Rekedtség kínozza megfázás nélkül? Pajzsmirigyzavar is okozhatja

A pajzsmirigy betegségeknek több típusa van. Ezek járhatnak hormontermelési problémával, a szerv megnagyobbodásával, göbök kialakulásával, sőt, akár rosszindulatú elváltozás is lehet a probléma. Bár a pajzsmirigy igen apró méretű (normál esetben térfogata nőknél max. 18 ml, férfiaknál max. 25 ml – kb., mint a hüvelykujjunk utolsó ujjperce), ám változatos tüneteket tud okozni, mivel hormonjai szinte az egész szervrendszer működésére hatással vannak. Problémái okozhatnak testsúlybeli változásokat, hangulatingadozásokat, menstruációs zavarokat, meddőséget, hajhullást, emésztési gondokat, torokban lévő gombócérzést, bőrpigmentációs problémákat, alvászavarokat stb. Sőt, bizonyos esetekben a hangképzés is megváltozik, a beteg hangja mélyebbé ill. rekedté válhat.

 

 

A pajzsmirigyzavarok több típusa is járhat rekedtséggel. A mirigy igen közel helyezkedik el a hangszalagokat beidegző bolygó ideg ágának, a n. recurrens-nek lefutásához. Így a pajzsmirigy zavarai hatást gyakorolhatnak a hangszalagokra az idegen keresztül. Leggyakrabban a strúma, azaz a szerv megnagyobbodása, illetve göbök jelenléte váltja ki a panaszt. Ekkor további tünetként a torokban lévő gombócérzés, gyakori torokköszörülés figyelhető meg, valamint sokan számolnak be arról, olyan, mintha túl szűk lenne a ruhájuk nyaka (ezért folyton igazgatják is azt). De a pajzsmirigy gyulladása is ráterjedhet az idegekre, ami szintén a hangszin megváltozásával járhat. Dr. Borús Hajnal, a Budai Endokrinközpont diabetológusa, endokrinológus szakorvosjelöltje elmondta, súlyosabb pajzsmirigy alulműködés is kiválthatja a problémát, ugyanis ekkor a hangszalagok megvastagodhatnak (ödéma). Sajnos olykor előfordulhat a mirigy rosszindulatú daganata miatt is, illetve műtéti szövődményként, amikor esetleg megsérülnek a hangszalagokat mozgató idegek (ilyenkor a hangképzési zavar lehet átmeneti és végleges is).

 

 

Ahhoz, hogy meg lehessen állapítani, hogy valóban pajzsmirigyzavar okozza a problémát, több vizsgálat is szükséges: első körben laborvizsgálattal a pajzsmirigy hormonok (ft3, ft4) és a TSH mennyiségét kell ellenőrizni, nincs-e alul-vagy túlműködés. Akár van, akár nincs, ultrahangos vizsgálatot is indokolt elvégezni, mivel úgy láthatóak az olyan elváltozások, mint a mirigy megnagyobbodása, gyulladás, illetve a göbök. Ez utóbbiak általában jóindulatúak, de rákot is jelezhetnek, így bizonyos esetekben további vizsgálatok is indokoltak (izotópos vizsgálat, aspirációs citológia, esetleg MRI).

 

 

Hogy miként kell kezelni a zavart, az a probléma típusától függ. Gyakran elég a gyógyszeres kezelés, de izotópos terápiára is szükség lehet, súlyosabb esetben pedig műtétre- ilyenkor a pajzsmirigy egészét vagy egy részét eltávolítják (pajzsmirigy nélkül is lehet teljes értékű életet élni, ilyenkor azonban élethosszig tartó hormonpótlásra szorul a beteg). Kezelés hatására a panaszok csökkennek, majd a legtöbb esetben megszűnnek (kivéve, ha műtéti szövődmény a rekedtség oka).

 

 

A rekedtséget a pajzsmirigy betegségeken kívül más is okozhatja   Dr. Holpert Valéria, a Fül-orr-gége Központ fül-orr-gégésze elmondta, a légúti fertőzések mellett okozhatja még a panaszt dohányzás, sokízületi gyulladás, reflux, allergia, csomók, polipok, ciszták a hangszalagokon, rossz szokások, nem megfelelő környezet is. Amennyiben valaki tartósan szenved a problémától, érdemes szakorvoshoz fordulnia, mivel így fény derülhet az állapot kiváltó okára, így a kezelést is el lehet kezdeni. Emellett nagyon fontos a megfelelő beszédtechnika, nélkül a hang könnyen elfárad, és megjelennek a túlerőltetésből adódó problémák. Ez különösen azok körében fontos, akik munkájukból adódóan sokat beszélnek. Ha estére rendszeresen berekedünk, vagy napközben sokat köszörüljük a torkunkat, az nem jó jel. Ilyenkor hang- és beszédterápia javasolt a helyes, a hangszalagok számára sem megerőltető hanghasználat elsajátításához.