A kisgyermekek állszerkezete és emiatt fogainak nagysága és száma- más, mint a felnőtteké, ezért a fogváltás igazi mérföldkőnek számít. Az első életévekben folyamatosan előbújik a 20 tejfog, majd 6-7 évesen átveszik a helyüket a maradandó fogak, sőt, újabbak is előbújnak, így összesen 32 fog tör át az ínyen. Az első nagyőrlők megjelenésével szinte egy időben esnek ki az alsó, középső metszők, erősebb harapást téve ezzel lehetővé. Érdemes tudni, hogy bár általában 6-7 évesen kezdődik a fogváltás hosszas folyamata, ám ha a gyermeknél korábban kezdtek megjelenni az első tejfogak, úgy nagy valószínűséggel korábban is indul meg a fogváltás.
Olykor előfordulhat, hogy a fogváltás nem az általános időpontban indul meg, hanem előbb vagy később. Ez utóbbi esetben gyakran valamilyen betegség, pl. pajzsmirigyzavar figyelhető meg.
A pajzsmirigy alulműködés gyakran nyilvánul meg a fogváltás késésében. Bár a betegség csecsemőknél maradandó idegrendszeri károsodásokat okozhat, ez 2 éves kor felett szerencsére már nem veszélyezteti a gyermeket- ennek ellenére ekkor is igen komolyan kell venni. Az állapot tünetei közt a fogváltás késésén túl a túlsúly, a serdülés zavara és az iskolai teljesítmény romlása figyelhető meg- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa, aki hozzátette, hogy olykor strúma, esetleg a növekedés elmaradása is előfordulhat.
Amennyiben a betegség gyanúja felvetődik, első körben fizikális, majd vérvizsgálatra van szükség. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a pajzsmirigy méretét (a golyva/strúma) gyakran kézzel kitapintható), és vérvétellel ellenőrzi az agyalapi mirigy pajzsmirigyet szabályozó hormonjának (TSH), a pajzsmirigyhormonok : trijodthyronin (T3), thyrocin (T4) és a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjét. Amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, úgy ultrahang vizsgálat is készül.
A pajzsmirigy alulműködés leggyakrabban gyógyszeres kezelést igényel, melynek során pótoljuk a hiányzó hormonokat. Érdemes ezen kívül tisztában lenni azzal, hogy a betegség olykor jódhiány következménye- ebben az esetben megfontolandó a jód mesterséges pótlása (pl. jódozott só, jódtartalmú készítmény). A terápia megkezdése után 6-8 héttel kontroll vérvizsgálat indokolt!
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.