A pajzsmirigybetegség kezelésben részesülők körében gyakran felmerülő kérdés, hogy nem okoz-e problémát, ha a kezelés alatt, fogamzásgátlás miatt más hormonokat is szednek. Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a választ minden esetben az határozza meg, hogy a betegnek milyen pajzsmirigybetegsége van.
A pajzsmirigybetegség kezelésben részesülők körében gyakran felmerülő kérdés, hogy nem okoz-e problémát, ha a kezelés alatt, fogamzásgátlás miatt más hormonokat is szednek. Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa elmondta, hogy a választ minden esetben az határozza meg, hogy a betegnek milyen pajzsmirigybetegsége van.
A kérdés azért is összetett – magyarázza Balázs professzor – mert a fogamzásgátló tabletták a hormonok kötéséért felelős fehérje termelődését is befolyásolják, ezért a pajzsmirigy hormonjai szintjére is hatnak, a kettő együttes szedése tehát némiképp módosíthatja a pajzsmirigy gyógyszerek adagolását. Fontos még tudni, hogy a pajzsmirigy a szervezet energiaháztartásának irányítója. Túlműködése esetén más anyagok (pl. gyógyszerek) mennyisége hamarább bomlik le a szervezetben, így esetleg a fogamzásgátló tabletta sem nyújt kellő védelmet a nem kívánt teherbeesés ellen.
A tabletták szedését minden esetben személyre szabottan határozzuk meg, az alapbetegség függvényében:
1. Amennyiben a mirigy működése normális, élettani, de már autoimmun gyulladás fennáll (antitestek mutatható ki), akkor a beteg szedheti a fogamzásgátló tablettát. Ilyenkor esetekben alacsony hormontartalmú tabletta javasolt és legalább évente ellenőrizni célszerű a hormonszinteket.
2. Ha a pajzsmirigy működése fokozott, azaz hipertireózis áll fenn, akkor a szervezet anyagcseréje felgyorsult és ennek következtében a fogamzásgátló tabletta hormontartalma gyorsan csökkenhet, ezért hatástalanná válhat. Ilyen esetekben biztosabb megoldást – mechanikus fogamzásgátlás, például óvszerrel - tanácsos választani.
3. Amennyiben a pajzsmirigy működése csökkent, akkor ugyan szedhető a fogamzásgátló, de a pajzsmirigyhormon (tiroxin) dózisának változtatása, emelése válhat szükségessé. Az egyik vezető orvosi lapban (New England J. Med.-ben ) közölt adatok azt mutatták, hogy a megfelelő pajzsmirigyműködés helyreállításához nagyobb mennyiségű tiroxinra volt szükség azokban a nőkben, akik fogamzásgátló tablettát szedtek. Ilyen esetekben a pajzsmirigy működésének 6 hónaponkénti ellenőrzése szükséges.
4. Rosszindulatú, vagy súlyos pajzsmirigy betegségben a fogamzásgátlás nem javasolt és más megoldást kell választani.
Végezetül alapvető, hogy a családtervezéskor a fogamzásgátló tabletta elhagyása után sor kerüljön a pajzsmirigy hormonjainak és az autoimmun gyulladásért felelős antitesteknek a meghatározására is. Ez különösen fontos azokban, akiknek már volt pajzsmirigybetegségük, vagy családjukban hasonló betegség már előfordult.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.