A pajzsmirigyzavarok pontos diagnózisához nem elég a laborvizsgálat, ugyanis ultrahanggal a szerv szerkezetéről, állapotáról is képet kaphatunk. Az pajzsmirigy ultrahangos vizsgálatának fontosságáról kérdeztük a radiológust.
A pajzsmirigyzavarok alap diagnózisához laborvizsgálatra van szükség, mely során ellenőrzésre kerül a TSH, T3 és a T4 mennyisége. Ez alapján megállapítható, hogy az illető pajzsmirigy alul-vagy túlműködésben szenved-e. Ezek mellett az orvos legtöbbször ellenőrzi az ATPO szintjét is, mely a pajzsmirigy elleni antitestek mennyiségét jelzi - így ennek birtokában kiderül, vajon autoimmun folyamat áll-e a zavar hátterében.
Laborvizsgálat során általában a fent említett értékeket nézik, ám a pontos diagnózishoz elengedhetetlen a szerv ultrahangos vizsgálata is, ugyanis ezáltal képet lehet kapni a mirigy szerkezetéről, állapotáról, így kideríthető, hogy pl. göbök, esetleg strúma okozza a problémát.
A pajzsmirigy ultrahang vizsgálat remek módszer arra, hogy láthatóvá váljanak a pajzsmirigyen lévő eltérések. Így kiderülhetnek az olyan elváltozások, mint a strúma, göbök, ciszták, sőt, a gyulladásos folyamatok is. Amennyiben felmerül a rosszindulatúság esélye, úgy aspirációs citológiára/vékonytű biopsziára van szükség.
A radiológus elmondása alapján ultrahang segítségével fény derülhet a kóros elváltozásokra, ráadásul a már diagnosztizált képletek követésére, alakulására is alkalmas (pl. göbök nyomon követésére). Az eljárás teljesen fájdalommentes és különösebb előkészületet sem igényel, ráadásul sugárterheléssel sem jár, így biztonságos és kényelmes is egyszerre, valamint várandósság/szoptatás során is elvégezhető.
A vizsgálat fekvő testhelyzetben történik, mely során a nyakat szabaddá kell tenni, majd egyfajta kontakt géllel kenik be az érintett bőrfelületet, mely az ultrahang hullámok szabad áramlására szolgál. A 15 perces ellenőrzés után az eredményt a beteg rögtön kézhez is kapja.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.