A pajzsmirigy betegségek terápiájában sok esetben nagy segítségre van a jód pótlása , ám sokan bajban vannak azzal, milyen dózisban is érdemes alkalmazniuk. Dr. Bérczy Judittól, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosától megkérdeztük, hogy vajon mikor van szükség plusz jód bevitelére, és honnan lehet tudni, hogy elegendőt fogyasztunk-e belőle.
A pajzsmirigy alulműködés és a jódhiány kapcsolatával sokan tisztában vannak, hiszen a jód kulcsfontosságú anyag a szerv hormontermeléséhez, hiszen azok alkotórésze. Ebből következik, hogy ha valakinél pajzsmirigy alulműködést diagnosztizálnak- vagyis ha túl kevés pajzsmirigyhormon termelődik-, akkor plusz jód bevitelére van szükség. Azonban nagyon fontos, hogy ez nem minden esetben van így, ugyanis előfordulhat olyan hipothyreosis (pajzsmirigy alulműködés), amikor az extra jód csak ront a beteg állapotán. Ilyen zavar a – pajzsmirigy túlműködésen kívül- az autoimmun Hashimoto betegség, az autoimmun pajzsmirigygyulladás, mivel a plusz jódbevitel hatására a gyulladás is fokozódhat, és ez az téves reakciót súlyosbíthatja! Ezen kórforma esetén részletes endokrinológiai kivizsgálás tisztázhatja a jódpótlás pro és kontráját.
Egy felnőtt napi jódszükséglete 150-200 mikrogramm, melyet be lehet vinni pl. alga, tengeri halak, jódozott só, jódozott ásványvíz, eper, tej-és tejtermékek fogyasztásával. (A tej és tejtermék fogyasztás mennyiségi, minőségi ajánlásakor igen körültekintően járjunk el, mert egyéni megítélést igényel). Amennyiben valaki jódhiánnyal küzd és plusz jódot szükséges bevinnie, az megoldhatja táplálékkiegészítő formájában is.
Amennyiben túl kevés mennyiségben van jelen a szervezetben, úgy pajzsmirigy alulműködésen, strúmán és göbök keletkezésén kívül csökkent koncentrációt, vetélést, meddőséget, depressziót eredményez. Érdemes tudni, hogy vannak olyan ételek – pl. káposzta, kelbimbó- melyek a jód felszívódását gátolják, ezért érdemes mértékkel fogyasztani belőlük, ha valakinél jódhiányt állapítottak meg. (Ha ezen élelmi anyagok elkészítésekor párolást, főzést alkalmazunk az ún. goitrogén anyagok elillannak).
A plusz jód bevitelével nem árt óvatosan bánni, hiszen ha túl sok kerül belőle a szervezetbe, úgy pajzsmirigy túlműködés, illetve toxikus tünetek jelentkezhetnek. Éppen ezért érdemes jód szint mérést végeztetni, melyből meg lehet tudni, vajon milyen mértékű jódhiánnyal is küzd az illető- így ennek függvényében pontos adagolást lehet előirányozni - mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.
A jód szint meghatározása 24 órás gyűjtött vizeletből történik, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből. Ez alapján lehet:
Véleményeket Dr. Bérczy Juditról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További vélemények"Bérczy Doktornő hozzáállása, szakértelme kedvessége,messzemenően kimagasló. Valamint a kedves fogadtatás,segitőkészség. További sikeres munkát!"
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.