Jód szint mérés

Jód

A jód a pajzsmirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségben van rá szükség. Ha nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre a rendszer működése felborul. Sajnos Magyarország cirka 4/5-e még mindig jódhiányos területnek számít.
Jódhiány vezethet strúma ( golyvaképződéshez), illetve a pajzsmirigy alulműködésnek oki tényezője is lehet. A felnőtt szervezet napi jódszükséglete 150 ugramm. A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetbe és a felesleges jód a vizelettel ürül.

A jódhiány következményei

• terhesség alatt súlyos és vissza-fordíthatatlan szellemi és testi fogyatékosságot okozhat a születendő gyermekben
• gyermekek esetében a növekedésben való visszamaradás, alacsonyabb intelligencia hányados lehet a jódhiány következménye
• a felnőttkori jódhiány pedig lassú anyagcserét okoz, ami miatt súlygyarapodáshoz, lassú gondolkodáshoz és beszédhez, az érzelmi élet elszürküléséhez vezethet

Jódhiány megállapítása

Magyarországona jódürítés-meghatározást kevés helyen végzik, egyik helyek egyike a Budai Endokrinközpont.  Korábbi protokolok esetében, amikor nem volt lehetőség még a jód szint mérésére az alábbiak szerint következtettek  jódhiányra:

• a pajzsmirigyhormonszintek arányából,
• a pajzsmirigy ultrahang vizsgálatából,
• és a lakóhely elhelyezkedéséből 

Jód szint mérése

A jód szint meghatározása 24 órás gyűjtött vizeletből történik, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből. 

Jód szint mérés alapján ha a vizelet jód szintje*:

• 50-99 µg/l közötti akkor enyhe jódhiányról beszélünk
• 20-49,9 µg/l közötti közepes jódhiányra utal
• <20 µg/l akkor súlyos jódhiány állapítható meg

*az alábbi értékek medián értékek, leboreredményei értékelésével keresse fel kezelőorvosát!

Téma szakértői

Prof. Dr. Balázs Csaba

belgyógyász, immunológus, endokrinológus

Dr. Polyák Annamária

belgyógyász, endokrinológus, diabetológus

Dr. Molnár Jeannette

belgyógyász, endokrinológus, diabetológus

---