Mi az a Conn-szindróma?
A Conn-szindróma egy olyan hormonháztartási zavar, ami az aldoszteron nevű hormon túltermelésével jár. Az aldoszteron a nátrium sejtbe történő visszaáramlását növeli és a kálium ürítését fokozza. Magasvérnyomással, általános fáradságérzettel, ritkán izomgyengeséggel, izomláz-szerű érzéssel és görcsökkel is társul- ennek oka a vér káliumtartalmának csökkenése.
A betegség időben történő felismerése kiemelten fontos, mivel a magasvérnyomás károsítja az erek belső, endothel falát, így komoly problémákat okozhat. Amennyiben a beteg idejében fordul szakorvoshoz, úgy elkerülhetőek az olyan magasvérnyomás okozta szövődmények, mint például a szívinfarktus, vagy a stroke.
A zavart kiváltó okok meghatározzák a kezelési menetet is, így fontos a háttérben húzódó tényezők megállapítása. A problémát leggyakrabban a mellékvesekéreg hormontermelő daganata, adenomája okozza, amely fokozza az aldoszteron szintjét és a vesékben a nátrium és a víz visszaszívódását. Ilyenkor leggyakrabban jóindulatú elváltozásról van szó, ám az esetek kevesebb, mint 1%-ában a Conn-szindróma kiváltója rosszindulatú adenoma, esetleg karcinóma is lehet.
A betegséget okozhatja még a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjei tömegének kétoldali növekedése is, amit hiperpláziának nevezünk. A szindróma ritkán öröklődik, ám előfordulhat, hogy családi halmozódás figyelhető meg- éppen ezért amennyiben családjában előfordult ilyen típusú hormonzavar, úgy érdemes időközönként vérvizsgálattal megbizonyosodni az aldoszteron szintjéről!
A Conn-szindrómára általában nehezen – vagy sehogy sem- normalizálható magasvérnyomás hívja fel a figyelmet, főleg idős korban. Mivel a hipertónia mögött egy másik betegség áll (másodlagos hipertónia), ezért lényeges javulás csakis akkor figyelhető meg, ha az alapbetegséget eredményesen kezelik.
A megemelkedett vérnyomás értékek mellett a zavarra adhatnak okot a már említett izomfájdalmak is- bár nem jelentkeznek szükségszerűen- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
A diagnózis felállításához az egyéni anamnézis – esetenként családi anamnézis – mellett vérvizsgálatra van szükség a hormonértékek és egyéb laborparaméterek megállapításához, valamint szükség lehet EKG-ra, vizeletvizsgálatra, továbbá a daganat kizárása céljából CT/MRI is indokolt lehet.
Szerencsére a Conn-szindrómát az esetek túlnyomó részében gyógyítani lehet. Daganat fennállása esetén műtétre van szükség, ami után szinte azonnal visszaáll az aldoszteron szintje a referencia tartományba. Ám ha a műtét valamilyen okból nem kivitelezhető, úgy gyógyszeres kezeléssel lehet javítani az állapoton.
A prolactinoma az agyalapi mirigy prolaktint termelő daganata, a leggyakrabban előforduló hormont termelő agyalapi mirigy daganat. Olyan tünetek hívhatják fel jelenlétére a figyelmet, mint például a nőknél a szoptatási időn kívül jelentkező tejcsorgás és menstruációs zavarok, illetve a férfiakat sújtó merevedési zavar, impotencia. Prof. Dr. Góth Miklós PhD, az MTA doktora, az Endokrinközpont endokrinológusa erről a csaknem mindig jóindulatú daganattípusról beszélt.
A zsíranyagcsere-zavarok (magas koleszterin- és/vagy trigliceridszint) növelik az érelmeszesedés előfordulási valószínűségét és ezzel a szívbetegségek, pl. a szívinfarktus, a stroke és a cukorbetegség kockázatát is. Felismerésük és kezelésük is kiemelt fontosságú. De vajon miben állhat a kezelés? Kizárólag az életmód reformjából, vagy szükség lehet betegségek gyógyszeres kezelésére is? Mindez attól függ, mi a zsíranyagcsere-zavar kiváltó oka, amelyeknek lehetőségeiről Prof. Dr. Somogyi Anikó, az Endokrinközpont endokrinológusa, diabetológus, belgyógyász, a zsíranyagcsere-zavarok specialistája beszélt.
A páciensek gyakran a törzsükre rakódott jelentős plusz kilók okainak kutatásakor jutnak el endokrinológushoz, ahol a kivizsgálás után kiderülhet, hogy a kortizol hormon túltermelése, nagy mennyiségű jelenléte okozza ezt a tünetet, más jellegzetességekkel együtt. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista a Cushing szindróma további tipikus tüneteire, a kivizsgálás és a kezelés lehetőségeire hívta fel a figyelmet.