Amit az egészsége érdekében mindenkinek tudnia kellene: hogyan hat a bélflóra egyensúlya az immun- és endokrin rendszerre?
Sokan és sokféle módon igyekeztek felhívni már a figyelmet a jól működő bélrendszer szerepére, egészségünk megőrzésében. Az utóbbi évek széleskörű nemzetközi kutatásai eredményeképpen megismerhettük a mikrobiom fogalmát, melynek segítségével valódi válaszokat kaphatunk arra a kérdésre, hogy pontosan hogyan vezet a bélrendszer egyensúlyának felborulása a ma népbetegségnek – bélbetegségek, elhízás, pajzsmirigybetegség, diabétesz, szív- és érrendszeri betegségek - számító kórképek megjelenéséhez. Erről szól Prof. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosának írása.
A bélfóra olyan, mint az ujjlenyomat: egyedi összetételű
Egy felnőtt bélrendszerében változatos baktériumflóra él, amelynek tagjai részt vesznek az anyagcsere folyamatokban, a szénhidrátok lebontásában, serkentik több ásványi anyag: kalcium, magnézium, vas– felszívódását, továbbá B-vitaminokat, K-vitamint és egyéb védő-anyagokat termelnek a szervezet számára. A bélflóra olyan, mint az ujjlenyomat, minden embernek egyedi összetételű, rá jellemző baktérium törzsekből álló mikrobanépessége, azaz mikrobiom él a bélrendszerében. Ezekben több ezer baktériumcsaládnak több mint 100-szor több génje van, mint szervezetünk összes sejtjének! Tehát a bélflóra genomja több mint százszor annyi gént tartalmaz, mint az ember génállománya.
A kórossá váló mikrobiom szerepe az emberi szervezetben
A szív és érrendszeri betegségek kialakulásának okaként ismert gyulladásos jelenségek hátterében az elmúlt években előtérbe került a humán mikrobiom kutatása. A mikrobiom a bélben élő, dinamikusan változó baktériumok, vírusok, gombák összessége. A mikrobiomnak nemcsak a bélrendszer normális működésében van meghatározó szerepe, hanem az immun- és endokrin rendszerre is hat.
A bélflóra felborulásától a betegségek megjelenéséig
A kedvező és káros bélbaktériumok érzékeny egyensúlyát elsődlegesen az elfogyasztott táplálékok határozzák meg. A helytelen összetételű tartós étrend következtében az egészséges egyensúly felborul. A baktériumok változatosságának, sokszínűségének (diverzitása) csökkenésével párhuzamosan kialakul a dizbiózis. Ha a bélflórát alkotó baktériumok jótékony diverzitása károsodik, bizonyos törzsek elszaporodnak, az immunrendszer számára antigént, „triggert” azaz indukáló tényezőt hoznak létre, és ez másodlagosan a gyulladás következtében a bél károsodásához is vezet. A bélrendszer belső felszíne mintegy kétszázszor nagyobb, mint a testünk felszíne. A bél falát beborító sejtréteg, az un. endothel áteresztő-képességének károsodásakor a sejtek eltávolodnak, és a makromolekulák a bélből a keringésbe jutnak. A helyileg kialakuló gyulladás hasmenést, székrekedést, fájdalmat, fokozott gázképződést eredményez. Ha a bélben lévő baktériumok bejutnak a szervezetbe, vagyis átjutnak a bélfalon, akkor szöveti károsodást, majd a keringésbe jutva immunglobulin (IgG ) ellenanyag termelést okoznak. Az immunsejtek a bél falában folyamatos kapcsolatban állnak a mikrobiommal, az itt lezajló kedvezőtlen változásoknak tehát nem pusztán helyi következményei lesznek, hanem egyúttal az egész szervezetre (az immun- és endokrin rendszerre) hatnak, ezáltal megnövelik a funkcionális bélbetegségek (un. IBS, Crohn betegség), elhízás, diabetesz, a pajzsmirigy autoimmun és a kardiovaszkuláris betegségek, az inzulinrezisztencia és egyes daganatos betegségek kialakulásának kockázatát.
A mikrobiom vizsgálata
A mikrobiom genomikai módszerekkel történő objektív vizsgálata segíthet azonosítani azokat a bélben lévő, immunreakciókat kiváltó faktorokat, amelyek hozzájárulhatnak a személyre szabott kezelési stratégia megválasztásához, aminek markáns része az életmód átalakítása is. A speciális széklet genomikai teszt (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározza a sokszínűség változását, illetve azonosítani tudja bizonyos bélbaktériumok túlnövekedését. Az egyénre jellemző mikrobiom viszonylag állandó, azonban időszakosan változó (pl. antibiotikum!). Az elvégezhető széklet-genomikai teszt során (SGT) a bélflórát alkotó törzsek és fajok pontos genetikai azonosítása révén meghatározható a sokszínűség változása, illetve azonosítható bizonyos bélbaktériumok túlnövekedése! A diagnózis alapján javaslat tehető az életmód változtatásra, mellyel egészséges irányba terelhetők a kedvezőtlen változások.
Online bejelentkezés
Téma szakértői
Prof. Dr. Góth Miklós PhD
belgyógyász, endokrinológus, az MTA doktora
Orvos válaszol
Tisztelt Doktor Nő/Úr!
