Az inzulinrezisztencia (IR) és annak megfelelő kezelése az utóbbi években igen nagy hangsúlyt kapott, ugyanis a szakemberek rájöttek, hogy a megemelkedett inzulin bizony könnyen 2-es típusú cukorbetegséghez vezethet, ráadásul olyan panaszokat is eredményezhet, mint a menstruációs zavarok vagy teherbeesési nehézségek. Az állapot kialakulásának hátterében a genetikai hajlamon túl az egészségtelen életmód áll- vagyis a nem megfelelő táplálkozás (sok finomított szénhidrát, telített zsírokban gazdag ételek), valamint a mozgáshiány. Mivel a mai kor embereire ezek igencsak jellemzőek, ezért nem meglepő, hogy egyre többször kerül diagnosztizálásra az inzulinrezisztencia és a cukorbetegség.
Az IR tünetei
Az IR van, hogy semmilyen tünettel nem jár, ám leggyakrabban az alábbi panaszok hívják fel rá a figyelmet:
Sokan, amikor felmerül bennük az inzulinrezisztencia gyanúja, beutalót kérnek cukorterheléses vizsgálatra. Ez önmagában nem is baj, hiszen fontos információkkal szolgál, ám nagyon gyakori IR esetén, hogy a glükóz szintje normál értékhatárokon belül mozog, az inzulin mennyisége viszont emelkedett- mondja dr. Koppány Viktória PCOS és IR specialista, aki a paciensek visszajelzései alapján elnyerte a Budai Endokrinközpont ÉV Kiváló Orvosa díjat.
Így tehát nagyon fontos, hogy ne csupán a vércukor szintjét ellenőriztesse, hanem az inzulinét is, ráadásul lehetőleg 3 pontos vizsgálattal (vagyis ellenőrizzék a 0,60 és 120 perces értéket is). Ezáltal ugyanis lehet látni, hogy megugrik-e, és ha igen, akkor mikor az inzulin mennyisége. Ez azért fontos, mert ha ekkor nem derül fény a magasabb inzulin szintre, akkor egy idő után már a vércukor értékei is „elcsúsznak”, tehát az állapot súlyosbodik.
Hogy a kellemetlen tünetek megszűnjenek, és hogy elkerülhesse a 2-es típusú cukorbetegséget, fontos a megfelelő, személyre szabott terápia. Ennek lényeges eleme a dietetikus által meghatározott diéta (megfelelő CH mennyiség, cukor, finomított szénhidrátok kerülése, gyors/lassú felszívódású szénhidrátok megfelelő időben történő fogyasztása), a rendszeres testmozgás (heti 150 perc kardió+izomerősítő edzések), valamint súlyosabb esetben gyógyszeres kezelés. Bizonyos időközönként vérvizsgálattal ellenőrzés javasolt, mely által meg lehet bizonyosodni az alkalmazott terápia sikerességéről, és szükség esetén annak változtatása javasolt.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.