Az AMH megfelelő szintje igen fontos családalapításkor, hiszen minél alacsonyabb mennyiségben van jelen, annál kevesebb az esély a fogantatásra. Ám sokan nem tudják, hogy a túl magas értéke sem kívánatos, ugyanis PCOS-t is jelezhet, ami köztudottan több úton is komoly negatív hatást gyakorol a termékenységre. A magas AMH szint és a PCOS kapcsolatáról dr. Mutnéfalvy Zoltánt, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
A petefészkekben termelődő AMH -antimullerian hormon- kulcsszerepet játszik a nemi szervek kialakulásában, valamint hasznos információkat nyújt a reproduktív egészségi állapotról, mivel a petefészkek belsejében lévő tüszők termelik. Megfelelő fogamzókészség esetén magasabb az AMH szint, ami azt jelenti, hogy a petefészkek nagyobb petesejtellátással rendelkeznek. A nőknél az AMH szintje serdülőkorban kezd emelkedni, és 25 éves kor körül éri el a maximumát. Ezt követően, az évek múlásával az AMH szintje egyre csökken, majd a menopauza során már nincs is jelen mérhető mennyiségben.
Érdemes tudni, hogy az AMH szintjének mérése bár meg tudja mondani a petefészkek tartalékának mértékét, de azt nem, hogy a petesejtek milyen minőségűek- így nem lehet a segítségével konkrétan megjósolni, hogy mennyi a teherbeesés esélye.
Sokan úgy gondolják, hogy ha valakinek igazán magas az AMH szintje, akkor ő biztosan “szuper termékeny”. Azonban ez nem feltétlenül van így, ugyanis, ha a referenciatartományhoz képest magasabb az AMH értéke, akkor a háttérben a meddőség egyik leggyakoribb oka, a PCOS (policisztás ovárium szindróma) is meghúzódhat. Ezen kívül ritkábban, de előfordulhat, hogy a magas AMH szintet egy rosszindulatú daganat, a petefészek granulosasejtes tumora okozza.
Az AMH érték PCOS esetén jelentősen emelkedett (4 ng/ml feletti). Ilyenkor sok apró tüsző van jelen, ám domináns, repedésre kész tüsző nem alakul ki a férfi nemi hormonok túlsúlya miatt. Ez felborítja az FSH/LH egyensúlyát, így nem tud végbe menni normál tüszőérés és ovuláció. A túl sok AMH ráadásul lassítja és megakadályozza a tüszők korai érését, mivel gátolja petefészkek receptorainak az FSH-ra való érzékenységét, mely a tüszőérést serkentené.
Az AMH magas szintjének jelentősége van IVF (lombik) kezelés során is, hiszen, ha magas az AMH érték, azt jelentheti, hogy nagyobb eséllyel reagál majd az illető a termékenységi kezelésekre- ám veszélye, hogy nagyobb lehet ekkor a petefészek hiperstimulációs szindróma (OHSS) kockázata, ami súlyos esetben egy életveszélyes állapot, így ekkor fokozott ellenőrzés indokolt!
A PCOS egy igen összetett betegség, így kezelése több pilléren nyugszik és több orvosi szakág összehangolt munkáját igényli: a hatékony terápiához szükség van endokrinológusra, nőgyógyászra, valamint dietetikusra, esetleg mozgásterapeutára is. Nagyon fontos ekkor a megfelelő életmód követése (személyre szabott diéta+mozgás), a túlsúly leadása, ami mellett gyógyszeres kezelés is indokolt lehet- mondja dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa. A terápia hatására az AMH értéke normalizálódik, a ciklus/ovuláció rendeződik, és ezáltal a fogantatás esélye is lényegesen megnő.
A magas prolaktin-szint igen kellemetlen tünetekkel járhat, mint például tejcsorgás, menstruációs problémák a nőknél, merevedési zavar, ritkuló szőrzet a férfiaknál. A vér magas prolaktin-szintjét az esetek kis részében az agyalapimirigy daganata okozza, nagyobb részben azonban bizonyos gyógyszerek mellékhatásaként jelentkezik. Mi a teendő ilyen esetben? A kérdést Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa válaszolta meg.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.