Tejcsorgás és impotencia is utalhat az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganatára

Online Bejelentkezés

Prof. Dr. Góth Miklós PhD

+36 70 621 2443

Mammut II 2. - 1024 Budapest, Lövőház utca 1-5

Adenoma az agyalapi mirigyben

A középső koponyagödörben elhelyezkedő agyalapi mirigy daganatai szövettanilag csaknem mindig jóindulatúak, azaz adenomák. Méretük szerint lehetnek kis adenomák (microadenomák), melyek legnagyobb átmérője <10 mm, vagy nagy adenomák (macroadenomák), melyek legnagyobb átmérője ≥10 mm. Az agyalapi mirigy daganatok különböző hormonokat, így egy prolaktin nevű hormont termelhetnek, ami fogamzóképes nőkben és férfiakban okoz tüneteket, időseknél többnyire tünetmentes. A prolaktin legfontosabb hatása a tejelválasztás serkentése, azaz igazi jelentősége a szoptatás alatt érvényesül. Számos egyéb – nem hormonális - hatása is van, például részt vesz az immunrendszer szabályozásában.
A prolaktin túltermelés gátolja a hypothalamusban a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) élettani elválasztását, következésképpen gátlódik az agyalapi mirigyben képződő folliculus-stimuláló hormon (FSH) és luteotrop hormon (LH) szintézise. Az FSH és LH szabályozza petefészek és here hormontermelését és az ivarsejt képződést, ezért csökkent képződésük esetén a nemi mirigyek hormonképződése csökken, kórossá válik. Mindezen folyamatok eredményeként változatos tünetek alakulhatnak ki a két nemnél.

Milyen tüneteket okozhat az agyalapi mirigy daganat?

Férfiakban csökken a tesztoszteron, spermium képződés, megritkul a testszőrzet, merevedési zavarok, impotencia, nemzőképtelenség jelentkezhet. Mindezek miatt a férfiak gyakran először urológushoz fordulnak, és a kórosan alacsony tesztoszteron szint hátterében derülhet ki a magas prolaktin-szint. Idős férfiakon a diagnosztizálásra gyakran későn, és csak a daganat mérete által a szomszédos agyi struktúrákra kifejtett nyomási tünetek kivizsgálásakor kerül sor.
Nőkben az ösztrogén és az ivarsejt képződés is zavart szenved. Kimaradhat a menstruáció, vagy szabálytalanná válhat, csökkenhet a nemi vágy, az emlők sorvadhatnak. Fogamzóképes nőknél a szoptatástól függetlenül spontán vagy az emlő nyomására különböző mértékű fehér tejcsorgás jelentkezhet, a váladék tehát fehér színű, a véres váladékozás rosszindulatú folyamatra utalhat.
Egyéb tünetek is előfordulhatnak:

• Mindkét nemben csontritkulás alakulhat ki a magas prolaktin-szint miatt kialakuló nemi hormon hiány miatt.
• Nagy daganat esetén az ép agyalapi mirigy állomány összenyomása miatt az mirigy elülső lebenyének csökkent működését, kiesését eredményezheti.
• Nagy daganat nyomhatja a környező agyi struktúrákat, így fejfájást, látászavart (látótérkiesést), agyidegbénulásokat okozhat.

Élettani okok és betegségek a magas prolaktin-szint mögött

A prolaktin szintje természetes okok miatt is megemelkedhet, hiszen ilyen hatással jár például a szoptatás. Szülés utáni héten a prolaktin-szint csökkent, de a szoptatás ideje alatt magasabb marad. Ugyancsak van ilyen hatása az alvásnak, a terhességnek, a szexuális érintkezésnek, az orgazmusnak, a nagyobb fizikai aktivitásnak, a stressznek. (A vérvételi stressz által okozott prolaktin-emelkedés gyanúja esetén 2-3 vérvétel javasolt 30 perces különbséggel. A legalacsonyabb érték a mérvadó.)
Mindezeken túl egyes betegségek is okozhatnak magasabb prolaktin-szintet:

• Alacsony pajzsmirigyműködés (hypothyreosis); aránylag gyakori. A pajzsmirigyműködés rendezésével a prolaktin-elválasztás is normalizálódik.
• Krónikus veseelégtelenség.
• Súlyos májbetegség.
• Policisztás ovárium szindróma (PCOS).
• Idiopátiás, vagyis ismeretlen ok is aránylag gyakori a jelenség mögött.

Meg kell említeni, hogy agyalapi mirigy microadenoma a populáció 10%-ában fordul elő, ezért a microadenoma és magas prolaktin-szint együttes jelenléte véletlen egybeesés is lehet.

