Mi az a Conn-szindróma?
A Conn-szindróma egy olyan hormonháztartási zavar, ami az aldoszteron nevű hormon túltermelésével jár. Az aldoszteron a nátrium sejtbe történő visszaáramlását növeli és a kálium ürítését fokozza. Magasvérnyomással, általános fáradságérzettel, ritkán izomgyengeséggel, izomláz-szerű érzéssel és görcsökkel is társul- ennek oka a vér káliumtartalmának csökkenése.
A betegség időben történő felismerése kiemelten fontos, mivel a magasvérnyomás károsítja az erek belső, endothel falát, így komoly problémákat okozhat. Amennyiben a beteg idejében fordul szakorvoshoz, úgy elkerülhetőek az olyan magasvérnyomás okozta szövődmények, mint például a szívinfarktus, vagy a stroke.
A zavart kiváltó okok meghatározzák a kezelési menetet is, így fontos a háttérben húzódó tényezők megállapítása. A problémát leggyakrabban a mellékvesekéreg hormontermelő daganata, adenomája okozza, amely fokozza az aldoszteron szintjét és a vesékben a nátrium és a víz visszaszívódását. Ilyenkor leggyakrabban jóindulatú elváltozásról van szó, ám az esetek kevesebb, mint 1%-ában a Conn-szindróma kiváltója rosszindulatú adenoma, esetleg karcinóma is lehet.
A betegséget okozhatja még a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjei tömegének kétoldali növekedése is, amit hiperpláziának nevezünk. A szindróma ritkán öröklődik, ám előfordulhat, hogy családi halmozódás figyelhető meg- éppen ezért amennyiben családjában előfordult ilyen típusú hormonzavar, úgy érdemes időközönként vérvizsgálattal megbizonyosodni az aldoszteron szintjéről!
A Conn-szindrómára általában nehezen – vagy sehogy sem- normalizálható magasvérnyomás hívja fel a figyelmet, főleg idős korban. Mivel a hipertónia mögött egy másik betegség áll (másodlagos hipertónia), ezért lényeges javulás csakis akkor figyelhető meg, ha az alapbetegséget eredményesen kezelik.
A megemelkedett vérnyomás értékek mellett a zavarra adhatnak okot a már említett izomfájdalmak is- bár nem jelentkeznek szükségszerűen- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
A diagnózis felállításához az egyéni anamnézis – esetenként családi anamnézis – mellett vérvizsgálatra van szükség a hormonértékek és egyéb laborparaméterek megállapításához, valamint szükség lehet EKG-ra, vizeletvizsgálatra, továbbá a daganat kizárása céljából CT/MRI is indokolt lehet.
Szerencsére a Conn-szindrómát az esetek túlnyomó részében gyógyítani lehet. Daganat fennállása esetén műtétre van szükség, ami után szinte azonnal visszaáll az aldoszteron szintje a referencia tartományba. Ám ha a műtét valamilyen okból nem kivitelezhető, úgy gyógyszeres kezeléssel lehet javítani az állapoton.
A stressz a mindennapi életünk szerves részét képezi, éppen ezért fontos, hogy megtanuljuk a megfelelő stresszkezelési technikák elsajátítását, hiszen, ha az idegeskedés és a feszült hangulat állandósul, akkor az nem csak a mentális egészségünkre van hatással, hanem a fizikaira is. Hogy milyen változásokat idéz elő sok stressz a hormonrendszerünkben, azt dr. Skurdenka Beatrix, az Endokrinközpont endokrinológusa magyarázta el.
Az AMH megfelelő szintje igen fontos családalapításkor, hiszen minél alacsonyabb mennyiségben van jelen, annál kevesebb az esély a fogantatásra. Ám sokan nem tudják, hogy a túl magas értéke sem kívánatos, ugyanis PCOS-t is jelezhet, ami köztudottan több úton is komoly negatív hatást gyakorol a termékenységre. A magas AMH szint és a PCOS kapcsolatáról dr. Mutnéfalvy Zoltánt, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük.
Sokan tisztában vannak azzal, hogy az elhízás és több hormonzavar is kéz a kézben jár. Ám felmerülhet a kérdés, hogy vajon a súlyfelesleg megléte vezet az endokrin problémákhoz, vagy a hormonális állapot következménye, hogy egyre gyorsabban és több kiló csúszik fel? Mi volt előbb, a tyúk vagy a tojás? Dr. Mutnéfalvy Zoltánt, az Endokrinközpont endokrinológusát kérdeztük a témában.