek melyek érdekelhetik önt: |
További véleményekBalázs professzor úr szakmai hozzáértésével és emberséges viselkedésével, ill. a recepciós kollégák kedvességével és rugalmas hozzáállásával (vérvétel időpontja) nagyon meg voltam elégedve.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.