Akit az életmódja hajlamosíthat a 2-es típusú cukorbetegség kialakulására, tehát például magas a vérzsír- és koleszterinszintje, túlsúllyal és magas vérnyomással küzd, esetleg már fel is ismerték nála az inzulinrezisztenciát, fontos tudnia, hogy ha az életmódterápia iránymutatásával változtat a szokásain, megelőzheti a diabéteszt. Dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus avatott be a részletekbe.
Mammut II. - 1024 Budapest, Lövőház u. 1-5.
Az inzulinérzékenység az a mutató, amely megmutatja, milyen érzékenyen reagálnak a sejtek az inzulinra. (Az inzulin egy hormon, amit a hasnyálmirigy, orvosi nevén a pancreas termel.) A magas érzékenység lehetővé teszi, hogy a sejtek hatékonyabban használják fel a glükózt, csökkentve a vércukorszintet. Az alacsony inzulinérzékenység pedig az úgynevezett inzulinrezisztencia, amikor a sejtek nem képesek megfelelő mértékben a glükózt lekötni, felhasználni, ezért a vércukor magasabb lesz. Ha nem kezelik ezt az állapotot, kialakulhat a 2.-es típusú cukorbetegség. A jó hír, hogy a sejtek inzulinérzékenysége életmóddal (vagyis főként étrenddel és mozgással) javítható, és a cukorbetegség rizikója jelentősen csökkenthető.
Az egészséges táplálkozás sok szempontból azonos a diabétesz-diéta legfőbb alapelveivel. A gyakori, kis étkezések, az alacsonyabb energiabevitel mind a kiegyensúlyozottabb életmódhoz vezetnek. Természetesen az egyéni adottságok döntőek, így a megfelelő étrend összeállításában mindig ki kell kérni szakorvos és dietetikus tanácsát, hiszen pontosan tisztában kell lenni az energiafelhasználással és bevitellel, a szénhidrátok, fehérjék, zsírok fogyasztásának szabályaival. Az IR-diéta keretein belül nagy figyelmet érdemes fordítani a rostfogyasztásra, hiszen ezek elősegítik a szénhidrátok lassabb és a zsírok kisebb mértékű felszívódását.
A rendszeres és jól felépített mozgás önmagában is képes javítani a sejtek inzulinérzékenységét. A diabétesz megelőzésében (vagy ha már kialakult, karbantartásában) is kiemelten fontos a mozgás, nem csak a szövődmények elkerülésére, de a vércukorszint normalizálásának érdekében is. Megfelelően összeállított programmal a szükséges gyógyszerek mennyisége is csökkenthető.
Néhányan úgy gondolhatják, a vércukorszintre elsősorban a kardióedzésekkel, vagyis például futással, biciklizéssel lehet hatást gyakorolni. Holott számos kutatás igazolta már, hogy inzulinrezisztencia esetén az aerob mozgás és az erősítő edzés kombinálása a leghasznosabb – ahogyan egyébként igaz ez a nem cukorbeteg személyeknél is. Főszabályként ajánlható a heti 5 alkalommal végzett 30 perces edzés, amiből 3 lehetőleg közepes intenzitású aerob edzés, 2 pedig a fő izomcsoportokat átmozgató erősítés. Természetesen mindig az adott személy állapotának, céljainak és lehetőségeinek megfelelően kell összeállítani a mozgásprogramot, hiszen az a cél, hogy például egy 25 éves, kisebb túlsúllyal rendelkező személynél és egy 60 év fölötti, esetleg mozgásszervi problémával élő személynél is kivitelezhető és élvezhető legyen. Mindezeket tekintetbe véve akkor lehet a leghatékonyabb és legbiztonságosabb a mozgásprogram, ha azt az orvosi állapotfelmérés után mozgásterapeuta segít felépíteni.
- Ha valóban felállítható az inzulinrezisztencia diagnózisa – ami alapvetően a 3-pontos cukorterheléses vizsgálatra és a HOMA-index meghatározására épül -, a pácienst meg kell ismertetni az életmódterápia lehetőségeivel. A megfelelően kialakított életmódnak ugyanis nem csak a kiegyensúlyozott táplálkozás és az edzésprogram lehet a része, hiszen számos olyan életmódelem van, amely kihathat a szervezet működésére. Érdemes lehet például megtanulni a stresszkezelést, rendezni az esetleges alvászavarokat és karbantartani az alapbetegségeket. Ehhez pedig egy alapos kivizsgálás adhatja a hátteret – hangsúlyozza dr. Koppány Viktória, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, klinikai farmakológus. - Ha mindez nem bizonyul elegendőnek, akkor gyógyszeres kezeléssel is szükség lehet kiegészíteni a terápiát az étkezéshez és mozgáshoz adaptálva. Fontos megjegyezni, hogy a gyógyszeres kezelés és az életmód terápia nem helyettesítik egymást, hanem egymást kiegészítve segítik az inzulinszint normalizálását. Ha megfelelő orvos-beteg együttműködéssel és kitartással sikerül elérnünk a kívánt eredményt, akkor jó eséllyel nem kell szembenézni a cukorbetegség kialakulásával.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Koppány Viktóriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5. em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekA kedves, aranyos, nyugodtságot árasztó dr. Koppány Viktória doktornő, akihez mindig örömmel megyek. Mindent türelmesen, számomra is érthetően elmagyaráz, és a magyarázat közben mindig megcsillogtatja szuper humorérzékét is! :)
Nem ritka, hogy női meddőség kivizsgálása során a pajzsmirigy működése kapcsán azzal szembesülnek a páciensek, hogy ha rendben van a TSH értékük, akkor ezen a téren nincs akadálya a fogantatásnak. Holott dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez önmagában nem elégséges eredmény, ugyanis az anti-TPO szintet is vizsgálni kell ilyen esetben. Miért van ennek jelentősége és mit érdemes még felmérni a pajzsmirigy működésével kapcsolatban, ha a meddőség leküzdése a cél? Ezekre a kérdésekre válaszolt a szakorvos.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.