Adott populációban a jódellátottság megállapításának általánosan elfogadott módszere a vizelet jódkoncentrációjának meghatározása, melynek értéke az aktuális jódbevitel függvényében napszakonként változik.
A jód a pajzsmirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségben van rá szükség. Ha nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre a rendszer működése felborul. Sajnos Magyarország cirka 4/5-e még mindig jódhiányos területnek számít.
Jódhiány vezethet strúma ( golyvaképződéshez), illetve a pajzsmirigy alulműködésnek oki tényezője is lehet. A felnőtt szervezet napi jódszükséglete 150 ugramm. A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetbe és a felesleges jód a vizelettel ürül.
Magyarországona jódürítés-meghatározást kevés helyen végzik, egyik helyek egyike a Budai Endokrinközpont. Korábbi protokolok esetében, amikor nem volt lehetőség még a jód szint mérésére az alábbiak szerint következtettek jódhiányra:
A jód szint meghatározása 24 órás gyűjtött vizeletből történik, hiszen a szervezet a fel nem használt jódot így üríti ki a szervezetből.
Jód szint mérés alapján ha a vizelet jód szintje*:
*az alábbi értékek medián értékek, leboreredményei értékelésével keresse fel kezelőorvosát!
Jelentkezzen be vizsgálatunkra!
Véleményeket Dr. Molnár Jeannetteről itt olvashat >>> Rendelés típusa: Telefonszám: +36 70 431 9728Téma szakértője
Dr. Molnár Jeannette
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.