Mi az a Conn-szindróma?
A Conn-szindróma egy olyan hormonháztartási zavar, ami az aldoszteron nevű hormon túltermelésével jár. Az aldoszteron a nátrium sejtbe történő visszaáramlását növeli és a kálium ürítését fokozza. Magasvérnyomással, általános fáradságérzettel, ritkán izomgyengeséggel, izomláz-szerű érzéssel és görcsökkel is társul- ennek oka a vér káliumtartalmának csökkenése.
A betegség időben történő felismerése kiemelten fontos, mivel a magasvérnyomás károsítja az erek belső, endothel falát, így komoly problémákat okozhat. Amennyiben a beteg idejében fordul szakorvoshoz, úgy elkerülhetőek az olyan magasvérnyomás okozta szövődmények, mint például a szívinfarktus, vagy a stroke.
A zavart kiváltó okok meghatározzák a kezelési menetet is, így fontos a háttérben húzódó tényezők megállapítása. A problémát leggyakrabban a mellékvesekéreg hormontermelő daganata, adenomája okozza, amely fokozza az aldoszteron szintjét és a vesékben a nátrium és a víz visszaszívódását. Ilyenkor leggyakrabban jóindulatú elváltozásról van szó, ám az esetek kevesebb, mint 1%-ában a Conn-szindróma kiváltója rosszindulatú adenoma, esetleg karcinóma is lehet.
A betegséget okozhatja még a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjei tömegének kétoldali növekedése is, amit hiperpláziának nevezünk. A szindróma ritkán öröklődik, ám előfordulhat, hogy családi halmozódás figyelhető meg- éppen ezért amennyiben családjában előfordult ilyen típusú hormonzavar, úgy érdemes időközönként vérvizsgálattal megbizonyosodni az aldoszteron szintjéről!
A Conn-szindrómára általában nehezen – vagy sehogy sem- normalizálható magasvérnyomás hívja fel a figyelmet, főleg idős korban. Mivel a hipertónia mögött egy másik betegség áll (másodlagos hipertónia), ezért lényeges javulás csakis akkor figyelhető meg, ha az alapbetegséget eredményesen kezelik.
A megemelkedett vérnyomás értékek mellett a zavarra adhatnak okot a már említett izomfájdalmak is- bár nem jelentkeznek szükségszerűen- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
A diagnózis felállításához az egyéni anamnézis – esetenként családi anamnézis – mellett vérvizsgálatra van szükség a hormonértékek és egyéb laborparaméterek megállapításához, valamint szükség lehet EKG-ra, vizeletvizsgálatra, továbbá a daganat kizárása céljából CT/MRI is indokolt lehet.
Szerencsére a Conn-szindrómát az esetek túlnyomó részében gyógyítani lehet. Daganat fennállása esetén műtétre van szükség, ami után szinte azonnal visszaáll az aldoszteron szintje a referencia tartományba. Ám ha a műtét valamilyen okból nem kivitelezhető, úgy gyógyszeres kezeléssel lehet javítani az állapoton.
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.