A kezelés lehetőségei

A kezelés célja micropolactinoma esetén a nemi működés helyreállítása, a tejcsorgás leállítása, macroprolactinoma esetén ezen kívül a daganat által esetlegesen okozott nyomási tünetek megszüntetése. Góth professzor szavaiból kiderül, hogy eltérően az agyalapi mirigy egyéb daganataitól, a kórkép gyógyítása elsősorban gyógyszeres és nem műtéti. E szerek a hypothalamusban termelődő, a prolaktin elválasztást gátló dopaminhoz hasonló hatást fejtenek ki, ezért dopamin agonista szereknek nevezzük.
- Magyarországon dopaminagonista szerek közül elsőként a bromocriptint vezették be és az esetek döntő többségében ma is ezt alkalmazzuk. Hozzáférhető még a quinagolid, utóbbiakat naponta szükséges adni. A leghatékonyabb és az előbbieknél korszerűbb kabergolin hetente kétszer alkalmazandó. Hazánkban nincs forgalomban, de egyedi kérelem útján beszerezhető. A dopamin agonista szerek nemcsak a prolaktin képződést, hanem a daganat nagyságát is képesek csökkenteni. Az esetek döntő hányadában a prolaktint termelő daganat gyógyszeres kezeléssel meggyógyítható. E szerek gyakori mellékhatása az elsősorban felálláskor jelentkező vérnyomás csökkenés. További gyakori mellékhatás, főleg a kezelés első időszakában a hányinger, hányás. Ezért és egyéb lehetséges mellékhatások miatt is a gyógyszer bevezetése fokozatosan történjék. A gyógyszeres kezelés során a megfelelő adag adása során maximális prolaktin-szint csökkentés három hónap után következik be, az érdemi tumornagyság csökkenés egy év után ítélhető meg. Hosszú távú megfigyelés során az adag az eredményektől függően módosítható. A gyógyszeres kezelés időtartama legalább öt év, vagy annál hosszabb, gyakran élethossziglani. Normális prolaktin-szint esetén megkísérelhető a dopamin agonista szer felfüggesztése, azonban az esetek nagy többségében (80%) véglegesen nem hagyható el. Prolaktin-szint ellenőrzése a gyógyszeres kezelés megkezdését követően évente négyszer, majd a normális érték elérése után évente kétszer indokolt. Nagy „makroadenomák” MRI kontrollja évente javasolt, a kis mikroadenomák képalkotó ellenőrzése ennél jóval ritkábban is elegendő.
Előfordul, hogy a gyógyszeres kezelés nem megfelelő hatékonyságú, ilyen esetekben műtét szükséges. Elsősorban olyan esetekben, amikor a daganat „felfelé” történő terjedése a látást veszélyezteti, vagy oldalirányú, lefelé történő terjedése miatt nyomja a környező agyi képleteket.

Létrejöhet-e terhesség a prolaktint termelő agyalapi mirigy daganata esetén?

- Bár a magas prolaktin-szint csökkenti a termékenységet, a prolaktin képződés normalizálásával a női nemi működés helyre áll, a termékenység visszatér – hangsúlyozza Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa - Terhesség alatt élettani körülmények között is jelentősen emelkedik a prolaktin-szint, ezért annak meghatározása nem informatív. Teherbeesés igazolása után célszerű a kezelést fokozatosan felfüggeszteni.  Terhesség alatt az agyalapi mirigy mérete ép körülmények között is megnő, a prolaktin termelés mértéke hasonlítani kezd a prolaktin termelő daganatra. A mikroadenoma azonban méreténél fogva az esetek döntő többségében nem növekszik meg annyira, hogy látászavart vagy egyéb nyomási hatást fejtsen ki környezetére. Prolaktint termelő macroadenomák esetén azonban a daganat terhesség alatti növekedése (esetek 25%-a) látászavart, más súlyos szövődményt idézhet elő (pl. agyideg bénulást). Célszerű ezért gyógyszeres kezeléssel csökkenteni a daganat méretét vagy esetleg műtéti úton beavatkozni. Macroprolaktinoma esetén indokolt a három havonta elvégzett szemészeti (látótér) vizsgálat, a tumor növekedése esetén havonkénti vizsgálat javasolt. Terhesség alatt a CT vizsgálat ellenjavallt a sugárártalom miatt, és az MRI csak kivételes esetekben indokolt. Ha mégis szükséges terhesség alatt a gyógyszeres kezelés, bromocriptin adunk, melynek magzatkárosító hatása nem ismert.  

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)