Jód szint mérés

Adott populációban a jódellátottság megállapításának általánosan elfogadott módszere a vizelet jódkoncentrációjának meghatározása, melynek értéke az aktuális jódbevitel függvényében napszakonként változik.

Jód

A jód a pajzsmirigy hormonjainak alkotórésze, és képződésükhöz nagy mennyiségben van rá szükség. Ha nem áll kellő mennyiségben rendelkezésre a rendszer működése felborul. Sajnos Magyarország cirka 4/5-e még mindig jódhiányos területnek számít.
Jódhiány vezethet strúma ( golyvaképződéshez), illetve a pajzsmirigy alulműködésnek oki tényezője is lehet. A felnőtt szervezet napi jódszükséglete 150 ugramm. A jód a táplálékkal és az ivóvízzel kerül be a szervezetbe és a felesleges jód a vizelettel ürül.

A jódhiány következményei

terhesség alatt súlyos és vissza-fordíthatatlan szellemi és testi fogyatékosságot okozhat a születendő gyermekben
gyermekek esetében a növekedésben való visszamaradás, alacsonyabb intelligencia hányados lehet a jódhiány következménye
a felnőttkori jódhiány pedig lassú anyagcserét okoz, ami miatt súlygyarapodáshoz, lassú gondolkodáshoz és beszédhez, az érzelmi élet elszürküléséhez vezethet

Jódhiány megállapítása

Magyarországona jódürítés-meghatározást kevés helyen végzik, egyik helyek egyike a Budai Endokrinközpont. Korábbi protokolok esetében, amikor nem volt lehetőség még a jód szint mérésére az alábbiak szerint következtettek jódhiányra:

a pajzsmirigyhormonszintek arányából,
a pajzsmirigy ultrahang vizsgálatából,
és a lakóhely elhelyezkedéséből