Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.
Mammut II. - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.
Az inzulinérzékenység az a mutató, amely megmutatja, milyen érzékenyen reagálnak a sejtek az inzulinra. (Az inzulin egy hormon, amit a hasnyálmirigy, orvosi nevén a pancreas termel.) A magas érzékenység lehetővé teszi, hogy a sejtek hatékonyabban használják fel a glükózt, csökkentve a vércukorszintet. Az alacsony inzulinérzékenység pedig az úgynevezett inzulinrezisztencia, amikor a sejtek nem képesek megfelelő mértékben a glükózt lekötni, felhasználni, ezért a vércukor magasabb lesz. Ha nem kezelik ezt az állapotot, kialakulhat a 2.-es típusú cukorbetegség. A jó hír, hogy a sejtek inzulinérzékenysége életmóddal (vagyis főként étrenddel és mozgással) javítható, és a cukorbetegség rizikója jelentősen csökkenthető.
Az egészséges táplálkozás sok szempontból azonos a diabétesz-diéta legfőbb alapelveivel. A gyakori, kis étkezések, az alacsonyabb energiabevitel mind a kiegyensúlyozottabb életmódhoz vezetnek. Természetesen az egyéni adottságok döntőek, így a megfelelő étrend összeállításában mindig ki kell kérni szakorvos és dietetikus tanácsát, hiszen pontosan tisztában kell lenni az energiafelhasználással és bevitellel, a szénhidrátok, fehérjék, zsírok fogyasztásának szabályaival. Az IR-diéta keretein belül nagy figyelmet érdemes fordítani a rostfogyasztásra, hiszen ezek elősegítik a szénhidrátok lassabb és a zsírok kisebb mértékű felszívódását.
A rendszeres és jól felépített mozgás önmagában is képes javítani a sejtek inzulinérzékenységét. A diabétesz megelőzésében (vagy ha már kialakult, karbantartásában) is kiemelten fontos a mozgás, nem csak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálásának érdekében is. Megfelelően összeállított programmal a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető.
Néhányan úgy gondolhatják, a vércukorszintre elsősorban a kardióedzésekkel, vagyis például futással, biciklizéssel lehet hatást gyakorolni. Holott számos kutatás igazolta már, hogy inzulinrezisztencia esetén az aerob mozgás és az erősítő edzés kombinálása a leghasznosabb – ahogyan egyébként igaz ez a nem cukorbeteg személyeknél is. Főszabályként ajánlható a heti 5 alkalommal végzett 30 perces edzés, amiből 3 lehetőleg közepes intenzitású aerob edzés, 2 pedig a fő izomcsoportokat átmozgató erősítés. Természetesen mindig az adott személy állapotának, céljainak és lehetőségeinek megfelelően kell összeállítani a mozgásprogramot, hiszen az a cél, hogy például egy 25 éves, kisebb túlsúllyal rendelkező személynél és egy 60 év fölötti, esetleg mozgásszervi problémával élő személynél is kivitelezhető és élvezhető legyen. Mindezeket tekintetbe véve akkor lehet a leghatékonyabb és legbiztonságosabb a mozgásprogram, ha azt az orvosi állapotfelmérés után mozgásterapeuta segít felépíteni.
- Ha valóban felállítható az inzulinrezisztencia diagnózisa – ami alapvetően a 3-pontos cukorterheléses vizsgálatra és a HOMA-index meghatározására épül -, a pácienst meg kell ismertetni az életmódterápia lehetőségeivel. A megfelelően kialakított életmódnak ugyanis nem csak a kiegyensúlyozott táplálkozás és az edzésprogram lehet a része, hiszen számos olyan életmódelem van, amely kihathat a szervezet működésére. Érdemes lehet például megtanulni a stresszkezelést, rendezni az esetleges alvászavarokat és karbantartani az alapbetegségeket. Ehhez pedig egy alapos kivizsgálás adhatja a hátteret – hangsúlyozza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus. - Ha mindez nem bizonyul elegendőnek, akkor gyógyszeres kezeléssel is szükség lehet kiegészíteni a terápiát az étkezéshez és mozgáshoz adaptálva. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszeres kezelés és az életmód terápia nem helyettesítik egymást, hanem egymást kiegészítve segítik az inzulinszint normalizálását. Ha megfelelő orvos-beteg együttműködéssel és kitartással sikerül elérnünk a kívánt eredményt, akkor jó eséllyel nem kell szembenézni a cukorbetegség kialakulásával.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Koppány Viktóriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekNagyon kellemes és nyugodt volt a légkör, figyelmesek és segítőkészek voltak az ott dolgozók. Nem maradt bennem kétely, mert minden kérdésemre választ kaptam. Csak pozitívumokról tudok beszámolni.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.