A klimax során észlelt kellemetlen tünetek közül az egyik leggyakoribb panasznak a hőhullámok számítanak. Emögött elsősorban a klimax során bekövetkező hormonális változás áll, ám kutatások szerint a probléma sokszor inzulinrezisztenciával (is) függ össze. Az Észak-Amerikai Menopauza Társaság találkozóján közzétett adatok szerint a menopauza alatt tapasztalható hőhullámok és éjszakai izzadások gyakrabban fordulnak elő azoknál, akik inzulinrezisztenciával küzdenek. A kutatók ugyanis megfigyelték, hogy a glükóz koncentrációja 33%-kal magasabb azoknál, akik hetente 1-5 alkalommal szenvednek hőhullámoktól, ráadásul náluk a HOMA index is több mind 2-szerese a normálisnak. A problémával nem csupán a kellemetlen tünetek miatt érdemes foglalkozni, hanem amiatt is, mert a klimax során eleve megnő a kardiovaszkuláris betegséges kialakulásának kockázata, és amennyiben inzulinrezisztencia is párosul a változókorhoz, úgy a rizikó még nagyobb. Éppen ezért a hőhullámokkal küzdő idősebb nőknek a tudósok azt javasolják, hogy rendszeresen ellenőriztessék vércukor és inzulin szintjüket, továbbá legyenek tisztában vérnyomásukkal, valamint lipid értékeikkel is!
Dr. Koppány Viktória, a Budai Endokrinközpont PCOS és inzulinrezisztencia specialistája szerint a problémával küzdő nők esetében az életmódváltás elkerülhetetlen (dohányzás abbahagyása, rendszeres testmozgás, személyre szabott diéta). Ez az inzulin és a vércukor értékeinek csökkentése mellett mérsékli a kellemetlen tüneteket, jobb közérzetet eredményez, valamint csökkenti a szövődmények kialakulásának kockázatát.
A szakértő továbbá felhívja a figyelmet arra, hogy attól függően, milyen súlyos az inzulinrezisztencia, bizonyos ideig gyógyszeres kezelésre is szükség lehet.
„Fontos, hogy a menopauza esetén is kezelendő az inzulinrezisztencia, de az ösztrogénhiány és a csontritkulás terápiája is fontos szempont, egyénre szabott terápia keretében”- teszi hozzá dr. Koppány Viktória.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.