Így hat az elhízás a szerveinkre - a fogyáshoz érdemes segítséget kérni

Nem csak a BMI számít

Az elhízás definiálásában az egyik legismertebb módszer a BMI (testtömeg-index) kiszámolása, amelyhez számos kalkulátor található az interneten. Eszerint 30 fölötti BMI-nél beszélünk elhízásról. Ez a szám azonban nem veszi figyelembe a testösszetételt, ezért az orvosok más mérőszámokat is meg szoktak határozni, mint például a derék-csípő arányt, illetve a testzsír százalék meghatározását különböző eszközökkel.
- Ha kimondható az elhízás diagnózisa, még mindig hosszú út vezethet addig, hogy megtudjuk, pontosan mi eredményezte a túlsúlyt – hangsúlyozza Mutnéfalvy doktor. – Tény és való, hogy a nem megfelelő étkezési szokások és a mozgáshiány hatására mindig gyarapodnak a kilók, de a kivizsgáláson utána kell járni többek közt a genetikai adottságoknak, az alvászavaroknak, a szedett gyógyszereknek és az esetleges betegségeknek is. Az elhízás mögött ugyanis nem ritkán hormonális eltérések állnak, amelyeknek ugyanakkor rizikófaktora is a túlsúly. Ennek szétszálazása és a kezelés sokszor türelmet és kitartást igényel. A fogyás viszont mindenképpen cél, hiszen az elhízás az egész szervezetre negatív hatást gyakorol.

Az elhízás hatása az egyes szervrendszerekre

• Szív-érrendszer

Az elhízás közvetlenül növeli a szív-érrendszeri betegségek kockázatát, ugyanis zsíros lerakódásokat hoz létre az artériákon. Ezek később – nagyon leegyszerűsítve – károsíthatják vagy elzárhatják az érintett ereket, szívinfarktust, stroke-ot vagy végtagi elzáródást okozva. A kockázat különösen nagy, ha az elhízás a metabolikus szindróma részeként van jelen, a magas vérnyomás, a magas koleszterinszint, a kettes típusú cukorbetegség mellett, esetleg még az alvási apnoéval kiegészülve.

• Légzőrendszer

A zsíros lerakódások a légutakat is beszűkíthetik, ami megnehezíti a légzést. Ez különösen alvás közben veszélyes, ugyanis, ha ezzel összefüggésben kialakul az alvási apnoé, az kezeletlenül tovább növeli a 2-es típusú cukorbetegség és a szívbetegségek kockázatát. Az elhízás önmagában is kockázati tényező olyan légzőrendszeri betegségek szempontjából, mint például az asztma, a fertőzések, a pulmonális magas vérnyomás és embólia, valamint a COPD.

• Emésztőrendszer

Az elhízás és az emésztőrendszer olyan összetett kapcsolatban van egymással, hogy szinte csak felsorolás-szerűen lehet említeni azokat a betegségeket, amelyeknek rizikófaktora a túlsúly. Ilyen többek közt a hasmenés/székrekedés, a nem-alkoholos zsírmáj, a májcirrózis, az epekő, a vastagbél polipok, a hashártya-gyulladás, a hasnyálmirigy gyulladás. Az elhízással küzdők 22-70%-át érinti a reflux is, ami önmagában növeli a különböző emésztőszervi fekélyek kialakulásának kockázatát. 

• Reproduktív rendszer

Az elhízás számos módon hat a reprodukciós működésre, például az ilyen úton kialakult anyagcsere-változások hatással vannak mindkét nem termékenységére. A nőknél nőhet továbbá a menstruációs ciklussal és peteéréssel kapcsolatos zavarok aránya, valamint a terhesség alatti komplikációk veszélye, férfiaknák a túlsúly megváltoztathatja a spermiumtermelődést és a tesztoszteronszintet.

• Hormonrendszer

A pajzsmirigy alulműködés, a Cushing szindróma, a PCOS, a 2-es típusú cukorbetegség a leggyakoribbak azon endokrinológiai betegségek közül, amelyek kialakulásában nagy szerepe van az elhízásnak. Ezen kívül sokkal ritkábban előforduló kórképek is lehetnek okai és következményei is a jelentősebb túlsúlynak, ezért az endokrinológiai kivizsgálás gyakran összetett és elhúzódó folyamat, amelyben sok információt kell összegyűjteni a szakorvosnak. 

• Bőr

Az erős izzadáson túl a bőr alatti vastag zsírréteg a bőr redőződéséhez vezet, ami közvetlenül növeli a kiütések, kisebesedés veszélyét. Ezen kívül az elhízás számos bőrbetegség állapotát is súlyosbíthatja, mint például a pikkelysömör, a plantáris hiperkeratózis, a striák, a cellulitisz, a bőr és körömgomba.

• Váz- és izomrendszer

A többlet súly alapvetően extra nyomást helyez az ízületekre, ezzel növelve a gyulladás rizikóját. Túl ezen csökkenti a mobilitást, az izmok funkcionalitását, egyensúlyproblémákat okozhat, és a csontritkulás rizikófaktora is.

• Daganatos betegségek

Kutatások szerint az elhízás növeli többek közt a máj-, a vese-, a hasnyálmirigy-, a vastagbél-, a petefészek-, a prosztata- és az epehólyagrák kialakulásának esélyét.

A fogyás komplex kezelés eredménye lehet

- A fenyegető következményeket fontos ismerni, de legalább ilyen fontos tudni, hogy van segítség a fogyáshoz. Első lépés az egészséges életmód kialakítása, amivel jelentősen javítható a testtömeg-összetétel, csökkenthető a zsír mennyisége. Nem kell mást tenni, mint bevezetni a mozgást és a megfelelő táplálkozást az életmódba. Ez természetesen nem olyan könnyű, mint ahogyan hangzik, de ebben nagy segítséget nyújthat az életmód orvoslás. Az életmód orvos, a dietetikus és a mozgásterapeuta közreműködésével hatékony és biztonságos életmód programok dolgozhatók ki – ismerteti dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista. - Az is előfordulhat azonban, hogy az ajánlott életmód sem hozza meg a kívánt eredményt, vagy ez önmagában nem elégséges. 30-as BMI érték felett ezért szóba jöhet a gyógyszeres kezelés is. Az elhízás kezelésére alkalmazott gyógyszerek fokozhatják a telítettségérzést, csökkenthetik a tápanyag-felszívódást, illetve felpörgethetik az anyagcserét. Érdemes tudni, hogy nem minden készítményt lehet hosszabb távon alkalmazni, ráadásul mellékhatásokkal is járhatnak, így mindenképp szigorúan követni kell az orvos utasításait a használatukat illetően. Az életmódváltás pedig a gyógyszerszedés mellett is erősen ajánlott!

Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)