A magas vérnyomás szinte az egész világon népbetegségnek számít. Bár gyógyszeres terápiával az állapot normalizálható, azonban vannak olyan esetek, amikor a kitartó kezeléssel sem javul a hipertónia. Dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa elárulja, mi állhat ennek hátterében.
Magyarországon számtalan magas vérnyomásban szenvedő beteg van, viszont a kezelt paciensek egy részénél nem használ a gyógyszeres terápia. Pedig a vérnyomás sikeres csökkentése fontos lenne, hiszen olyan szövődményekhez vezethet, mint a stroke, vagy a szívinfarktus. Amennyiben másodlagos hipertóniával állunk szemben - azaz amikor a vérnyomás emelkedését valamilyen szervi zavar okozza- fontos, hogy kiderüljön, mi is eredményezi a kiugró értéket, hiszen csakis így lehet kezelni a problémát.
Prof. Morris Brown, a Cambridge University munkatársa egy friss közleményben a magas vérnyomás hátterében gyakran endokrinológiai probléma áll- pontosabban az aldoszteron nevű hormon zavara. Ez az anyag szabályozza ugyanis a só szintjét a vérben, így ha túl sok van ebből a hormonból, akkor egyértelmű, hogy a só mennyisége is megemelkedik. A tudósok nemrégiben közzétették, hogy némely betegnél, akik nem reagálnak a vérnyomáscsökkentő gyógyszerekre, nem rákos daganatot találtak a mellékveséjükön, ami az aldoszteront termeli. Ezt az állapotot Conn szindrómának nevezik, és a kutatások szerint 4-ből 1 embernél ez az oka a sikertelen hipertóniakezelésnek.
„Az egyik legjellemzőbb tünet vérnyomáscsökkentő gyógyszerekkel egyáltalán, vagy nehezen befolyásolható magas vérnyomás. A betegségre hívhatja fel a figyelmet, de legalábbis gyanút ébreszthet egy másik fontos tünet: a vér káliumtartalmának csökkenése, amiért a beteg izomfájdalomról, indokolatlan izomlázról, illetve izomgyengeségről panaszkodik. Mindemellett előfordulhat szívritmuszavar is.”- mondja dr. Bérczy Judit, a Budai Endokrinközpont endokrinológus főorvosa.
A pontos diagnózishoz vér-és vizeletminta szükséges, valamint képalkotó vizsgálat, hogy fel lehessen deríteni a betegség okát (ami lehet pl. adenoma, carcinoma). Az egyoldali elváltozás, adenoma esetében a kórós oldal sebészi úton történő eltávolítása ad végleges megoldást, illetve ha a probléma mind a két mellékvesét érinti, akkor ott kombinált gyógyszeres kezelés szükséges.
Kapcsolódó cikkek, melyek érdekelhetik Önt |
Bejelentkezés kivizsgálásra: |
Endokrinközpont |
Véleményeket Dr. Bérczy Juditról itt olvashat >>>
Rendelés típusa:
Rendelés helye: Széna tér
Telefonszám: +36 30 141 4242
További vélemények"Az első fontos észrevétel, hogy nem kellett várnom, ami azért értékelendő, mert sokat dolgozom és szoros az időbeosztásom. A doktornő türelmesen végighallgatott, pedig gondolom nap, mint nap ezt teszi és ez feletébb fárasztó lehet. Nem feltétlen a gyógyszeres kezelésben látja a megoldást, hanem a természetesebb gyógymódokban és a jelenlegi életmód változtatásában."
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.