A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A középső koponyagödörben elhelyezkedő agyalapi mirigy daganatai szövettanilag csaknem mindig jóindulatúak, azaz adenomák. Méretük szerint lehetnek kis adenomák (microadenomák), melyek legnagyobb átmérője <10 mm, vagy nagy adenomák (macroadenomák), melyek legnagyobb átmérője ≥10 mm. Az agyalapi mirigy daganatok különböző hormonokat, így egy prolaktin nevű hormont termelhetnek, ami fogamzóképes nőkben és férfiakban okoz tüneteket, időseknél többnyire tünetmentes. A prolaktin legfontosabb hatása a tejelválasztás serkentése, azaz igazi jelentősége a szoptatás alatt érvényesül. Számos egyéb – nem hormonális - hatása is van, például részt vesz az immunrendszer szabályozásában.
A prolaktin túltermelés gátolja a hypothalamusban a gonadotropin-felszabadító hormon (GnRH) élettani elválasztását, következésképpen gátlódik az agyalapi mirigyben képződő folliculus-stimuláló hormon (FSH) és luteotrop hormon (LH) szintézise. Az FSH és LH szabályozza petefészek és here hormontermelését és az ivarsejt képződést, ezért csökkent képződésük esetén a nemi mirigyek hormonképződése csökken, kórossá válik. Mindezen folyamatok eredményeként változatos tünetek alakulhatnak ki a két nemnél.
Férfiakban csökken a tesztoszteron, spermium képződés, megritkul a testszőrzet, merevedési zavarok, impotencia, nemzőképtelenség jelentkezhet. Mindezek miatt a férfiak gyakran először urológushoz fordulnak, és a kórosan alacsony tesztoszteron szint hátterében derülhet ki a magas prolaktin-szint. Idős férfiakon a diagnosztizálásra gyakran későn, és csak a daganat mérete által a szomszédos agyi struktúrákra kifejtett nyomási tünetek kivizsgálásakor kerül sor.
Nőkben az ösztrogén és az ivarsejt képződés is zavart szenved. Kimaradhat a menstruáció, vagy szabálytalanná válhat, csökkenhet a nemi vágy, az emlők sorvadhatnak. Fogamzóképes nőknél a szoptatástól függetlenül spontán vagy az emlő nyomására különböző mértékű fehér tejcsorgás jelentkezhet, a váladék tehát fehér színű, a véres váladékozás rosszindulatú folyamatra utalhat.
Egyéb tünetek is előfordulhatnak:
A prolaktin szintje természetes okok miatt is megemelkedhet, hiszen ilyen hatással jár például a szoptatás. Szülés utáni héten a prolaktin-szint csökkent, de a szoptatás ideje alatt magasabb marad. Ugyancsak van ilyen hatása az alvásnak, a terhességnek, a szexuális érintkezésnek, az orgazmusnak, a nagyobb fizikai aktivitásnak, a stressznek. (A vérvételi stressz által okozott prolaktin-emelkedés gyanúja esetén 2-3 vérvétel javasolt 30 perces különbséggel. A legalacsonyabb érték a mérvadó.)
Mindezeken túl egyes betegségek is okozhatnak magasabb prolaktin-szintet:
Meg kell említeni, hogy agyalapi mirigy microadenoma a populáció 10%-ában fordul elő, ezért a microadenoma és magas prolaktin-szint együttes jelenléte véletlen egybeesés is lehet.
A kezelés célja micropolactinoma esetén a nemi működés helyreállítása, a tejcsorgás leállítása, macroprolactinoma esetén ezen kívül a daganat által esetlegesen okozott nyomási tünetek megszüntetése. Góth professzor szavaiból kiderül, hogy eltérően az agyalapi mirigy egyéb daganataitól, a kórkép gyógyítása elsősorban gyógyszeres és nem műtéti. E szerek a hypothalamusban termelődő, a prolaktin elválasztást gátló dopaminhoz hasonló hatást fejtenek ki, ezért dopamin agonista szereknek nevezzük.
