A horkolást okozhatja a megnagyobbodott pajzsmirigy, de kialakulhat a pajzsmirigy alulműködéssel gyakran társuló elhízás következtében is. prof. dr. Balázs Csaba endokrinológus, a Budai Endokrinközpont orvosa a horkolás és a pajzsmirigybetegség közti kapcsolatra hívja fel a figyelmet.
A horkoló hang a felső légutak lágy szöveteinek (lágy szájpadlás, nyelvcsap, mandulák, nyelvgyök, a torok hátsó és oldalsó falai) vibrációja révén jön létre. Alvás közben az izmok és a kötőszövetek ellazulnak, s a ki-be áramló levegő a felső légutak lágy szöveteit mozgásba hozza. A horkolás fokozatait az alábbiak szerint szokták megkülönböztetni. Mérsékelt: testhelyzettől függetlenül, rendszeresen és gyakran jelentkezik a horkolás. Komoly: bármely testhelyzetben jelentkező, hosszan tartó, hangos horkolás. Súlyos: igen hangos horkolás, alvás közbeni testhelyzettől, amely távolról is hallható.
Gyenge izomtónus
Az alvásnak különböző fázisait különíthetünk el. Az izmok és a szövetek azokban a szakaszokban lazulnak el leginkább, amikor a legmélyebben alszunk. Kedvez a horkolásnak a háton fekvés, mivel a nyelv izmainak ernyedtsége miatt hátracsúszik a felső légútba, így szűkíti annak nyílását, ezáltal erősítve a levegő áramlását. Idősebb korban a horkolás fokozódik, mivel a torok izomszöveteinek tónusa életünk folyamán jelentősen csökken.
Elhízás
A felesleges zsírréteg nemcsak a bőrünk alá rakódik, hanem a garatizomzat és a garatnyálkahártya közé is. A vastagabb nyak, toka úgyszintén szűkíti a levegőjáratokat. A túlsúlyos emberek általában keveset mozognak, így izomtónusuk egyébként is gyengébb, szöveteik petyhüdtebbek lesznek.
Pajzsmirigy betegségei
Az könnyen belátható, hogy a megnagyobbodott pajzsmirigy mechanikus komprimáló hatása miatt kedvez a horkolás kialakulásának. Azonban az is kiderült, hogy a csökkent pajzsmirigyműködés során más elváltozások (nyelv megnagyobbodása, elhízás) miatt a horkolás kialakulásának és súlyosbodásának az esélyei nagyobbak. Ehhez társul az ún. alvási apnoe éjszakai légzéskimaradás, amely komoly egészségkárosodáshoz vezethet. Az éjszakai alvás közben erős horkolással, sőt fuldoklással, a horkolások között hosszú légzés-szünetekkel járó betegségről van szó. A beteg napközben fáradt, hiszen sosem tudja kialudni magát, alvási fázisai felborulnak. Napközben aluszékonnyá válik, koncentrálóképessége romlik, a legváratlanabb helyzetekben elalszik. A csökkent pajzsmirigyműködés amúgy is állandó aluszékonysággal jár. A hosszú éveken át fennálló éjszakai oxigénhiány súlyos agyi, szív-és keringési zavarokat okozhat, gyakori szövődmény a magas vérnyomás is. Mindez nem csak a szívműködés károsodásához, hanem szívmegálláshoz is vezethet.
A horkolás gyógyításának több lépcsőfoka van – magyarázza Balázs Csaba professzor. Gégészeti vizsgálattal célszerű kideríteni, hogy helyi okok állhatnak-e a betegség hátterében. Emellett a pajzsmirigy vizsgálata, méretének és funkciójának meghatározása is segíthet a diagnózisban. A kezelés az elvégzett vizsgálatok eredményeinek függvényében történik, de néhány változtatással magunk is sokat tehetünk a javulás érdekében. Mivel a horkolás és az elhízás közötti összefüggés nyilvánvaló, ezért a legfontosabb teendő: megszabadulni a felesleges kilóktól, ami még a súlyos alvási apnoéban szenvedők panaszait is megszüntetheti. A dohányzás abbahagyásával elkerülhetjük a nyálkahártyák duzzadását, ezért érdemes lemondanunk e káros szenvedélytől. Az alkohol és a nyugtatók, altatók szintén az izomtónus csökkenését váltják ki, és mélyebb alváshoz vezetnek. Emiatt különösen nehéz felébredni a légzésszünetre, s a tartósabb oxigénhiány nagyobb károsodásokat okoz. Érdemes ezek használatát mellőzni, és inkább a horkolás valódi okát kideríteni és azt kezelni.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.