A hasnyálmirigy által termelt inzulin a szervezet normál működéséhez szükséges hormon, hiszen fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, ugyanis a szénhidrátokat glükózzá bontja, mely később a sejtekhez, szövetekhez kerül. A hormon emellett szabályozza a vércukorszintet, valamint a zsírraktározásért is felelős. Éppen ezért amennyiben a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani az inzulint, úgy a vércukor mennyiségét nem tudja kordában tartani, ráadásul a folyamatos inzulintermelés miatt a hasnyálmirigy elfárad, és kialakul a 2-es típusú cukorbetegség. A magas inzulinszint gyakran kellemetlen tüneteket is eredményez, például pattanásos, zsíros bőrt, menstruációs zavarokat, meddőséget, elhízást és fáradékonyságot.
Hogy a hormon szintjét csökkenteni lehessen, abban nagy szerepe van a dietetikus által előírt, személyre szabott diétának, a rendszeres testmozgásnak, valamint bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelésnek.
Inzulinrezisztencia diéta esetén fontos, hogy a betegségben szenvedők nagy figyelmet fordítsanak a gyors, illetve a lassú szénhidrátok megfelelő időben történő fogyasztására. Mivel a szervezet inzulin-érzékenysége a nap folyamán változik (reggel és az esete kritikus ebből a szempontból), ezért a táplálkozásnak ehhez kell alkalmazkodnia, máskülönben az inzulinszint hirtelen megugrik. Ez okból kifolyólag reggelire –és este- kerülni kell a magas glikémiás index-szel (gyors felszívódású) rendelkező szénhidrátok fogyasztását. Sokan úgy hiszik, ide csakis az egészségtelennek titulált ételek tartoznak, pedig a vitaminokban bővelkedő gyümölcsök nagy része is a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportját alkotják, így reggeli gyanánt inkább kerülje mind a gyümölcsleveket, mind pedig az olyan kedvelt harapnivalókat, mint az alma vagy a banán- tanácsolja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Gyümölcsöket gyakorlatilag bármelyik másik étkezésbe érdemes beilleszteni a reggelin kívül. Ideális például tízóraira és uzsonnára 1-1 darab nagyobb gyümölcsöt elfogyasztaná, a magas cukor tartalommal rendelkező aszalt gyümölcsök, banán, szőlő és a túlérett gyümölcsökön kívül. Jelentős rost és antioxidáns tartalommal rendelkeznek az eper, a szeder, a málna és egyéb apró magokkal rendelkező piros és bordó színű gyümölcsök, amelyeket érdemes rendszeresen a táplálkozásba illeszteni. Akinek problémát okoz a gyümölcsök fogyasztása, mert hamar éhes lesz utána, vagy refluxos panaszokat okoz, azok számára javasolt néhány szem magas rost tartalmú kekszet fogyasztani mellé, vagy kevés olajos maggal kiegészíteni őket.
Bár a diéta első hallásra igencsak bonyolultnak tűnhet, ám némi segítséggel gyorsan elsajátítható. Mivel reggelire szakember által meghatározott mennyiségű, lassan felszívódó szénhidrátot javasolt fogyasztani, így kerülni kell minden fehérlisztből készült pékárukat, a tejet (kávéban is), a cukros ételeket, valamint a gyümölcsöket. Helyettük bátran kerülhet a tányérra teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér nemi felvágottal és zöldséggel, mandulatejes zabkása, vagy akár zablisztből sütött túrós palacsinta (természetesen édesítőszerrel).
A vércukorszint jelentős ingadozásainak kivédése rendkívül fontos a cukorbetegek számára, akik szélsőséges esetben a ketoacidózis és/vagy a súlyos hipoglikémia felé is sodródhatnak. De vajon mi lehet az oka annak, ha nehéz beállítani a vércukorszintet, mi minden befolyásolja a hatékony kontrollt és miért fontos annyira az egyensúly beállítása? Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista adta meg a válaszokat.
Amikor izomgyengeséget, fokozott szomjúságot, magas vérnyomást, erős szívdobogást tapasztal valaki magán, szinte biztosan nem gondol először a mellékvesére, mint a tünetek forrására. Először nem is kell erre gondolni, de előfordul, hogy a mellékvesét érintő kórkép - régi nevén Conn-szindróma, manapság inkább primer aldosteronismusnak nevezik - okozza a panaszokat. A diagnózis felállításának lépéseiről és a kezelés lehetőségeiről beszélt dr. Molnár Jeannette, az Endokrinközpont belgyógyásza, endokrinológus, diabetológus.
Az elhízás a szervezet minden területére gyakorol valamiféle negatív hatást, nem véletlenül tekintik önálló betegségnek 2013 óta. Ha viszont betegség, és nem csupán esztétikai kihívás, a kezeléshez is érdemes orvos segítségét kérni, különösen, ha a zsírtartalékok ellenállnak a fogyási próbálkozásoknak. Dr. Mutnéfalvy Zoltán, az Endokrinközpont endokrinológusa, kóros elhízásra szakosodott specialista beszélt a sokakat érintő témáról.