A kisgyermekek állszerkezete és emiatt fogainak nagysága és száma- más, mint a felnőtteké, ezért a fogváltás igazi mérföldkőnek számít. Az első életévekben folyamatosan előbújik a 20 tejfog, majd 6-7 évesen átveszik a helyüket a maradandó fogak, sőt, újabbak is előbújnak, így összesen 32 fog tör át az ínyen. Az első nagyőrlők megjelenésével szinte egy időben esnek ki az alsó, középső metszők, erősebb harapást téve ezzel lehetővé. Érdemes tudni, hogy bár általában 6-7 évesen kezdődik a fogváltás hosszas folyamata, ám ha a gyermeknél korábban kezdtek megjelenni az első tejfogak, úgy nagy valószínűséggel korábban is indul meg a fogváltás.
Olykor előfordulhat, hogy a fogváltás nem az általános időpontban indul meg, hanem előbb vagy később. Ez utóbbi esetben gyakran valamilyen betegség, pl. pajzsmirigyzavar figyelhető meg.
A pajzsmirigy alulműködés gyakran nyilvánul meg a fogváltás késésében. Bár a betegség csecsemőknél maradandó idegrendszeri károsodásokat okozhat, ez 2 éves kor felett szerencsére már nem veszélyezteti a gyermeket- ennek ellenére ekkor is igen komolyan kell venni. Az állapot tünetei közt a fogváltás késésén túl a túlsúly, a serdülés zavara és az iskolai teljesítmény romlása figyelhető meg- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa, aki hozzátette, hogy olykor strúma, esetleg a növekedés elmaradása is előfordulhat.
Amennyiben a betegség gyanúja felvetődik, első körben fizikális, majd vérvizsgálatra van szükség. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a pajzsmirigy méretét (a golyva/strúma) gyakran kézzel kitapintható), és vérvétellel ellenőrzi az agyalapi mirigy pajzsmirigyet szabályozó hormonjának (TSH), a pajzsmirigyhormonok : trijodthyronin (T3), thyrocin (T4) és a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjét. Amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, úgy ultrahang vizsgálat is készül.
A pajzsmirigy alulműködés leggyakrabban gyógyszeres kezelést igényel, melynek során pótoljuk a hiányzó hormonokat. Érdemes ezen kívül tisztában lenni azzal, hogy a betegség olykor jódhiány következménye- ebben az esetben megfontolandó a jód mesterséges pótlása (pl. jódozott só, jódtartalmú készítmény). A terápia megkezdése után 6-8 héttel kontroll vérvizsgálat indokolt!
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.
Egy közelmúltban készült tanulmányban sikerült bizonyítani, hogy a magas testzsír százalék és különösen a hasi elhízás már a tinédzsereknél és a fiataloknál is inzulinrezisztenciához vezethet. Ez pedig beindíthat egy ördögi kört, hiszen az inzulinrezisztencia és az elhízás kölcsönhatásban vannak egymással. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász arra hívta fel a figyelmet, hogy orvosi segítséggel és életmódváltással a folyamat megállítható.