Mi az a Conn-szindróma?
A Conn-szindróma egy olyan hormonháztartási zavar, ami az aldoszteron nevű hormon túltermelésével jár. Az aldoszteron a nátrium sejtbe történő visszaáramlását növeli és a kálium ürítését fokozza. Magasvérnyomással, általános fáradságérzettel, ritkán izomgyengeséggel, izomláz-szerű érzéssel és görcsökkel is társul- ennek oka a vér káliumtartalmának csökkenése.
A betegség időben történő felismerése kiemelten fontos, mivel a magasvérnyomás károsítja az erek belső, endothel falát, így komoly problémákat okozhat. Amennyiben a beteg idejében fordul szakorvoshoz, úgy elkerülhetőek az olyan magasvérnyomás okozta szövődmények, mint például a szívinfarktus, vagy a stroke.
A zavart kiváltó okok meghatározzák a kezelési menetet is, így fontos a háttérben húzódó tényezők megállapítása. A problémát leggyakrabban a mellékvesekéreg hormontermelő daganata, adenomája okozza, amely fokozza az aldoszteron szintjét és a vesékben a nátrium és a víz visszaszívódását. Ilyenkor leggyakrabban jóindulatú elváltozásról van szó, ám az esetek kevesebb, mint 1%-ában a Conn-szindróma kiváltója rosszindulatú adenoma, esetleg karcinóma is lehet.
A betegséget okozhatja még a mellékvesekéreg hormontermelő sejtjei tömegének kétoldali növekedése is, amit hiperpláziának nevezünk. A szindróma ritkán öröklődik, ám előfordulhat, hogy családi halmozódás figyelhető meg- éppen ezért amennyiben családjában előfordult ilyen típusú hormonzavar, úgy érdemes időközönként vérvizsgálattal megbizonyosodni az aldoszteron szintjéről!
A Conn-szindrómára általában nehezen – vagy sehogy sem- normalizálható magasvérnyomás hívja fel a figyelmet, főleg idős korban. Mivel a hipertónia mögött egy másik betegség áll (másodlagos hipertónia), ezért lényeges javulás csakis akkor figyelhető meg, ha az alapbetegséget eredményesen kezelik.
A megemelkedett vérnyomás értékek mellett a zavarra adhatnak okot a már említett izomfájdalmak is- bár nem jelentkeznek szükségszerűen- mondja dr. Tar Attila, a Budai Endokrinközpont endokrinológusa.
A diagnózis felállításához az egyéni anamnézis – esetenként családi anamnézis – mellett vérvizsgálatra van szükség a hormonértékek és egyéb laborparaméterek megállapításához, valamint szükség lehet EKG-ra, vizeletvizsgálatra, továbbá a daganat kizárása céljából CT/MRI is indokolt lehet.
Szerencsére a Conn-szindrómát az esetek túlnyomó részében gyógyítani lehet. Daganat fennállása esetén műtétre van szükség, ami után szinte azonnal visszaáll az aldoszteron szintje a referencia tartományba. Ám ha a műtét valamilyen okból nem kivitelezhető, úgy gyógyszeres kezeléssel lehet javítani az állapoton.
Bár egy bizonyos fogyasztó injekció számít kasszasikernek, és ezt ismerik a legtöbben, a hatóanyag – a szemaglutid – egy hasonló módon ható gyógyszercsoport része. Ez a gyógyszercsalád GLP-1 agonistákként ismert, és több injekciótípus is tartozik a kategóriájába. Az elhízásban szenvedőknek úgy segíthetnek a GLP-1 agonisták, hogy helyreállítják az étvágy feletti erősebb kontrollt, előbb érzik jóllakottnak magukat a páciensek. De hogyan viszonyulnak ezek a gyógyszerek egymáshoz, és kinek melyik a legmegfelelőbb? Erre a kérdésre adott választ dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, diabetológus.
Nyári hízás? Egyáltalán nem biztos, hogy csak a gyakori fagyizás vagy a lángos okozza. Különösen nem indokolja a nyári súlygyarapodást a megengedőbb étrend, ha kifejezetten figyelünk a kalóriavitelre. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont – Prima endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista arról beszélt, hogy sokszor van hormonális magyarázata a hízásnak.
Amikor valaki képet szeretne kapni pajzsmirigye működéséről, az első körben a TSH szintjét ellenőrizteti egy egyszerű laborvizsgálattal. De mi is pontosan a TSH, mennyi a normál értéke, mi befolyásolja azt és milyen további vizsgálatokra lehet szükség a pontos diagnosztizáláshoz? Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus, egyetemi docens adta meg a legfontosabb válaszokat.