Depresszió vagy éppen felfokozott ingerlékenység – olyan tünetek, amelyek miatt elsőre nem biztos, hogy a pajzsmirigy működészavaraira gondolunk. Holott dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus szerint a hangulatban beállt változások akár pajzsmirigy alulműködésre vagy túlműködésre is utalhatnak, ezért további tünetek esetén érdemes ebben az irányban is vizsgálódni.
A pajzsmirigy működése minden alapvető életfolyamatunkra, és ezáltal az egész szervezetünkre kihat. Ez a légcső előtt pajzsszerűen elhelyezkedő belső elválasztású mirigyünk jód és fehérje felhasználásával kétféle hormont termel. Mennyiségüket az agyalapi mirigy pajzsmirigyserkentő hormonján (TSH) keresztül szabályozza. Ezek a hormonok felelnek a szervezet anyagcsere-bioenergia folyamatainak megfelelő működésért, a fehérje-szintézisért, szabályozzák a testhőmérsékletünket, oxigén-fogyasztásunkat, a magzat idegrendszeri fejlődését, csökkentik a koleszterinszintet, elősegítik a szervezet növekedését, felelősek a központi idegrendszer, a szív, a gyomor-bélrendszer és a bőr megfelelő működéséért, és nagymértékben meghatározzák lelkiállapotunkat is. Tehát ha zavar keletkezik a pajzsmirigy működésében, az akár pszichés tüneteket is okozhat.
A pajzsmirigyhormon szintje gyakran csak kismértékben tér el a normálistól, ilyenkor a tünetek sem olyan feltűnőek. Egy kis fáradékonyságnak, koncentrációs zavarnak nem tulajdonítunk nagy jelentőséget. Komolyabb esetekben azonban az anyagcsere lelassul, lassabb lesz a mozgás, a beszéd, a gondolkodás is, csökkenhet a teherbíró képesség, ami könnyen összetéveszthető a depresszióval.
- A pajzsmirigy betegség tünetei sokszor kifejezetten utánozhatják, sőt súlyosbíthatják a depressziót – ismerteti Polyák doktornő. – Egy ideig maga a páciens is úgy érezheti, hogy ilyen típusú hangulatzavara van, amire utalhat még az aluszékonyság, a hízás, az érdektelenség érzése, a libidó csökkenése. Vannak azonban olyan testi tünetek, amelyek kapcsán érdemes tovább gondolkozni a pajzsmirigy irányában. Ilyen lehet a szorulás, a fázékonyság, az arc felpuffadása, a haj ritkává és szárazzá válása, a hajhullás, a töredező körmök, a hideg, száraz, sápadt és durva bőr, az ödémák kialakulása.
Az alulműködés (hypothyreosis) vagyis a pajzsmirigy alacsonyabb hormontermelésének oka lehet a pajzsmirigy megbetegedése, melynek hátterében állhat gyulladás, a jód hiánya, pajzsmirigyműtét, röntgensugárzás vagy akár gyógyszerek is. A kivizsgálás során azonban mindez felfejthető, és maga a probléma nagyon jól kezelhető hormonpótlással.
Ha a pajzsmirigy a kelleténél több hormont termel, akkor beszélünk túlműködésről (hyperthyreosis). Ennek oka lehet a túl sok jódbevitel, a pajzsmirigy jóindulatú hormont termelő daganata, mérgezés, fertőzés vagy az agyalapi mirigy túlzott TSH-termelése. A túlműködésre akkor gyanakodhatunk, ha gyorsul a mozgás, a beszéd és gondolkodás, ha szapora a pulzus, ha ingerlékenységet és álmatlanságot tapasztalunk, és mivel ezek a tünetek szintén imitálhatják a bipoláris hangulatzavar, régi nevén mániás depresszió mániás fázisát, nagyon fontos az alapos kivizsgálás. Mindenképpen érdemes a pajzsmirigy működését is kivizsgáltatni, ha jó étvágy mellett fogyás jelentkezik, ha hasmenésünk van, izzadunk, kevésbé tűrjük a meleget, a bőrünk pedig meleg és nedves. A túl sok pajzsmirigyhormon férfiaknál csökkenti a spermaképződést.
A pajzsmirigy túlműködés leggyakoribb formája a Basedow-kór, amely egy főleg nőket érintő autoimmun betegség, és a pajzsmirigy megnagyobbodásával (golyva, strúma), valamint a hormonszint hirtelen megemelkedésével jár. Ezt látványos tünete teheti egyértelművé, ami a szem kidülledése, izmainak duzzadása, amelyet kettős látás is kísérhet.
A diagnózis felállítása után (amelyhez nem elég csupán a TSH meghatározás és az ultrahang), gyógyszeres kezelés, izotópos terápia, súlyosabb esetben műtét jöhet szóba.
- Van néhány olyan életszakasz, amikor jellemzőbbek a pajzsmirigy működési zavarai, ilyen a serdülőkor, a terhesség és a változó kor, amelyek bizonyos szempontból a hangulatzavarok kockázatát is fokozhatják. Veszélyeztető tényező még az immunrendszer normális működését aláaknázó hajszolt, mozgásszegény életmód, a helytelen táplálkozás, a dohányzás, az alkoholfogyasztás és a kezeletlen stressz, szorongás is – hangsúlyozza dr. Polyák Annamária, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus. – Éppen ezért, aki úgy érzi, hogy a tünetei összessége akár pajzsmirigy alulműködésre vagy túlműködésre utalhat, jól teszi, ha kivizsgáltatja magát, hogy szükség esetén megkezdhető legyen a hatékony kezelést.
Forrás: Endokrinközpont (www.endokrinkozpont.hu)
Véleményeket Dr. Polyák Annamáriáról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Mammut II. 5.em.
Telefonszám: +36 70 431 9728
További véleményekVégre olyan orvoshoz kerültem, aki ért ahhoz is, hogyan kell a beteggel beszélni. Pozitív csalódás volt!
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.