A legtöbben csak legyintenek, ha a közelükben valaki a túl alacsony vérnyomásáról panaszkodik. Tény, hogy így lényegesen kisebb például a stroke kockázata, azonban a mindennapos kellemetlenségek mellett – szédülés, álmosság – az alacsony vérnyomás is komoly betegségekkel járhat.
A helyzetváltoztatás kapcsán fellépő, függőleges, vagy ortosztatikus hipotónia főként idősebb korban jelentkezik, a 65 évnél idősebbek 25 százalékát érinti.
Élettani körülmények közt felálláskor egy rövid időre csökken a vérnyomás, de normál esetben a szimpatikus idegrendszer ezt érzékeli, aktiválódik, és kompenzálja a vérnyomáscsökkenést – magyarázza Prof. Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa. Az ortosztatikus hipotónia során a felállást követő 3 percben a szisztolés vérnyomás 20, a diasztolés 10 Hgmm-rel csökken, de a szimpatikus idegrendszer működési zavara miatt a kompenzáció elmarad, a beteg megszédül, gyengeséget, kimerültséget érez. Az ortosztatikus hipotónia következtében jelentkezhet még gyakori fejfájás, hányinger, a kognitív funkciók lassulása, homályos látás, nyaki fájdalom és fulladás érzés is.
Az alacsony vérnyomás hátterében több betegség is állhat. Kivizsgálása során a cukorbetegség és ideggyógyászati kórképek mellett gondolni kell a hormonális betegségekre is – figyelmeztet Balázs professzor. Egy betegem története hívta fel a figyelmem a problémára, mely sajnos nem egyedi eset. A pajzsmirigy alulműködéssel diagnosztizált, emiatt gyógyszer kezelésben is részesülő férfi állapota folyamatosan romlott. Feltűnő volt, hogy míg alulműködés esetén a lelassult anyagcsere miatt a betegek híznak, ő inkább fogyott, látványosan. Részletes kikérdezése alapján kiderült, hogy a családban több pajzsmirigybeteg is van, és beszámolt arról is, hogy az alacsony vérnyomás mellett a legfeltűnőbb tünete bőrének gyors barnulása: a szájnyálkahártyán is barna folt volt látható, emellett gyakori panasz a kéz redőinek barnulása is.
Az elvégzett vizsgálatok a pajzsmirigy megnagyobbodását igazolták. Az alacsony kortizol szinthez társuló emelkedett agyalapimirigy-hormon (ACTH), mellékvese elleni és TPO elleni antitest pozitivitás igazolták az Addison-kórt, amely a Hashimoto thyreoditishez társult. A diagnózis felállítása után megkezdett hormonpótlással a panaszai megszűntek.
Az alacsony vérnyomás természetesen nem minden esetben jelentkezik az Addison-kór, vagy csökkent mellékvese betegség tüneteként, de érdemes gondolni rá, illetve célzott vizsgálatokkal kizárni, ha az alacsony vérnyomáshoz az alábbi panaszok is társulnak. Jellemző tünet a nagyfokú gyengeség, feltűnő sóéhség, fogyás, étvágytalanság, gyakori ájulás, a bőr és a száj erős pigmentációja. Fontos tudni, hogy ez a betegség gyakran társul a pajzsmirigy autoimmun betegségéhez. Ilyenkor a beteg nem hízik, hanem fogy, gyakran jelentkezik hasmenése.
A szerteágazó tünetek sokszor félrevezetőek, a betegség diagnózisa ezért elhúzódhat. Ez azért veszélyes, mert az amúgy is csökkent védekezőképességű betegnél a legártalmatlanabb lázas betegség is életveszélyes állapotot idézhet elő. Érdemes tehát panaszok esetén tovább vizsgálni a lehetséges okokat, megfelelő kezeléssel a probléma megszüntethető.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.