A hasnyálmirigy által termelt inzulin a szervezet normál működéséhez szükséges hormon, hiszen fontos szerepet játszik az anyagcsere folyamatokban, ugyanis a szénhidrátokat glükózzá bontja, mely később a sejtekhez, szövetekhez kerül. A hormon emellett szabályozza a vércukorszintet, valamint a zsírraktározásért is felelős. Éppen ezért amennyiben a szervezet nem képes megfelelően hasznosítani az inzulint, úgy a vércukor mennyiségét nem tudja kordában tartani, ráadásul a folyamatos inzulintermelés miatt a hasnyálmirigy elfárad, és kialakul a 2-es típusú cukorbetegség. A magas inzulinszint gyakran kellemetlen tüneteket is eredményez, például pattanásos, zsíros bőrt, menstruációs zavarokat, meddőséget, elhízást és fáradékonyságot.
Hogy a hormon szintjét csökkenteni lehessen, abban nagy szerepe van a dietetikus által előírt, személyre szabott diétának, a rendszeres testmozgásnak, valamint bizonyos esetekben a gyógyszeres kezelésnek.

Inzulinrezisztencia diéta esetén fontos, hogy a betegségben szenvedők nagy figyelmet fordítsanak a gyors, illetve a lassú szénhidrátok megfelelő időben történő fogyasztására. Mivel a szervezet inzulin-érzékenysége a nap folyamán változik (reggel és az esete kritikus ebből a szempontból), ezért a táplálkozásnak ehhez kell alkalmazkodnia, máskülönben az inzulinszint hirtelen megugrik. Ez okból kifolyólag reggelire –és este- kerülni kell a magas glikémiás index-szel (gyors felszívódású) rendelkező szénhidrátok fogyasztását. Sokan úgy hiszik, ide csakis az egészségtelennek titulált ételek tartoznak, pedig a vitaminokban bővelkedő gyümölcsök nagy része is a gyorsan felszívódó szénhidrátok csoportját alkotják, így reggeli gyanánt inkább kerülje mind a gyümölcsleveket, mind pedig az olyan kedvelt harapnivalókat, mint az alma vagy a banán- tanácsolja Varga Dóra, a Budai Endokrinközpont dietetikusa.
Gyümölcsöket gyakorlatilag bármelyik másik étkezésbe érdemes beilleszteni a reggelin kívül. Ideális például tízóraira és uzsonnára 1-1 darab nagyobb gyümölcsöt elfogyasztaná, a magas cukor tartalommal rendelkező aszalt gyümölcsök, banán, szőlő és a túlérett gyümölcsökön kívül. Jelentős rost és antioxidáns tartalommal rendelkeznek az eper, a szeder, a málna és egyéb apró magokkal rendelkező piros és bordó színű gyümölcsök, amelyeket érdemes rendszeresen a táplálkozásba illeszteni. Akinek problémát okoz a gyümölcsök fogyasztása, mert hamar éhes lesz utána, vagy refluxos panaszokat okoz, azok számára javasolt néhány szem magas rost tartalmú kekszet fogyasztani mellé, vagy kevés olajos maggal kiegészíteni őket.
Bár a diéta első hallásra igencsak bonyolultnak tűnhet, ám némi segítséggel gyorsan elsajátítható. Mivel reggelire szakember által meghatározott mennyiségű, lassan felszívódó szénhidrátot javasolt fogyasztani, így kerülni kell minden fehérlisztből készült pékárukat, a tejet (kávéban is), a cukros ételeket, valamint a gyümölcsöket. Helyettük bátran kerülhet a tányérra teljes kiőrlésű lisztből készült kenyér nemi felvágottal és zöldséggel, mandulatejes zabkása, vagy akár zablisztből sütött túrós palacsinta (természetesen édesítőszerrel).
Nagyon sokan hallottak már a glukagonszerű peptid 1 (GLP-1) receptor agonisták fogyókúrás előnyeiről, de tudatában kell lenni annak, hogy ezek egyben cukorbetegség elleni gyógyszerek is. Ha olyan cukorbeteg páciensnél alkalmazzák ezeket, aki inzulinkiválasztást fokozó szert vagy inzulint kap, fontos megjegyezni, hogy a GLP-1 receptor agonista adagolásának megkezdésekor és adagjának növelésekor módosítania kell ezeket a gyógyszereket a hipoglikémia elkerülése érdekében. Dr. Para Györgyi, az Endokrinközpont – Prima Medica diabetológusa, belgyógyász, szöveti cukor monitorozás specialista hívta fel a figyelmet a körültekintés jelentőségére.
A pajzsmirigy alulműködésről és túlműködésről bizonyára sokan hallottak már, az azonban kevésbé közismert, hogy a négy mellékpajzsmirigy működésében is előfordulhatnak zavarok. A mellékpajzsmirigy túlműködés jóval gyakoribb, mint az alulműködés, és olyan szerteágazó panaszokat okozhat – az ízületi fájdalomtól a veseköveken át a gyomorfekélyig -, hogy nem mindig könnyű felismerni. Dr. Békési Gábor PhD, az Endokrinközpont – Prima Medica endokrinológusa a lehetséges tünetekre és a szükséges vizsgálatokra hívta fel a figyelmet.
A mellékvese az „üss vagy fuss” reakciók fő irányítója, és olyan folyamatok ellenőrzésében vesz részt, mint a testsúly, a vércukorszint, a vérnyomás, valamint az immunrendszer egyensúlyának biztosítása. Mivel tehát a stresszre adott válaszért is ez a szerv felelős, a rendszeres, nem kezelt, mindenkit érő stressz egy idő után kimerítheti, túlterhelheti. Dr. Bérczy Judit, az Endokrinközpont – Prima Medica belgyógyásza, endokrinológus magyarázta el, hogyan lehet ennek következménye többek közt a hasi hízás, a kimerültség, a cukor-, só-, szénhidrát iránti sóvárgás és milyen lehetőségei vannak a kezelésnek.