- Magyarországon dopaminagonista szerek közül elsőként a bromocriptint vezették be és az esetek döntő többségében ma is ezt alkalmazzuk. Hozzáférhető még a quinagolid, utóbbiakat naponta szükséges adni. A leghatékonyabb és az előbbieknél korszerűbb kabergolin hetente kétszer alkalmazandó. Hazánkban nincs forgalomban, de egyedi kérelem útján beszerezhető. A dopamin agonista szerek nemcsak a prolaktin képződést, hanem a daganat nagyságát is képesek csökkenteni. Az esetek döntő hányadában a prolaktint termelő daganat gyógyszeres kezeléssel meggyógyítható. E szerek gyakori mellékhatása az elsősorban felálláskor jelentkező vérnyomás csökkenés. További gyakori mellékhatás, főleg a kezelés első időszakában a hányinger, hányás. Ezért és egyéb lehetséges mellékhatások miatt is a gyógyszer bevezetése fokozatosan történjék. A gyógyszeres kezelés során a megfelelő adag adása során maximális prolaktin-szint csökkentés három hónap után következik be, az érdemi tumornagyság csökkenés egy év után ítélhető meg. Hosszú távú megfigyelés során az adag az eredményektől függően módosítható. A gyógyszeres kezelés időtartama legalább öt év, vagy annál hosszabb, gyakran élethossziglani. Normális prolaktin-szint esetén megkísérelhető a dopamin agonista szer felfüggesztése, azonban az esetek nagy többségében (80%) véglegesen nem hagyható el. Prolaktin-szint ellenőrzése a gyógyszeres kezelés megkezdését követően évente négyszer, majd a normális érték elérése után évente kétszer indokolt. Nagy „makroadenomák” MRI kontrollja évente javasolt, a kis mikroadenomák képalkotó ellenőrzése ennél jóval ritkábban is elegendő.
Előfordul, hogy a gyógyszeres kezelés nem megfelelő hatékonyságú, ilyen esetekben műtét szükséges. Elsősorban olyan esetekben, amikor a daganat „felfelé” történő terjedése a látást veszélyezteti, vagy oldalirányú, lefelé történő terjedése miatt nyomja a környező agyi képleteket.
- Bár a magas prolaktin-szint csökkenti a termékenységet, a prolaktin képződés normalizálásával a női nemi működés helyre áll, a termékenység visszatér – hangsúlyozza Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa - Terhesség alatt élettani körülmények között is jelentősen emelkedik a prolaktin-szint, ezért annak meghatározása nem informatív. Teherbeesés igazolása után célszerű a kezelést fokozatosan felfüggeszteni. Terhesség alatt az agyalapi mirigy mérete ép körülmények között is megnő, a prolaktin termelés mértéke hasonlítani kezd a prolaktin termelő daganatra. A mikroadenoma azonban méreténél fogva az esetek döntő többségében nem növekszik meg annyira, hogy látászavart vagy egyéb nyomási hatást fejtsen ki környezetére. Prolaktint termelő macroadenomák esetén azonban a daganat terhesség alatti növekedése (esetek 25%-a) látászavart, más súlyos szövődményt idézhet elő (pl. agyideg bénulást). Célszerű ezért gyógyszeres kezeléssel csökkenteni a daganat méretét vagy esetleg műtéti úton beavatkozni. Macroprolaktinoma esetén indokolt a három havonta elvégzett szemészeti (látótér) vizsgálat, a tumor növekedése esetén havonkénti vizsgálat javasolt. Terhesség alatt a CT vizsgálat ellenjavallt a sugárártalom miatt, és az MRI csak kivételes esetekben indokolt. Ha mégis szükséges terhesség alatt a gyógyszeres kezelés, bromocriptin adunk, melynek magzatkárosító hatása nem ismert.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Prof. Dr. Góth Miklósról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 621 2443
További véleményekÖnöknél az ár - érték arány tökéletes összhangban van. Ezért járok Önökhöz. Eddig az összes problémámra azonnali segítséget kaptam. Az azonnali segítség adás az Önök részéről, idő és pénz megtakarítását jelenti számomra. Egészen konkrétan ezért veszem igénybe nagyon magas orvosi szolgáltatásukat. Az Önökhöz hasonló orvosi szolgáltatás és szemlélet gyakorlatilag nincs több. Nagyon bízom abban, hogy egyszer a közgyógy ellátásban is hasonló színvonal lesz egyszer.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.