25 éves lány vagyok Hashimoto tireodotiszt diagnosztizáltak nálam 1 hete, az antitest 600 Ug, egy hónapos leletem szerint TSH 7,3 a többi érték még a normál határon belüli. Euthyroxot kaptam 50 microgrammosat, azt mondta az orvos, hogy napi egy szemet vegyek be. Kérdésem az volna, hogy beszedjem-e, ugyanis édesapámnak,aki 20 éve szenved ebben a betegségben, anno 100-as volt a TSH-ja és ő is 50 microgrammot kapott, ezért óva intett, túl nagy adag ez kezdetnek, mondta ő. Elhatároztam, hogy keresek egy másik kezelőorvost, de szeretném emellett kikérni az Ön véleményét is, hogy valóban 7,3-as TSH-ra ilyen dózisú gyógyszert kell-e szedni, és azonnal 50-el kezdeni, ahelyett, hogy például negyedekbe törném a szemeket.
Egyébként édesapám még azt is mondta, hogy szerinte 7,3 az még egyáltalán nem számít rossz értéknek, de interneten meg azt olvastam, hogy ilyenkor már jószerivel nem is eshetek teherbe,igaz ez?(menzeszem teljesen normális)
25 éves lány vagyok Hashimoto tireodotiszt diagnosztizáltak nálam 1 hete, az antitest 600 Ug, egy hónapos leletem szerint TSH 7,3 a többi érték még a normál határon belüli. Euthyroxot kaptam 50 microgrammosat, azt mondta az orvos, hogy napi egy szemet vegyek be. Kérdésem az volna, hogy beszedjem-e, ugyanis édesapámnak,aki 20 éve szenved ebben a betegségben, anno 100-as volt a TSH-ja és ő is 50 microgrammot kapott, ezért óva intett, túl nagy adag ez kezdetnek, mondta ő. Elhatároztam, hogy keresek egy másik kezelőorvost, de szeretném emellett kikérni az Ön véleményét is, hogy valóban 7,3-as TSH-ra ilyen dózisú gyógyszert kell-e szedni, és azonnal 50-el kezdeni, ahelyett, hogy például negyedekbe törném a szemeket.
Egyébként édesapám még azt is mondta, hogy szerinte 7,3 az még egyáltalán nem számít rossz értéknek, de interneten meg azt olvastam, hogy ilyenkor már jószerivel nem is eshetek teherbe,igaz ez?(menzeszem teljesen normális)
Tisztelt Kérdező!
A gyógyszeres kezelés nem a TSH-tól, hanem a beteg állapotától függ. Részletes immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba
A gyógyszeres kezelés nem a TSH-tól, hanem a beteg állapotától függ. Részletes immun-endokrin kivizsgálást javaslok.
A krónikus autoimmun gyulladás kezdetben gyakran tünetmentes, de együtt járhat átmenti pajzsmirigy érzékenységgel vagy megnagyobbodással, tömött tapintatú strúmával, esetleg hőemelkedéssel. Következményeként tartós alulműködés is előfordulhat már a betegség kezdetén előfordulhat. A pajzsmirigy komponensei: a Tireoglobulin és a pajzsmirigy peroxidáz enzim (TPO) elleni antitest mérése fontos. Észlelésekor a pajzsmirigy vékonytű biopszia (szövettani vizsgálatot) is szükséges lehet. A betegség korai felismerése azért is fontos, mert a tünetmentes forma („szubklinikus”) is jelentős rizikófaktora számos betegségnek. A betegség lefolyásában négy stádiumot különíthetünk el: l Hiperfunkciós stádium: betegség kezdetétől számított 1-6 hét. A tünetek a sejtek károsodása miatt felszabaduló jelentős mennyiségű hormon következtében jönnek létre („destruktív hyperthyreosis”). 2. Hipofunkciós stádium: a betegség kezdetétől számított 8. héttõl 4-6 hónapig. 3. Regenerációs stádium: A betegség kezdetétől számított 7-12 hónap. 4. Definitív stádium: ha a regeneráció teljes, akkor a beteg gyógyult, míg a betegek többségében súlyos, enyhe, esetleg szubklinikus hypothyreosis alakul ki (a TSH szint emelkedett, de a perifériás hormonok szintje az élettani határokon belül van). A hypothyreosis egyes formáinak meghatározásában alapvető az élettani TSH szint definiciója. A szuperszenzitiv TSH (sTSH) módszerek lehetővé tették a szubklinikus és az enyhe hypothyreosis megkülönböztetését. A sTSH 2.5 mU/l felső szintjét (!) az irodalom általában elfogadja, de számos, a szerzők által is leírt megkötést is megfogalmaz. A fiziológiás TSH szint felső határának 4,5-ről 2,5- mU/l-re csökkentése azt is eredményezte, hogy az Egyesült Államokban a szubklinikus hypothyreosisos betegek száma meghaladja a 20 milliót. A TSH meghatározásának fontosságát senki nem vonja kétségbe, de annak abszolutizálása félrevezető lehet. Ezért is lehet támogatni azt a legújabb véleményt, hogy a diagnózis megállapításakor ne csak a TSH értéket, hanem a familiáris adatokat (előfordul-e pajzsmirigybetegség a családban?) az immunológiai tesztek eredményét, spontán abortuszokat, egyes gyógyszerek fogyasztását (anorganikus készítmények:pl. Cordaron, betadin kúp, oldat) is célszerű figyelembe venni. Fontos, hogy még akkor ismerjük fel a betegséget, amikor a gyulladás már fennáll (antitestek magasak!), de még a pajzsmirigy működése nem csökkent (élettani hormonértékek!) . A kezelés szerencsére nem a műtét, hanem a megfelelő, egyénre szabott immun-moduláns gyógyszeres kezelés, esetleg pajzsmirigy hormonpótlás (egyéni mérlegelés alapján). „Ne a laboratóriumi értékeket kezeljük, hanem a beteget”!.
Jó egészséget kívánok: Prof. Dr. Balázs Csaba
Kapcsolódó oldalak
Kapcsolódó videók
