A kisgyermekek állszerkezete és emiatt fogainak nagysága és száma- más, mint a felnőtteké, ezért a fogváltás igazi mérföldkőnek számít. Az első életévekben folyamatosan előbújik a 20 tejfog, majd 6-7 évesen átveszik a helyüket a maradandó fogak, sőt, újabbak is előbújnak, így összesen 32 fog tör át az ínyen. Az első nagyőrlők megjelenésével szinte egy időben esnek ki az alsó, középső metszők, erősebb harapást téve ezzel lehetővé. Érdemes tudni, hogy bár általában 6-7 évesen kezdődik a fogváltás hosszas folyamata, ám ha a gyermeknél korábban kezdtek megjelenni az első tejfogak, úgy nagy valószínűséggel korábban is indul meg a fogváltás.
Olykor előfordulhat, hogy a fogváltás nem az általános időpontban indul meg, hanem előbb vagy később. Ez utóbbi esetben gyakran valamilyen betegség, pl. pajzsmirigyzavar figyelhető meg.
A pajzsmirigy alulműködés gyakran nyilvánul meg a fogváltás késésében. Bár a betegség csecsemőknél maradandó idegrendszeri károsodásokat okozhat, ez 2 éves kor felett szerencsére már nem veszélyezteti a gyermeket- ennek ellenére ekkor is igen komolyan kell venni. Az állapot tünetei közt a fogváltás késésén túl a túlsúly, a serdülés zavara és az iskolai teljesítmény romlása figyelhető meg- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont gyermek endokrinológusa, aki hozzátette, hogy olykor strúma, esetleg a növekedés elmaradása is előfordulhat.
Amennyiben a betegség gyanúja felvetődik, első körben fizikális, majd vérvizsgálatra van szükség. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a pajzsmirigy méretét (a golyva/strúma) gyakran kézzel kitapintható), és vérvétellel ellenőrzi az agyalapi mirigy pajzsmirigyet szabályozó hormonjának (TSH), a pajzsmirigyhormonok : trijodthyronin (T3), thyrocin (T4) és a pajzsmirigy ellenes antitestek szintjét. Amennyiben a szakorvos indokoltnak tartja, úgy ultrahang vizsgálat is készül.
A pajzsmirigy alulműködés leggyakrabban gyógyszeres kezelést igényel, melynek során pótoljuk a hiányzó hormonokat. Érdemes ezen kívül tisztában lenni azzal, hogy a betegség olykor jódhiány következménye- ebben az esetben megfontolandó a jód mesterséges pótlása (pl. jódozott só, jódtartalmú készítmény). A terápia megkezdése után 6-8 héttel kontroll vérvizsgálat indokolt!
Az szinte minden pár számára egyértelmű, hogy ha nem érkezik meg a kívánt gyermekáldás, előbb-utóbb orvoshoz fordulnak az okok kiderítéséért. Arra viszont talán kevesebben gondolnak, milyen mértékben befolyásolja a sikertelenséget, sőt, akár az emögött meghúzódó állapotokat – inzulinrezisztenciát, PCOS-t, pajzsmirigyzavarokat – az életmód. Dr. Fülöp Viktor, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa, szülész-nőgyógyász arról beszélt, hogyan segíthet meddőség esetén az életmód rendezés és az orvosi kezelés kombinációja.
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.