A pajzsmirigy a nyak elülső részén található pillangóalakú szerv, mely bár méretét tekintve igen apró, mégis szinte az egész szervezet működését befolyásolja. Zavarai igen gyakoriak, melyek lehetnek a szerkezetéből, illetve hormontermeléséből adódó problémák. Sok embernél kialakulnak rajta úgynevezett göbök, melyek akár a pajzsmirigy működését is befolyásolhatják. Méretüket tekintve igen változatosak lehetnek, ám általában az 1 cm-nél nagyobb elváltozások igényelnek kezelést, az az alattiakat elég csupán rendszeresen megfigyelni, ellenőrizni. Érdemes tudni, hogy a jódhiány elősegíti kialakulásukat, ezért Magyarországon igen sok embert érint, mivel erősen jódhiányos területnek számít. Fajtájukat tekintve léteznek meleg (ált. pajzsmirigy túlműködést okozó) és hideg (többnyire inaktív, nem vesznek fel jódizotópot) göbök. Jellemzően a hideg göbök veszélyesebbek, mert gyakrabban lehetnek rosszindulatúak.
Az elváltozásokra rendszerint nyelési nehézség, torokban lévő gombócérzés, esetleg rekedt hang hívja fel a figyelmet. Ekkor az orvos tapintással megvizsgálja a nyak érintett részét, ám biztos diagnózist ultrahang és finomtű biopszia útján lehet kapni.
Felvetődhet a betegekben a kérdés, hogy vajon indokolt lehet-e esetleg műtéti beavatkozás? Ennek eldöntéséhez alapos vizsgálatra van szükség.
Hogy kell-e az illetőnél műtét, ahhoz szükség van labor-ultrahang-illetve izotópos vizsgálatra, esetleg citológiai mintavételre is. Beavatkozásra leginkább göbös elváltozás, strúma, súlyosabb túlműködés, hormontermelő daganat, rosszindulatú daganat, ciszták megjelenése esetén van szükség. Göbök esetén akkor indokolt a műtét, ha az komoly befolyást gyakorol a hormontermelésre, rossz hatással van a beteg életminőségére (pl. nyelési nehézségek), a gyógyszeres terápia sikertelen, gyorsan növekszik, valamint, ha rosszindulatú elváltozással állunk szemben- mondja dr. Tihanyi Balázs, a Budai Endokrinközpont sebésze.
Hogy milyen mértékű a beavatkozás, az részben a beteg állapotától, részben az alapbetegség típusától, a göbök elhelyezkedésétől, méretétől is függ. Ha a göb(ök) csak a pajzsmirigy egyik lebenyében található(ak), akkor elég a mirigynek csupán az egyik felét eltávolítani, ám ha mindkettőben jelen vannak, vagy ha jelentősen túlműködik a szerv (hosszú ideje tartó gyógyszeres kezelés mellett, vagy gyógyszerre rezisztens a göb), akkor teljes eltávolítás indokolt. Érdemes tudni, amennyiben nagymértékben el kell távolítani a pajzsmirigyet, úgy a beteg élete végég hormonpótlásra szorul, viszont teljes értékű életet élhet.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.