A magas vérnyomás szinte az egész világon népbetegségnek számít. Bár gyógyszeres terápiával az állapot normalizálható, azonban vannak olyan esetek, amikor a kitartó kezeléssel sem javul a hipertónia. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa elárulja, mi állhat ennek hátterében.
Magyarországon számtalan magas vérnyomásban szenvedő beteg van, viszont a kezelt paciensek egy részénél nem használ a gyógyszeres terápia. Pedig a vérnyomás sikeres csökkentése fontos lenne, hiszen olyan szövődményekhez vezethet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus. Amennyiben másodlagos hipertóniával állunk szemben - azaz amikor a vérnyomás emelkedését valamilyen szervi zavar okozza- fontos, hogy kiderüljön, mi is eredményezi a kiugró értéket, hiszen csakis így lehet kezelni a problémát.
Prof. Morris Brown, a Cambridge University munkatársa egy friss közleményben a magas vérnyomás hátterében gyakran endokrinológiai probléma áll- pontosabban az aldoszteron nevű hormon zavara. Ez az anyag szabályozza ugyanis a só szintjét a vérben, így ha túl sok van ebből a hormonból, akkor egyértelmű, hogy a só mennyisége is megemelkedik. A tudósok nemrégiben közzétették, hogy némely betegnél, akik nem reagálnak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre, nem rákos daganatot találtak a mellékveséjükön, ami az aldoszteront termeli. Ezt az állapotot Conn szindrómának nevezik, és a kutatások szerint 4-ből 1 embernél ez az oka a sikertelen hipertóniakezelésnek.
„Az egyik legjellemzőbb tünet vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel egyáltalán, vagy nehezen befolyásolható magas vérnyomás. A betegségre hívhatja fel a figyelmet, de legalábbis gyanút ébreszthet egy másik fontos tünet: a vér káliumtartalmának csökkenése, amiért a beteg izomfájdalomról, indokolatlan izomlázról, illetve izomgyengeségről panaszkodik. Mindemellett előfordulhat szívritmuszavar is.”- mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.
A pontos diagnózishoz vér-és vizeletminta szükséges, valamint képalkotó vizsgálat, hogy fel lehessen deríteni a betegség okát (ami lehet pl. adenoma, carcinoma). Az egyoldali elváltozás, adenoma esetében a kórós oldal sebészi úton történő eltávolítása ad végleges megoldást, illetve ha a probléma mind a két mellékvesét érinti, akkor ott kombinált gyógyszeres kezelés szükséges.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
Véleményeket Dr. Bérczy Juditról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További vélemények"Köszönöm a doktornő munkáját, nagyon figyelt rám, nyitott volt az én ötleteimre is. Minden általam közölt információt szívesen fogadott, és meghallgatott. "
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.
A pajzsmirigybetegségtől hízunk vagy éppen az elhízás vezethet pajzsmirigybetegséghez? Hogyan kapcsolódhat a fogyás a pajzsmirigy állapotához? Hol érdemes elkezdeni a kivizsgálást és a kezelést? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont endokrinológusa, belgyógyász válaszolt a témával kapcsolatos legfontosabb kérdésekre.