Hormonzavar is állhat a magasvérnyomás hátterében

Hormonzavar is állhat a magasvérnyomás hátterében

endokrinkozpont.hu Létrehozva: 2015.04.29 Módosítva: 2015.04.29
A magasvérnyomás korunk egyik népbetegségének számít, és egy bizonyos kor felett egyre gyakrabban diagnosztizálják. A néma gyilkosnak is nevezett állapot olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, így kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Előfordulhat azonban, hogy hiába a gyógyszeres terápia, a beteg értékei nem javulnak. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ebben az esetben nem kizárt, hogy hormonális zavar áll a háttérben.

A magasvérnyomás korunk egyik népbetegségének számít, és egy bizonyos kor felett egyre gyakrabban diagnosztizálják. A néma gyilkosnak is nevezett állapot olyan súlyos szövődményeket okozhat, mint pl. a stroke vagy a szívinfarktus, így kezelése kiemelt jelentőséggel bír. Előfordulhat azonban, hogy hiába a gyógyszeres terápia, a beteg értékei nem javulnak. Dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa szerint ebben az esetben nem kizárt, hogy hormonális zavar áll a háttérben.

Másodlagos hipertónia

A magasvérnyomás betegégnek két fajtáját különböztetjük meg: létezik elsődleges (primer) illetve másodlagos (szekunder) hipertónia. A különbség a kettő között az, hogy az elsődleges forma önálló kórkép, míg a szekunder valamilyen más betegség következménye. Ez lehet többek között vesebetegség, diabétesz, alvási apnoe, de akár bizonyos hormonzavarok is vérnyomás emelkedést okozhatnak. Fontos tudni, hogy ezekben az esetekben – vagyis amikor valamilyen egyéb eltérés áll a hipertónia mögött- az alapbetegséget is kezelni kell, máskülönben meglehet, hogy a vérnyomáscsökkentő gyógyszeres kezelés nem vezet eredményre. Ráadásul így a szövődmények megjelenése is gyakoribbá válik, hiszen az érkárosító hatás kifejezettebben jelen van.

Hormonális zavar a vérnyomás emelkedés hátterében

hormonok-magasvérnyomásA másodlagos magasvérnyomás egyik fajtája az endokrin eredetű hipertónia. Ezt legtöbbször pajzsmirigy túlműködés váltja ki, hiszen ekkor szinte az egész szervezet „fokozott üzemmódra” kapcsol. Ilyenkor általában a szisztolés érték a magasabb, továbbá a pulzusszám is megemelkedik, az illető stresszes, ideges, ami csak tovább fokozza a vérnyomás emelkedését.

Pajzsmirigy túlműködésre utaló további tünetek: izzadás, fogyás, szívritmuszavarok, kidülledő szemek.

Pajzsmirigy problémán kívül hipertóniát okozhat a mellékvesekéreg hormonjának, a kortizolnak a túltermelődése, a Cushing-kór, illetve szindróma is. A betegség során nő a vér térfogata , ráadásul a magas kortizol szint hatással van a só-és vízháztartásra, így a vérnyomás megemelkedik. Ezért hipertónia esetén szükségszerű lehet a vérben található kortizol mennyiségének a meghatározása, ugyanis Cushing-kór esetén a betegek több, mint 80%-a hipertóniával küzd - mondja dr. Békési Gábor, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.

A Cushing-kór további tünetei: hasi elhízás, a háton keletkező zsírpúp, holdvilág arc, férfias hajhullás.

A mellékvesekéreg a kortizolon kívül aldoszteront is termel, melynek szerepe a nátrium és a víz visszatartása, valamint a kálium kiválasztása. Conn betegség során az aldoszteron szintje megemelkedik, így ennek köszönhetően ez az állapot együtt jár magas vérnyomással, hiszen a só-és vízháztartás zavart szenved. Ebből kifolyólag a hipertóniás beteg a vérnyomáscsökkentő kezelésre kevésbé vagy egyáltalán nem reagál - gyakran pont ez hívja fel a figyelmet a betegségre. A Conn betegség hátterében leggyakrabban jóindulatú ademóma, esetleg ritkán rosszindulatú daganat áll, mely esetekben egyedül műtéti úton lehet elérni a gyógyulást.

A Conn betegség további tünetei: fejfájás, izomgyengeség, fokozott szomjúság és vizeletürítés.

A magasvérnyomás hátterében ún. phaeochromocytoma is állhat, mely jellemzően a mellékvesevelőben lévő daganat, ami adrenalint, noradrenalint illetve dopamint termel. Ezek a hormonok elsősorban az érrendszerre hatnak, befolyásolják annak rugalmasságát, így a vérnyomást is. A betegség ezen anyagok túltermelődésével jár, és ez komoly szív-és érrendszeri tüneteket okoz. Szerencsére csak ritkán fordul elő, és többnyire a daganat jóindulatú, így műtét után akár teljes felépülés is lehetséges.

A phaeochromocytoma további tünetei: fejfájás, ájulás, sápadtság, hasi panaszok, hevesebb szívdobogásérzés

Hírek

Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk?

Pajzsmirigy göbök- mit kell tudni róluk?

A pajzsmirigy betegségek egy csoportját a szerven megjelenő göbök adják. Fontos azonban itt megjegyezni, hogy nagyon gyakori jelenségről van szó. Ha csak a tapintható göbökről beszélünk – melyek nagysága minimálisan 1 cm – akkor a lakosság kb. 6 – 8 % -a érintett. Ha az ennél kisebb göböket is számításba vesszük – ezek ultrahang vizsgálattal mutathatók ki – akkor ez a szám már 40 – 50%-ra emelkedik. Dr. Borús Hajnalt, a Budai Endokrinközpont endokrinológus szakorvosjelöltjét a pajzsmirigy göbös elváltozásairól kérdeztük. 

További részletek
A pajzsmirigy alulműködés PCOS-t is okozhat

A pajzsmirigy alulműködés PCOS-t is okozhat

Mind a pajzsmirigy alulműködés, mind a PCOS népbetegségnek számít, ám azt kevesen tudják, hogy gyakran egyszerre áll fenn a két állapot. Ennek többek között az az oka, hogy a hypothyreosis gátolhatja a normál peteérést, ami ciszták kialakulásához vezethet. A témában dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája beszélt. 

További részletek
Van pajzsmirigybeteg a családban? Erre figyeljen!

Van pajzsmirigybeteg a családban? Erre figyeljen!

A pajzsmirigyzavarok gyakori problémának számítanak, és érdemes tudni, hogy a gond sok esetben öröklődik is. Éppen ezért dr. Békési Gábor PhD, a Budai Endokrinközpont pajzsmirigy specialistája felhívja a figyelmet az ekkor jelen lévő rizikóra a családokban. 

További részletek

Prima Medica Egészséghálózat